Reggeli Hirlap, 1923. január (32. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-31 / 24. szám
|»23 január hó 31, szerda |||»a 20 korona XXXII. évfolyam, 24. 82. Miskolcz. Előfizetési Arak bolyban és vidéken ! Negyed évre — — — —— — 1200*— K Egy hónapra — — — — — 400— K Szerkesztőség: Miskolcz, Városház tér 22. szám. A szerkesztőség telefonszámai: 4-98.6-16. Kiadóhivatal: Széchenyi utca 15. Telefonsz. 634. Külső veszedelem — belső béke! A magyar politika csak nem tud kivergődni a szemrehányások Labirintusából arra a szabadtérre, ahonnan meglátná, hogy az eddigi politikai megtévesztés eszközeivel csak a romlásba vezethet és messzebb is kell tekintenünk, mint a tegnap, amely nem nyúlhat át a holnapba. A nemzetgyűlés drága idejét, melyet nem nyolcórás, hanem még éjszakai üléseken is a belső külpolitika holnapjának megalapozásával kellene foglalkozni, ma megint kommunist vita rabolta el így vidéki rendőrség megint felfedezett egykommunista összeesküvést, és ezúttal egy nemzetgyűlési képviselőt állított be az események központjába, aki pedig afelfedezés* első megnyilatkozását sietett a belügyminiszter tudomására hozni, közbenjárását kikérni és aki a nezetgyülés ülésén is szért hozta szóba az esetet, hogy ország-világ lássa, milyen erőszakos és mesterkélt esetről van szó. Ismerve a viszonyokat, nem vesszük valami túlágos rossz néven a belügyminisztertől, hogy a maga részéről még mindig elég komolyan veszi az ilyen összeesküvési eseteket, mert a komolyan vevést az is rákényszeríti a hivatalos presztízs érdekében, hogy rendőri jelentésekre hivatkozhatik, amiknek eredetét viszont a kipécézett nemzetgyűlési képviselő felvilágosításai helyeznek kellő megvilágításba. Már azt is a belügyminiszter úr határozatt érdemének kell betudni, hogy azzal a kijelentéssel koncedálta a felvilágosítások hitelességét, hogy a lefolytatandó bírói eljárás ezt beigazoló eredménye alapján a rendőrközegek példás megbüntetését helyezte kilátásba. Ez már kétségtelenül haladás, amit a eddigiekhez képest csak köszönettel lehet nyugtázni. Eddig ugyanis máskép volt. Ha a francia király minden alattvalójának egy tyúkot kívánt vasárnapi asztalára, nálunk — talán mert a mai drága világban túlságos luxus még csak álmodni is holmi vasárnapi csirkepecsenyéről — megelégszik, hogy az anyagiak helyett azzal a vaját főzte szellemiekkel kedveskedik a közönségnek, hogy minden vasárnapra feltálal egy kis kommunista összeesküvést. Pedig ebben az országban nincs olyan ember, bárhogy nehezedjenek is rá a kenyér gondok, hogy a kommün őrületével komolyan foglalkozzék. Ellenben minden jel arra mutat, hogy van egy hatalmi csoport, amelynek érdeke ilyen mesék kitalása és érdeke, hogy hétről hétre ily mesék kitalálásával és feltálalá■ával megborzongassa a nyomasztó viszonyok miatt amúgy is keserű közönséget. Néhány hét óta szünetelt a közönségnek ily maszlagokkal való etetése, most megint kiújult mintha csak hatalmas pecséttel, véglegesen akarná lezárni az egymáshoz közeledésnek, a kölcsönös megértésnek mesterségesen félbeátasított tárgyalásait és befejezetlenül maradt aktáit. És ha a belügyminiszter már csak felfüllel hallgat a mesterkedettre, minden esetre már jó jel, de még mindig szomorú jelenség, ha a viszonyok arra kényszerítik, hogy másik felével kelljen hallgatnia, kik teszik lehetetlenné, hogy végre megérte, kerekedjek felül a belpolitikában, hogy aztán minden közfigyelem és minden erő a kis politika várható eseményei e legyen készenlétben. Mert nem tudjuk elégszer hangoztatni, hogy a legközelebbi idők sorsdöntő események meglepetéseit tartogatják nemcsak a német, hatéra a magyar nemzet számára is. Megint új térképezést készígetnek a nagy- és kisántántbeliek és hogy ebben a műveletben velünk, mint a vámot nem tevő tényezővel számolnak, az éppen abból a meglátásból táplálkozik, hogy hiányzik a belpolitika őshangja, hiányzik az egységes belső front. Magyarország egyik olasz államférfi barátja, mint az lapunk más helyén olvasható, klasszikus tömörséggel adja tudtára Magyarországnak, mik lehetnek, mik lesznek a legközelebbi jövő eseményei, mikre lehetünk elkészülve és lehetetlen, hogy aki azt elolvassa, megdöbbenéssel ne lássa : veszedelmes meredek szélén állunk, a nemzeti erők egybeforradásának hatalmával kell megerősíteni magunkat, hogy a nekünk szánt verembe ne essünk. Természetesen ezek felismeréséhez és a jobb belátáshoz nem az összeesküvési hírek pocsolyáin keresztül vezet az út, hanem az összetartás nyílt országútján, ahonnan messzire nyílik kilátás. A nemzetgyűlés folyosóin utár rebesgetnek erről és talán ennek fog hangot adni Andrássy szerdai interpellációja is, a gyógyulás útjára azonban csak akkor fog lépni ez a beteg magyar politikai és társadalmi közélet, ha a külpolitika által előkészített veszedelmes események felismerése a folyosókról bevonul a nemzetgyűlés tanácskozó termébe és ott is beszédek helyett tetteket látunk. Mert elérkezett a tettek ideje! ! Hír magyar területeik megszállási tervéről A kisántánt állítólag kézizálogot akar szerezni a magyar jóvátételre — Általános felzúdulás politikai pártkörökben. — A kormány össze akarja hívni a külügyi bizottságot — Bethlen István miniszterelnöknek el kell utaznia Paksba A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztősége jelenti telefonon: Hétfőn érkezett a hír Prágából, hogy a kisántánt azt követelné a maga számára, hogy a szövetséges hatalmak részéről működő katonai ellenőrző bizottságban tagságot kapjon. Ehez semmi joga nincs, erőlteti a dolgot és sikerült mégis megvetnie a lábát olyan terepen, amelyet magának tartott fenn a nagyántánt az ellenőrzés céljaira. A kisántánt tagjai rendületlenül folytatják a sajtókampányt és ezzel kapcsolatban diplomatái kettőztetett léptekkel járják saját érdekükben a nagyhatalmak előszobáit. A kisántánt ugyanis nem fogadja el teljes érvényűnek azokat a megállapításokat, amelyeket a szövetségközi katonai bizottság tett abban a tekintetben, hogy Magyarország nem fegyverkezik, nem vont össze csapatokat és nem gondol háborúra. Még a megálmodott határincidenst is valósággá akarják varázsolni. Kétségtelen, hogy mindezt nem cél nélkül teszik. Szomszédaink célja megremenő. A franciákat akarják utánozni, nem igazságuk tudatában, hanem a fegyvereik oltalma alatt. Magyarországra akarják átplántálni a Ruhr-vidék tragédiáját, legalább is az tűnik ki abból a körülményből, amelyet az olaszLavoce Republikan hozott nyilvánosságra. Azt olvassuk a cikkből, hogy nemcsak a franciák határozták el magukat katonai rendszabályok alkalmazására a Ruhr-vidékkel szemben, hanem a kisántánt is lépéseket tett Páriában, Londonban és Rómában s rá akarja bírni a nagyhatalmakat arra, hogy ugyanolyan rendszabályokat alkalmazhasson Magyarországgal szemben, mint Franciaország tett a Ruhr vidékkel szemben. Céljuk az olasz lap közlése szerint ezzel az, hogy rákényszerítsék Magyarországot a trianoni békeszerződés alapján a jóvátételi összeg megfizetésére. A közlemény felemlíti azt is, hogy a francia kormány kedvezően fogad a Benesnek erre vonatkozó javaslatot, ez a rgói kormány viszont azt a választ adta, hogy ez a kérdés Angliát kevésbé érdekli s amennyiben a kisántant helyesnek véli azokat a katonai rendszabályokat, amelyeket foganatosítani akar, cselekedjék a saját felelősségére s a saját veszélyére. Az olasz kormány válaszában kiemelte, hogy sohasem engedhető meg egy szláv akció Magyarországgal szemben. Ez a hír kellemetlen visszhangot seltett Prágában is és Belgrádban is. Bettesek azonban még mindig remélik, hogy nem veszették el a játszmát és Rómában újabb kiséretre szánták el magukat. Ez bepilamást enged a kisántant terveibe, amelyből az olvashatjuk ki, hogy a szomszéd államok kézi zálogot akarnak szerezni velünk szemben. Olyan konkrét formában adta a hírt világgá a fent említett lap, hogy a háttérben történni kell valaminek, amellyel szemben mi védtelenek vagyuk és a vigasztalásiunk sincs meg, hogy ez a lap az olasz kormány felfogását tükrözi vissza. Hiszen az említett lap az egyetlen ellenzéki sajtóorgánum Olaszországban. Magyar embernek csak egy lehet ezekre a válasza. Sem Benes, sem senki más nem szerezhet közösséget a magyar jóvátétellel, mert ilyen egyáltalán nincs, miután a döntő fórum, erről még nem határozott. Bones nyugodt lehet, amit az itt működő katonai ellenőrző bizottság megállapít, hiszen ezen bizottság tagjai nem barátaink. Ezt Daca román külügyminiszter éppúgy tudja, mint mi éa a bizottság mégis ellenkezőjét állítja annak, amit a kisántánt hirdetett. A trianoni békeszerződés egyetlen őre a nagyántánt. Mi megtartjuk a békeszerződést, de ragaszkodunk az ott megállapított alapelvekhez és nem ismerjük a kisántántnak azt a jogát, amelyet most arrogál magának. Követeljük, hogy a kisántánt vesse alá magát a békeszerződésnek, mert ez őket is hasonló erővel kötelezi. Magyarország úgy érzi, hogy a nagyontánt presztizsről van szó s ennek lényege, hogy a nagyhatalmak ne engedjék meg a békeszerződés megsebzését. Benes tagadja a katonai készülődéseket A cseh sajtótudósító iroda jelenti: Benes cseh küügyminiszter a képviselőház külügyi bizottságában expozét mondott, amelyben Magyarorországgal kapcsolatban a következőkép nyilatkozott: — A magyarországi eseményen az utóbbi időkben olyan komoly jelleget öltöttek, hogy úgy a kisántánt, mint a nagyántánt együttes közbelépésre határozta el magát. Arra irányuló törekvéseink ellenére, hogy Magyarországhoz való viszonyunk úgy szabályoztassék, hogy tartós és megfelelő békés állapotok legyenek Magyarország és a szomszédai között, időről időre viszálykodások és inedensek következtek, melyek a jó szomszédi viszony konszolidálódását megzavarják. — Hangsúlyozom, hogy a legutóbbi közbelépés mindenekelőtt arra szolgált, hogy biztosítsa a nyugalmat a román határon, mert ezek az akciók kiváltképen Rmánia ellen irányultak. — Magyarországon mindent pontosan szemmel tartunk és nem engedhetjük hogy a fegyverkezés és a katonai intézkedhet terén bármi is történjék, ami a békeszerződés megfelelő kötelezettségei elen irányul. Egészben véve a dolgok nem olyan természetűek, hogy valami komoly konfltus kövtkezne, de a helyzet arra kényszerít benünket hogy minden irányban éberséget tanústsunk. Általánosan tudott dolog, hogy a mostani magyar kormánynak, bármennyire is hangoztassa békekészségét, nincsen egy hatalma, hogy a különféle nyilvános, titkos szervezetek akcióit meggátolja. Magyarország belsejében különben sem kielégítő a közbiztonság és ezt bizonyítják azok az erőszakos cselekedetek, amelyeket a nyilvánosság előtt követtek el és a magyar parlamentben is megállapítást nyert. Lapuim mai szama 8 oldal