Reggeli Hirlap, 1925. március (34. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-01 / 49. szám
■REGGELI HÍRLAP Schack Béla előadása a Cobden Szövetségben a kereskedelem körül uralkodó közállapotokról „A kereskedői foglalkozás nálunk nem tartozik a fair foglalkozások közé“ — „Műveit kereskedőkre van szüksége Magyarországnak, akik hivatásuk magaslatán állasak“ (A Reggeli Hírlap tudósítása.) A Cobden Szövetség miskolci fiókjának előadássorozata keretében szombaton este tartotta meg előadását Schach Béla dr., a felsőkereskedelmi iskolák nyug. főigazgatója a kereskedelmi szakoktatás Európaszerte híres úttörője a Kereskedők és Gazdáik Köre helyiségében. Szász József, a miskolci Cobden Szövetség elnökének üdvözlő szavai után Schack Béla dr. megkezdte tartalmas és élvezetes előadását. Sándor Pál 8 évvel ezelőtt mondott szavaira utalva, amelyek szerint „a kereskedői foglalkozás nálunk a közfelfogás szerint nem tartozik a fair foglalkozások közé“, érdekes történelmi példákkal mutatott rá, hogy ez a vélekedés nem mai keletű. Közben többször belekapcsolódott a mai gazdasági viszonyokba. A magángazdaságok ma — mondotta többek között — egyre pusztulnak. Ma szegény a tisztviselő, az ő révén neon jöhet pénz a forgalomba, valamennyi társadalmi réteg elszegényedése következtében csökken az orvos, az ügyvéd, az építész és a többi szabad foglalkozásúak keresete is, az iparos és a gyáros sem jutnak kellő megrendeléshez, de a mezőgazdának és a bérlőnek sem fenékig tejfel a helyzete. De míg a többi társadalmi rétegek gazdasági vergődését legalább is megértés kíséri, a kereskedőt a társadalom nem sajnálja, sőt a könnyem befolyásolható közvélemény külső jelek és hangos jelszavak íratása alatt hajlandó a reánk zúduló gazdasági bajokat jórészben ép a kereskedőknek tulajdonítani, pedig a kereskedő épúgy áldozata az általános elszegényedésnek, mint bármely más osztály. Majd történelmi visszatekintéseit folytatva, megemlítette, hogy Platon, Aristoteles és Cicero is ellenséges álláspontot foglaltak el a kereskedelemmel szemben és ami a legérdekesebb: a görögöknél Hermes nemcsak a kereskedők istene volt, hanem egyúttal az tolvajoké is. Nem kevésbbé volt elfogult a kereskedelemről a középkor fölfogása, sőt az újkori közgazdaságtani irányzatok közül még a merkantilizmus sem tudta helyesen , értékelni a kereskedelem jelentőségét, és Smith Adámnak kellett jönnie, hogy a közgazdaságtani fölfogás megváltozzék. A XIX. századiban már egyre többen fölismerik a kereskedelemnek közvetve való produktivitását és a társadalom is elfogulatlanabbul vélekedik a kereskedők foglalkozásáról. Ma már Magyarországom is javult a helyzet a közfelfogás tekintetében. Kereskedelmi iskoláink színvonala egyre emelkedik, kereskedő tanulóink iskolai képzettsége is folyton magasabb. Az elmúlt, évben a tanoncoknak már csak 16 százaléka végzett elemi iskolát, a nagy többség a polgári vagy középiskolák 1-4 osztályát elvégezte. Nagyon szomorú azonban, hogy kereskedő továbbképző iskoláink, illetve tanfolyamaink alig vannak, holott a tudás, a műveltség emelése a kereskedői pályán nélkülözhetetlen. Magyarországnak műveit, széles látókörűkereskedőkre van szüksége, azért, mert minél műveltebb a kereskedő, annál inkább állhat hi hivatása magaslatán. Éppen ebből a szempontból nagyon fontosnak tartja a Cobden Szövetség minél tevékenyebb működését és szeretné, ha ebbe a munkába minél szélesebb rétegeket lehetne bevonni. A hallgatóság, amelynek soraiban a kereskedőkön kívül nagy számban voltak tanáremberek, nagy érdeklődéssel és tapssal honorálta Schack Béla dr. értékes, tanulságos előadását. .WWWTU i^T'lwlFinilFipirn m—»rrmrmntTTTTTT vtitt i i i i i i i i i Rassayék lepaktáltak Bethlennel? Szilágyi Lajos szerint a választójogi javaslat ellen meg kell kísérelni a küzdelmet a bizottságokban „Ha követeléseinket a legminimálisabban sem tudjuk megvalósítani, mandátumainkról lemondunk“ (A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztősége jelenti.) A választójog kérdésében támadt, politikai helyzettel részletesen foglalkozott a Reggeli Hírlap. Megírtuk, hogy az a néhány nap előtt aktuálisnak mutatkozott terv, hogy a liberális ellenzék aktív és pasz■sziv része egységesen vívja meg harcát, már a bizottságokban és majd a plénumban a demokratikus választójog érvényesüléséért, kútba esett, éppen Rassayéknak az utolsó pillanatban történt kiugrásával. Politikai körökben úgy tudják, hogy ez frontváltoztatás Bethlen gróf újabb taktikájának a következménye. Azt beszélik politikai körökben, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök ígéretet tett volna a fővárosi szabadelvű pártnak, hogy a fővárosi választások folyamán a párt javára bizonyos engedményeket tesz, azonfelül hajlandó honorálni éppen a szabadelvű pártnak kívánságait a választójog tekintetében, ha Rassayék ígéretet tesznek arra, hogy a választójog ellen tervezett harcukat a demokratikus blokk szövetsége nélkül vívják meg. Úgy látszik, ez lehetett az oka annak, hogy Rassay Károly az egységes választójogi front megalkotásának tervét elejtette, ami által természetszerűleg igen nagy mértékben befolyásolja a választójog körüli harc eredményeit. Most már csak az a kérdés, hogy a demokratikus szövetség fölveszi-e a harcot a választójog ellen, akár a bizottságokban, akár a nemzetigyűlés plénumában. Munkatársunk kérdést intézett ebben az ügyben Szilágyi Lajoshoz, aki a blokk elhatározásáról a következőket mondotta: — Bár kétségtelenül tisztában vagyunk azzal, hogy mit fogunk tenni, mégis azt kell állítanom, hogy a blokk nem döntött hivatalosan arról, hogy a választójogi javaslattal szemben milyen álláspontot fog elfoglalni. Néhány nappal ezelőtt nagyban, befolyásolta elhatározásunkat néhány olyan körülmény, amely elől nem térhettünk volna ki. Ezek egyike volt az összes liberális erőknek közös nevezőre való hozása ebben a kérdésben. Vázsonyi Vilmos éppen emiatt intézett nyílt fölszólítást a szabadelvű párthoz, hogy megtudjuk, mi az álláspontja Rassayéknak a választójog ellen megindítandó harcban. Ez a momentum most már nem tényező elhatározásunkban, mintára Rassayék elég világosan kifejezték álláspontjukat, hogy a demokratikus szövetséggel nem óhajtanak együtthaladni. Ezekután a blokk teljesen följogosítva érzi magát arra, hogy további taktikájáról saját maga döntsön. — Az én egyéni fölfogásom az, hogy a választójogi javaslattal szemben a demokratikus szövetségnek mindenesetre meg kell kísérelnie az aktív küzdelmet a bizottságokban. Véleményem az, hogy ennek a küzdelemnek nem lesz semmiféle eredménye. Sokkal jobban ismerem a Bethlen-kormány makacsságát, semmint azt remélhetném, hogy a miniszterelnök engedményeket tett részünkre, és legalább megközelíteni hajlandó azt a választójogot, amelyet, az ellenzék komemplált. Ennek dacára is szükségét látom annak, hogy a választójogi javaslatba aktíve bekapcsolódjunk. Nem vállalhatnák a felelősséget az ország közvéleménye előtt, ha legalább tiltakozásunknak nem adnánk kifejezést ott, ahol annak helye és módja van, nevezetesen a parlament bizottságában, vagy üléstermében. Ezért a demokratikus szövetség mindenesetre meg fogja követelni, hogy a kormány által tervezett 36 tag ar bizottságban számarányához méltóan képviseletet kapjon. És azt hiszem, hogy ennek alapján a küzdelmet is fölvesszük. Ez az aktivitás természetesn nem azt jelenti, hogy mi a kormány bizonyos intézkedéseit helyeselnék, illetve abba belenyugodnánk. Sőt, amennyiben a választójogi bizottságban részt veszünk, mindjárt a tárgyalások elején ki fogjuk jelenteni, hogy passzivitásunk teljes elvi föntartása mellett veszünk részt a bizottság tárgyalásaiban, mert ezt kötelességnek ismerjük el az országgal szemben. Ha aztán azt tapasztalnék, hogy aktivitásunknak semmi eredménye nem mutatkoznék s a választójog tekintetében követeléseinket még a legminimálsajában sem tudjuk megvalósítani, ebben az esetben természetszerűen továbbra is fölvesszük a passzivitást, sőt előreláthatólag ebben az esetben egy lépéssel tovább is megyünk és mandátumainkról is lemondunk, sőt az ezen választójog alapján elrendelt választásokban sem veszünk részt, gondoskodunk azonban arról, hogy az ország közvéleményét a kormány 2. oldal Vasárnap, 1925 március 1. terveiről, szándékairól s a kormányrendszer bűnös és reakciós üzelmeiről megfelelően tájékoztassuk. Ismétlem azonban, hogy mindezek csak személyes észrevételeim s e tekintetben még a blokk nem döntött véglegesen. Személyes nézeteim mellett azonban átllhatom azt is, hogy a demokratikus blokk többségének ugyanez a fölfogása. Politikai körökben a jövő héttől a magyar belpolitikai életben jelentős változásokat várnak és azt hiszik, hogy amikor a választójogi javaslatot a belügyminiszter beterjeszti, alakul ki voltaképen a helyzet és láthatók lesznek a választójog ellen indítandó harc kontúrjai. Rosszul sikerült Ugronék zászlóbontása a Józsefvárosi körben A kör egyik tagja tiltakozott az elen, hogy a szocialistákat nemzetietlennek minősítik __ (A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztősége jelenti.) A fővárosi szabadelvű párt a Józsefvárosi körben szombaton este zászlóbonitó vacsorát rendezett, amelyen megjelent többek között Heinrich Ferenc, Ugrón Gábor, Sándor Pál, Bárczy István és Tolnay Kornél is. Heinrich Ferenc felszólalásában a szabadelvűség eszméjét fejtegette, majd Bárczy István bírálta a négy évet meghaladó úgynevezett keresztény ■ uralmat a főváros igazgatásában. Beszédében foglalkozott még azzal is, hogy a felekezeti gyűlölséget vitték be a főváros politikájéba. Körmöczy Zoltán emelkedett szólásra ezután. — Azért szólalok föl — kezdte beszédét —, hogy barátaim nevében tiltakozást jelentsek be amiatt, hogy a Józsefvárosi körben egy politikai párt zászlóbontását tartják. Ez a társadalmi egyesület, amely a politikának nem adott soha helyet. Tiltakozom az ellen is, hogy úgy állítsanak be bennünket a közvélemény előtt, hogy olyan párttal menjünk együtt, amely nem nemzeti alapon áll. A szociáldemokrata párt is magyar párt, tehát nemzeti alapon álló és kötelességünk velük együtt haladni, mert a polgári érdekekért is küzdenek. , Ugron Gábor rövid válaszában kijelentette, hogy belépett annak idején a munkások és a polgárok szövetségébe, az azonban meggyőződése ellenére történt, később kivált, mert becsapták a szociáldemokraták, mint ahogy becsapták Bethlen István grófot a paktummal. Olyan párttal pedig amely már két ízben követett el megbizhatatlanságáról tanúskodó lépést, nem lehet együtt haladni. Ugron Gábor felszólalására Hajdú Marcel akart válaszolni, de ekkor a szabadelvű párt hívei fölállottak és tüntetőleg elhagyták a termet. Az oláh külügyminiszter és pénzügyminiszter kibékültek Bratianu miniszterelnök, mint békeangyal Bukarestből jelentik: Duca külügyminiszter és Bratianu pénzügyminiszter között levő affér a szombati minisztertanács alkalmából elsimult és a két miniszter kibékült. Aj pénzügyminiszter, amelőn belépett a minisztertanácsba, a külügyminiszter így szólította meg: . _— Gyere ide mellém, nehogy ismét azt mondják, hogy veszekszünk. Azt is hallottam már, hogy tüntető sétát rendeztünk, te az egyik oldalon, én a másikon. Bratianu miniszterelnök a kedvező hangulatot felhasználva, rámutatott arra, hogy viták állandóan voltak, de ezek csak az ország általános érdekét tartották szem előtt és a külügyminiszter és a pénzügyminiszter között is felmerült ilyen nézeteltérések, azok egyáltalában nem személyes érvek voltak. A miniszterelnök beszéde után a két miniszter formálisan is kibékült. sz Bűnvádi eljárás három pozsonyi lap ellen Pozsonyból jelentik. A Grenzbote, a Híradó és a Slovák című lapok ellen az állam védelméül szóló törvény alapján megindították a bűnvádi eljárást, mert közölték Hlinkának az osztrák szövetségi kormányhoz intézett levelét. Óriási választék szép keretekben legolcsóbban Belasítseál Széchenyi utca 34. (Színházzal Szemben) Női harisnyák ,LmT ifj. Ádler Józsefnél