Reggeli Hirlap, 1925. április (34. évfolyam, 74-97. szám)
1925-04-01 / 74. szám
It Mi POLITIKÁIK Tapolca Két esztendővel ezelőtt, 1923 tavaszán súlyos hibát követett el Miskolc város tanácsa , törvényhatósági bizottsága, amikor egytőkecsoportnál*s negyven esztendőre lekötötte a híres Tapolca-fürdőt, a középosztály se a szegényebb néposztály kedvenc üdülőhelyét. A közmondás szerint az okos más kárán tanul ugyan, de azért azt is okosnak lehet tartani, aki még idejekorán levonja a maga kárából a tanulságot. Ezért tartjuk helyesnek a mai közgyűlésnek azt a határozatát, hogy amennyiben a város mérsékelt áron hozzá tud jutni a Tapolca részvények többségéhez, szerezze azt meg, akár magán után, akár árverés útján. Hogy esetleg rá fogunk fizetni ? Lehetséges. De ez sem éppen a legnagyobb baj, amikor egy helyes szociálpolitika inaugurálása itt a legfőbb cél. Ilyen komoly szociálhigiéniai intézményre akkor is szüksége van Miskolc városának, ha nem keres rajta. Keressünk a szeszfőzdén, a mozin és más hasonló intézményeken és takarékoskodjunk ott, ahol milliárdokat lehetne megspórolni. Amikor a nagy közönség fontos érdekeinek istápolásáról van szó, egy kis közegészségügyi deficit miatt nem fog még összedülni a város háztartása. De helyes és okos kereskedelmi vezetés mellett remélni merjük nemcsak a deficit teljes kiküszöbölését, hanem azt is, hogy a város Tapolca dús jövedelmeiből sokkal előbb ki fogja építeni egyetlen üdülőhelyünket, mint más vállalkozók. Nem kell hozzá, csak egy amortizációs kölcsön, amelyet ezekből a jövedelmekből könnyen törleszteni lehet. Idővel azután, ha csakugyan komoly tőkecsoportot sodor felénk a sors, akár át is emelhetjük a már erkölcsileg jó hírnévre fektetett Tapolcát. Most azonban sürgősen menteni kell az elvesztett jó hírnevet. Ugyancsak elismeréssel kell fogadnunk a sajóparti uszoda gondolatát. Miután itt is majorizálni fog a város, ki lehet küszöbölni az oktalan féltékenységi harcot a két vállalkozás, a sajóparti fürdő és Tapolca között. Amit az egyik zsebünkből kiveszünk, az legfeljebb a másikba kerül. Ha rosszabbul fog menni Tapolca, be fogjuk hozni a sajóparti fürdőn és megfordítva. Legfontosabb itt az okos és helyes szociálpolitika és ha sok hibás lépés után végre rászánja magát erre a város, akkor senki gáncsot nem fog itt vetni a célszerű törekvéseknek. De más téren is hasonló megfontolt politikát kérünk. Nagyon rá fRW) férne az erre a nincstelen városra. via TÁRCAJEGYZETEK __________ Egy Bucsek nevű derék pesti rendőrfogalmazó közbeszólt az Iparos Szövetség vasárnap tartott pécsi közgyűlésén és kijelentette, hogy a miskolci választás az ország szégyene. Az ördög akarjon a Bucsek nevű derék rendőrfogalmazóval vitába szállni, eséléhez sem időnk. Hm kedvünk, csupán egy röpke meditációt szentelünk az esetnek, amelyben Bucsek sarkantyús csizmájával egy kissé belerúgott Miskolc választóközönségébe. Nem tudjuk, hogy a rendőrfogalmazó úr Bucsek szőke-e vagy barna, azt sem tudjuk, hogy mi a véleménye a Könlandi bálnavadászé bonvivánok fúvózenenának alapszabályairól s óh, istenem, miért te kellett hát megtudnunk t. nézetét éppen az alskolci választásról? Bucseknek három aranycsillag ragyog a paroliján, szép hosszú kard csörög az oldalán és felettesei azért küldték el a munkás, becsületes magyar iparosok országos közgyűlésére, hogy óvja a közrendet, a vagyon és személybiztonságot. Bucsek Károly, — mint m. kir. rendőrfogalmazó jelent meg ezen akomoly közgyűlésen hivatalos minőségben,— mint a magyar adózó közönség keserves adójából fizetett állami közalkalmazott, hogyan merészelt tehát brüszk fajvédő kijelentést tenni a magyar iparosság kiküldöttei előtt a miskolciválasztásról, amelyből épen a magyar kisipar melyik harcosa került ki győzelmesen? Ki hamonozta fel a derék fogalmazót arra, hogy arculcsapja a Sörház utcai kiszólásával a magyar párosságot, amely vért izzad azért, hogy a magyar állam megélhetést biztosíthasson a derék Bucsek Károlynak? Nem tudjuk, lapozgatta-e Bucsek rendőrfogalmazó a Bach-korszak történetéről oknyomozó alapon írott könyvek lapjait. Ezeken az oldalakon gyakran szerepelnek derék császári rendőrtisztek, akiket Morvaországból, vagy netalán Bukovinából a Tisza környékére rendelt a kamarilla, hogy annyi kellemetlenséget és fájdalmat okozzanak a meghódított magyar gyarmatnak, amennyit csak tudnak. A Bachkorszak cseh-morva-sváb-horvát-osztrák rendőrtisztjein akkor a kutya sem csodálkozott, mert a megláncolt magyarság tudta, hogy megfizetett beretvák a hatalom kezében és munkájuk végeztével tokba kerülnek. De Bucsek Károly kínos elszólása fájdalmas és megszégyenítő, mert azt hisszük, hogy a m. kir. államrendőrség nem a Sörház utcai legények hivatalos szerve, hanem a magyar államé, amelynek mi, a dolgozó tömegek is, szenvedő, fáradt, megpróbált, hűséges tagjai vagyunk. Nincs pénz a tüdővész és egyéb népbetegségek elleni küzdelemre. Ezpedig olyan keserves tény, hogy síró szégyenkezéssel kell az asztalra borulni hallatára. Szegény Csonkamagyarországon tehát akadálytalanul vitonnozhat keresztül minden nyavalya, amely a néptömegek el-őtteredeti sorait katasztrofális mértékben tizedeli. Az állami költségvetés a népbetegségek leküzdésére kétmillió aranykoronát ír elő,, vagyis hazánk minden lakosára 40 aranyfillér eszik. Mit tesz a kormány várjon? Kormánybiztosságot kreál. Tüdővész és népbetegség kormánybiztosságot. A tüdővész, vérbaj és tifuszbacillusok máris remegnek a hir hallatára. A kormánybiztosság küzdeni fog ellenük, amelynek végeredményeként pontos statisztikát fogunk kapni, hogy az 1925. évben, mennyivel nőtt a vérbaj, tüdővész és tífusz betegségek halálozási százaléka. Urak! Kormányurak, bankárak, nagybirtokos urak és többi urak, akik jelenleg kézben tartják az ország szekerének gyeplőit. Nem kell nekünk az a kormánybiztosság, kérem alázattal,, mert ismerjük a kormánybiztosságokat többek között a dicső emlékű háborús időkből is, amikor a faügyi kormánybiztosság például azt jelentette, hogy eltűnt a fa. Nekünk már egy kisrendszerváltozásra volna sürgős szükségünk és nem tagadjuk, hogy olyan rendszer után áhítozunk, amely a népbetegségek leküzdésére alakított kormánybiztosság helyett it szűnni hurcokat, kórházakat alakít, amelyben a dolgozó, tömegek esettjei mind-mind elhelyezkedhetnek ingyenes és tisztességes gyógykezelés helyett. A tüdővészt és vérbajt nem kormánybiztossággal, hanem sok-sok tágas, modern gyógyépüléssel lehet leküzdeni. Ezt pedig hiába várjuk az uralmon levő magyar reakciótól. Győrben pótválasztás lesz Németh Károly liberális és a kereszténypárti Barczy Dezső között Vámbéry Raszter szavazói Németh Károlyra fognak szavazni és így győzelmét biztosra veszike. Győrből jelentik: Győrben hétfőn és kedden folyt le a választás. A választási mozgalom minden fázisáról részletesen megemlékezett a Reggeli Hírlap. Ennek során rámutatott arra, ugyan ott is érezhetők voltak azok az apróbb választási kortestaktikák, amelyek az ellnzéki érzelmű polgárság elkedvtelenítésére vezettek. Mint ismeretes, Vámbéry Rusztem mellett fellépett liberális programmal Németh Károly is, ennek következtében megoszlottak aberális szavazatok. Ennek a körülménynek adható be a győri választás eredménye, amelyről az alábbiakban számolunk be. Horváth Béla választási elnök kedden este 9-ára tűzte ki a szavazás záróráját. Tíz órakor megkezdték a szavazatok összeszámlálását. Két bizottság végezte ezt a munkát. A közönség állandóan nagy érdeklődést tanúsított a szavazás eredménye iránt és az utcákon késő este is sűrű forgalom volt. Szinte percenként vitték le a választási irodákból a legújabb híreket. A szavazatok összeszámlálásánál kitűnt, hogy Bárczy Dezső kereszténypárti 1524, Németh Károly 1428, Vámbéry Rusztem 1335 szavazatot kapott és így Bárczy és Németh Károly között pótválasztásra kerül a sor. A pótválasztás idén ts át forváth Béla választási elnök április 7-ikére és 8-ikára tűzte ki. A pótválasztáson egészen bizonyosra vehető Németh Károly liberálispárti győzelme, mert Vámbéry szavazói valamennyien Németh pártjához fognak csatlakozni. Az egységes párt letárgyalta a mezőgazdasági hiteljavaslatot Bod János szerint a törvényjavaslat a föld hitelképességét akarja visszaadni . A kölcsönt a pénzintézetek folyósítják, de a jelzálogleveleket a pénzügyi szindikátus fogja kibocsátani hogy a mezőgazdasági hitel jegyzőkönyvi indítványát ő tette meg, de a megoldást máskép képzelte el. Aggályosnak tartja, hogy a kormány foglalkozik ezzel a kérdéssel. Ha sikerül a hitel, drágának fogják mondani, ha nem sikerül, egész ódiuma a kormányt fogja terhelni. Bod János pénzügyminiszter kijelenti, hogy a részletkérdéseket nem veszi fel a javaslat keretébe. Hoyos Miksa gróf szólt még hozzá a javaslathoz s ezután a park úgy általánosságban, mint részleteibe® is elfogadta. Dréhl Imre két kérdést terjesztett a földművelésügyi miniszter elé. Az egyik az, hogy azok a kis- és törpebirtokosok, illetve bérlők, akik hatósági közbelépés segítségével kaptak bérletet, a díjat aranyalapon fizethessék. A másik kérdés oda irányul, hogy azon községekben, ahol a földreform már befejeződött, a földművelésügyi miniszter fizetési halasztást engedélyezhessen. Mayer János földművelésügyi miniszter kijelenti, hogy a kisbirtokosok ügyével a párt foglalkozott akkor, amikor a búza ára a 600 ezer koronát, elérte. Annak idején a kormány a búza értékmérőt iktatta be, de amikor a 600 koronás árat elérte, az aranykoronát kellett értékmérőként beiktatni. A minisztertanács foglalkozott már ezzel a kérdéssel és a pénteki minisztertanácson döntést kér. A költségelőleg befizetésére a törvény tartalmaz intézkedést, amelytől eltekinteni nem lehet. Mayer János beszéde után az ülés véget ért. Budapestről jelentik. Az egységes párt Szijj Bálint elnökletével kedd este értekezletet tartott, amelyen a kormány részéről Bod János, Mayer János és Pesthy Pál miniszterek vettek részt. Erődi-Harrach Tihamér ismertette a mezőgazdasági hitelről szóló törvényjavaslatot. Puky Endre szólalt föl először a javaslathoz és elismeréssel nyilatkozott a törvényjavaslatról, mert az az agrártársadalomnak megkönnyíti a hitel megszerzését. Aggodalmát nyilvánítja azonban az iránt, hogy a hitelt majd sokan nem vehetik igénybe azért, mert a trianoni határ egyesek telkének területét kettészakítja. Pesthy Pál igazságügyminiiszter kijelenti, hogy a cserekkel és a jugoszlávokkal még nincs meg a csereegyezmény, Romániával azonban már meg van és ilyen irányú tárgyalások a többi állammal is felvétetnek. Bod János hangoztatja, hogy a törvényjavaslat azt célozza, hogy a földnek visszaadja a hitelképességet. Enek a szakasznak az a célja, hogy egységes szervezeten át történjék a záloglevelek kibocsájtása. A törvényjavaslat intézkedése kétféle: az egyik a kölcsönhöz segítés, a másik a záloglevelek kibocsájtása. A kölcsönfolyósítás megmarad a pénzintézetek kezében. A jelzáloglevelek kibocsájtását a pénzügyi szindikátus intézi. A pénzintézetek arany vagyonuk arányában vehetnek részt az akcióban, előnyben csak az altruista intézetek részesülnek. Hajós Kálmán beszédében kitért arra. Lapunk mai száma 12 oldal. Ára 3000 korona