Reggeli Hirlap, 1925. április (34. évfolyam, 74-97. szám)

1925-04-01 / 74. szám

Szerda, 1925. április 1. 11. oldal REGGELI HÍRLAP • SZÍNHÁZ-ZENE-MOZI A. Bisson : A névtelen asszony­ ­(A Miskolci Nemzeti Színház reprize márc. 31 én) A romantikus drámagyárak egyik repre­zentatív terméke a Névtelen asszony, amely évtizedes életét nagyszerűen formált szere­peinek köszönheti. Avult színpadi eszközei ma már helyenként puffogóan, üresen kon­gatják felénk a visszhangtalan szólamokat, de a jelenetekre kihegyezett hatáskeresés még mindig eléri a célját. Reprize érdekes történelmi perspektívát nyújt a dráma és színpad fejlődéséről és az újrabemutatás érdekességét némikép fo­kozza egy vendégfellépés. A vendég nem hi­vatásos színészműkedvelő előadásokról is­mert: Szász László, aki évekkel ezelőtt si­keresen végezte el a Vígszínház színésztan­folyamát. A bemutatkozást a közönség szí­vesen fogadta és Szász Lászlót (Raymund) a színesen dinamikusan felfokozott védőbe­­beszéd elmondásakor nyi­tszini tapsokkal jutalmazta. Jaqueline szerepét Vécsei Ilona formálta. A naturalista színésznevelés iskolájából való ő és alakját helyenként túlzott színekkel festette alá. Modorosságait azonban biztos technikai tudása letompította. A közönség meleg szeretettel ünnepelte. Üde, kellemes figurákat hozott a színpadra Gáspár Iván és Sebestyén Jenő. Friss, ösz­tönös komikum volt minden gesztusuk Peri­sard és Merivel megjátszásával. Bársony Aladár kemény vonásokkal mintázta meg Fleuriott. Erdődi Lili, Lóránth Vilmos, Gás­­ár Jenő, Pallós János és Koppány Erzsé­­bt álltak ügyesen az előadás szolgálatában. A rendezés Bársony Aladár érdeme. Tímár fia — operaénekesnő Császár Magda, Kovács Dezső és Somló József vendégfellépte a Faustban A miskolci színtársulat, kétségkívül egyik legrokonszenvesebb és egyik legtehetségesebb művésze Timár Ila, aki ritka népszerűséggel él a színházjáró közönség kegyében. A köny­­nyed muzsikus operettek­ fő női szerepeinek az alakítója szerdán este új színekben mutatkozik be. Gounod hatalmas operájának, a Faustnak nagyon meleg, közvetlen figuráját, Siebelt alakítja. Első operai szereplésével Timár Ila bizo­nyára ugyanazt a meleg, diadalmas hatást fogja a közönségben kiváltani, mint operett­­primadonnai figuráiban. Hiszen a fiatal mű­vésznő eredetileg operaénekesnőnek készült és növendék korában magára vonta Ábrányi Emilnek a jóindulatú érdeklődését. Érdekes és értékes vállalkozása elé nagy várakozással tekint Miskolc színházi közönsége. Ugyancsak a Faustban mutatkozik be először miskolci közönségének Császár Magda, a Városi Színház fiatal művésznője, aki Margarethet énekli. Somló József, az Operaház tagja Faustot, Kovács Dezső, a Városi Színház művésze Mefistot énekli. Tarnay Béla Valentin szerepében fog újra bizonyságot adni nagy kvalitásairól és Orbán Viola Mártha humoros figurájában ad majd sok derűs pillanatot a hallgatóságnak. Som­lay Arthur kétnapos vendégjátéka Somlay Artur a magyar színészgárda egyik legkiválóbb reprezentánsa, aki európai vi­szonylatban is a legelső sorba küzdötte fel magát művészi rátermettsége, magas intelli­genciája és energiája folytán - a héten csütörtökön és pénteken két leggrandiózu­­sabb alakításában gyönyörködteti Miskolc város közönségét. Csütörtökön Strindberg Haláltáncában a kapitány grandiózus szerepét alakítja, amely alakításával Budapest közönségét teljesen elragadta s amelyről a fővárosi sajtó a leg­nagyobb elismerés és elragadtatás hangján emlékezett meg. Partnerei a Haláltáncban Forgács Rózsi a neves Ibsen színésznő, aki a fő női szere­pet játsza és a jeles Gellért Lajos aki Kurt, szerepében hódítja meg a miskolci közönséget. Somlay pénteken a Csókoljon meg francia vígjáték fő férfi szerepében mint vígjátéki színész mutatkozik be s eleven elegáns játékával, derűs humorával zajos tapsokat fog kiváltani. Külön érde­kessége az előadásnak. Papp Jolán, a Víg­színház művésznőjének szereplése, aki előbbi szereplésével kellemes emléket hagyott maga után. Jegyek mindkét előadásra már vált­hatók a színházi pénztárnál. Színházi iroda hírei­­ (?) Az uj honpolgár (Goldstein Számi) Kö­vessy Albert volt miskolci színigazgató és színpadi író kacagtató énekes bohózatát, Az uj honpolgárt eleveníti fel a színház szombaton este, a főszerepekben Sárvay Rózsi, Orbán Viola, Koppány Erzsi, Feleky Klári, Sebestyén Jenő, Benkő, Gáspár Iván, Gáspár Jenő,Kőszegi, Pallós és Somody felléptével. A jó kedvű éne­kes bohózat igen kellemes estéket ígér a szín­házba járó közönségnek, amelyet vasárnap és hétfőn este megismétel a színház. (*) Árvácska. Vasárnap délután mérsékelt helyárakkal feleleveníti a színház Zerkovitz és Bus Fekete nagysikerű operettjét, az Árvács­kát, a főszerepekben Timár Ha, Sárvay Rózsi, Orbán Viola, Tarnay, Sebestyén Jenő, Pallós és Gáspár felléptével. Színházi műsor­­ Szerdán este IV. C. 8. mérsékelten emelt hely­árakkal a Városi Színház művészeinek fellép­tével Faust. Csütörtökön este IV. A. 7. bérletben mérsé­kelten emelt helyárakkal Somlay Artur és a Renaissance színház együttesének felléptével Haláltánc. Pénteken este IV. B. 10. bérletben mérsékel­ten emelt helyárakkal Somlay Artur és Papp Jolán felléptével Csókoljon meg. Szombaton este IV. C 9. bérletben Az uj honpolgár (Goldstein Számi). Vasárnap (ápr. 5.) délután mérsékelt hely­árakkal Árvácska. Vasárnap este bérletszünetben Az uj hon­polgár. Hétfőn este IV A. 8. bérletben Az új hon­polgár. A miskolci Apolló műsora Ma: POLA NEGRI legmerészebb filmje: PARIS ÁRNYAI. Dráma 7 felv. A miskolci Uránia műsora.­­ Budapest legőszintébb filmsikere: A NIBE­­LUNGOK. Ősgermán nemzeti eposz 16 énekb­e. tibbazia-kávéházbatí , április 1-tol kezdve estenáínt * fc.,h­u Asztúria cíkV1­­ zenek­ara szerepel Sxieber vezetésével Színház után tánc. Szenzációs műsor. Záróra ma reggel 5 órakor A párisi pokol (62) Irta: Gaston Leróna Fordította: Takács Mária dr. — Micsoda gyáva nyomorúság! S ezeket az asszonyokat nevezik nagy szerelmeseknek! Ha te volnál a vádlottak padján s én rólam volna szó, hiszed-e, Jacques, hogy így számítanék? Oh, hogy odakiáltanám, hogyha ott találtak, —­­ez azért volt, mert én vártalak ott! Szóval, mi volt a beszélgetés vége? — Holnap titkos megbeszélés lesz a teendők megállapítására Calot-Ménard útr, a hercegnő közt és közöttem . . . — S te odamész és újra találkozol ezzel a go­nosz asszonnyal? — Most te mindent tudsz ... — szólt Jacques — s én csak akkor megyek el, ha te megenge­ded! — S hol lesz ez a megbeszélés? — Calot-Ménard urnál . . . — Jól van, menj el! De én jó Jacques-om, gondolj rám, — gondolj ránk! Ne hagyj el min­ket, még Claude-ért sem, de pláne nem ezért az asszonyért . . . Csak ezt kérem tőled! Másnap Jacques elment a hires tanácskozás­ra, — de nem a biró házába, mint a feleségé­nek hazudta volt, hanem a hercegnőhöz . . . — Körülbelül négy órakor ért oda, bizony gyor­sabban dobogó szívvel ... Azt mondták neki, hogy a hercegnő nem jól érzi magát s váratták egy kicsit. Azután a her­cegnő első komornája bevezette Irénhez, aki ágyban volt. A hálószobája más­ volt, mint az­előtt, mert a palotának azt a részét, ahol a gyil­kosság történt, elzárták. — Látja, úgy fogadom, mint régi barátot, — minden ceremónia nélkül ... az ágyban, igen, kedves barátom. . . . kissé beteg vagyok, iga­zán! Fáj a fejem, fogja meg csak a homloko­­i i­at, hogy tüzel. De üljön ide mellém s beszél­jünk az ügyünkről, ez a fő, ugy­e? S mindjárt meg­ kell mondanom: Calot-Ménárd nem jön el. Elmentem tegnap hozzá, magától kijövet s­zesz fiaival, ugy­e, elmondtam neki óhajomat, hogy együtt beszéljük meg a dolgot hárman... — De hiszen én azt hittem, ez már megbeszélt dolog! Irén megfogta a férfi kezét s többé nem eresz­tette el ... és Jacques nem próbálta visszahúz­ni .. . Soha asszony még nem zavarta így meg. Ceremónia nélkül fogadta, de mennyi kacér­ággal! Jacques nem tudta még, hogy az ilyen axus­nő mily kívánatos, mily bóditó tud lenni a maga intimitásában ... a hálószobája légkö­rében . . . ő még soha sem látott ily szón, ily szédítő migrént, az átlátszó selymek sejtető népségében ...se parfüm levegőjében, mely­től Marianne megrémült s mely Jacques-ot h­­eghóditotta.­­ Hogy lett volna ereje, hogy megharagudjék, Irén megcsalta megint, ez világos ... de olyan ki szemükig! Annyira remélte „igazán“, hogy Calot-Ménard el fog jönni. — Ehelyett, kedves barátom, képzelje, ő fel­ugrott felháborodásában! Nem akarja, hogy a nevét kiejtsem! Ez titkos ügy köztem és közte, — mondotta. — S többé nem ad tanácsot s meg­vonja, tőlünk oly hasznos támogatását, ha egy harmadikat is belevonok a dologba. Kicsit iga­za van neki, barátom. Végül is ő ma­gasállásu biró s nem kompromittálhatja magát, ugy­e? Nem szabad rá haragudnia ... s én rám sem . . . ugy­e, nem, jó barátom ... . testvérem . . . mondjon nekem valamit, ami enyhít, ami vi­gasztal, oly boldogtalan vagyok . . . S folyton kezében tartva Jacques kezét, rá­hajtotta a fejét. Jacques érezte homloka mese­tet, fürtös simogatását . . . Mikor a Fedorovics-palotából távozott Jac­ques, már nem sajnálta, hogy Calot-Ménard itt nem jött el a tanácskozásra. ... Este hét óra volt . . . Közeledett a családi vacsora ideje ... De Jacques nem mert haza­menni . . . Egy hordárt küldött haza egy levél­kével, hogy a tanácskozást vacsora utánra ha­lasztották s ő Claude ügyvédjével vacsorázik. Csak egy órakor éjfél után ment haza, remél­ve, hogy Máriásmét alva találja . . . Egész idő alatt azon igyekezett, hogy szabaduljon ama másik égető emlékétől és bóditó illatától . . . De még mind akettőt magán hordta, mikor be­nyitott az ajtón, mely mögött Marianne várta. Marianne mindent megértett ... Az ő Jac­­ques-ja nem volt már övé . . . Nem mondott semmit, nem kérdezett semmit, nem sírt . — Leült a fia ágya mellé és ottmaradt egész éj­szaka, egyetlen sóhajtás nélkül, mint egy már­ványszobor. xxvm. A PCR. Lotti sokkal jobban volt. Mod­orán úr és neje­­ elvihették a kórházból, hova balesete után szál­lították volt s kivitték magukkal kis falusi há­zukba. Mitford rendőrkapitány nagy segítsé­­gükre volt az ügyben, hiszen Lotti még mindig Rómeó és Ultrogoth törvényes „gyámsága“ alatt volt s a gyermek érdekében volt, hogy el­kerüljenek minden, összetűzést. Lotti hamarosan összeszedte magát a zöld­ben. Teljes lelki épsége, világos gondolkodása helyreállt. De Noémi azért soha sem hagyta magára s nem engedte, hogy újságot vegyen kezébe: az orvos azt mondotta, hogy minden izgalom kockára teheti a gyógyulást, Lotti elmebeli épségét. (Holnap folytatjunk) Kálmán ás Rosenberg posztó, csővel, selyem és kézműáruk raktára Széchenyi-ul­a. 64. szám alatt. Valódi angol gyapjúszövetek legmegbízhatóbb Frakk és szmokíngkelmék és legolcsóbb be-Felöltőszö­vetek vásárlási helye

Next