Reggeli Hirlap, 1927. december (36. évfolyam, 273-297. szám)
1927-12-01 / 273. szám
Miskolc,3 XXVI. évf, 273. Csütörtök, 1927 december 1 Ára 16 fillér A Vatikán és Magyarország A háború és különösen a trianoni békeszerződés után, amely minden régi gazdagságainkből kivetkőztetett és koldussá tett mindnyájunkat, azt vártuk, hogy amikor minden állam ellenségünké szegődött és a hirtelen keletkezett országok ■szuronyerdeje vette körül gyengeségünket, ha senki más, de a Vatikán mellénk áll. A Vatikán a maga áriási erkölcsi és politikai hatalmával támogatójává szegődik a világ gyűlölködő ítélőszéke előtt annak a Magyarországnak, amelynek apostoli királyt Szilveszter pápa adott amely évszázadokon át védőbástyája volt a kereszténységnek és lakosai leghűségesebb tisztelői Szent Péter sírjának. Sajnos, ez nem így történt. A Vatikánnak a békeszerződés megkötése óta több olyan ténykedése volt, amely nemcsak, hogy nem szolgálta a mi javunkat, hanem ellenkezőleg ellenségeinknek szolgáltatott igazságot és olyan ügyekben, amelyeknek védelme tiszta, önzetlen és százszázalékos magyar ügy volt. Az az álláspont, amelyet Róma képviselt az erdélyi katolikus javak elosztásánál, nevezetesen a kolozsvári minoriták vagyonának elajándékozásánál, általában a román konkordátum megkötésével, amelynek ránk nézve legkínosabb intézkedése a Szent László által alapított nagyváradi püspökség megszüntetése volt, nagyon és mélyen megérintette a magyar érzékenységet. Hasonló figyelembe nevű vételét, sőt negligálását a magyar kívánságoknak lehetett tapasztalni a felvidéki magyar katolikusok területi beosztásánál egyházkormányzati szempontból. Azt talán már elfelejtettük, hogy a Vatikán teljes szuverenitással intézte a váci, majd a pécsi püspöki szék betöltését és honoráltuk azt az indokolást, hogy ezeknél a kinevezéseknél -- amely egyben igen nagy magyar anyagi javakkal és törvényhozói tisztséggel járnak, - az egyházat csupán spirituális szempontok vezették. Ám most ugyanily körülmények között történt meg az esztergomi érseki és magyar hercegprímási szék betöltése is, aminél azonban már nem lehet csupán pasztorális okokra hivatkozni. A hercegprímás Magyarország első közjogi méltósága, fontos politikai tényező és mértékadó a leglényegesebb alkotmányjogi kérdésekben. És éppen az esztergomi érseki szék betöltésénél nem találkozott a magyar kormánynak bizonyára alaposan megfontolt tiltakozása a Vatikán akaratával. Mégis megtörtént a kinevezés és ebben a tényben azt kell látni, hogy a Vatikán figyelmen kívül hagyta a magyar kormány kívánságát, illetőleg tiltakozását a kinevezésnek most nyilvánoságra jutott formája ellen. Nem lett volna szabad annak idején elmulasztani a főkegyúri jog rendezését s megoldani azokat a függő kérdéseket, amelyek a magyar állam önálló, materiális gazdálkodását és független, sőt nemzeti presztízsét sérti. Mert tény, hogy ez a kinevezés veresége a magyar diplomáciának. Egészen bizonyos, hogy egyházi szempontból sem hasznos a Vatikánnak ez a merevsége. De ha már a dolgon nem lehet változtatni, akkor az új hercegprímás tündöklő példát láthat útjára indulása előtt éppen elődjének egész életében. — Csernoch János dr., a régi Nagymagyarország utolsó hercegprímása az ország romjaiban is össze tudta tartani, mindig támogatni, istápolni a lelki egységet. Az új hercegprímásnak, amikor az esztergomi érsekek díszes székébe jön, legfőbb kötelessége lesz, hogy az őt váró aggodalmakat szétoszlassa és az elődje által mindig olyan gondosan őrzött magyar harmóniát tovább gondozza és építse. Románia el akarja halaszttatni a népszövetségi döntést Chamberlain nem nyilatkozik • A román kormány elidegenítette a magyar birtokokat Berlin, november 30. A Deutsche Zeitung jelenti Bukarestből, hogy Titulescu külügyminiszter nem fog megjelenni a küszöbön álló népszövetségi tanácsi tárgyalásokon. A keddi minisztertanácson közölte, hogy a népszövetségtől a magyar-román viszály tárgyalásának márciusra való halasztását kérte, mert egészségi állapota miatt nem vehet most az ülésszakon részt. A főtitkárságról még nem érkezett válasz, azonban Bukarestben remélik, hogy a népszövetség Titulescu kívánságát honorálni fogja. Londoni jelentés szerint az angol alsóházban egy hozzáintézett kérdésre Austin Chamberlain kijelentette, hogy a népszövetség tanácsa a trianoni békeszerződés szövegének a figyelembevételével cselekedett, amikor elutasította Magyarország kérését, amelyben két tag kinevezését kérte a vegyes döntőbíróságba. Chamberlain kijelentette beszédében még, hogy nem tud ebben a kérdésben nyilatkozatot tenni, mert az ügy éppen most fekszik a népszövetség tanácsa előtt, Münchenből jelentik. Egyik bajor lap a román földbirtok reformmal foglalkozva a következőket írja: Román részről úgy tüntetik fel az ügyet, mintha csak néhány nagybirtokos ingatlanának kisajátításáról volnaszó. A 286 kisajátítást szenvedő birtok közül 207 olyan törpe-, kis- vagy középbirtok, amelyeket a román agrártörvény értelmében sem lett volna szabad kisajátítani. 79 birtok van nagybirtokos nak minősítve, noha a reform értelmmében ezek sem sajátíthatók ki telljesen az agrárreform céljaira. Ha ezt figyelembe vesszük, akkor kiderül, hogy a kisajátított birtokok kétharmad részét a román kormány az agrártörvény ellenére idegenítette el a magyar állampolgároktól. Cserédy Jusztint nevezték ki Magyarország hercegprímásává , Vatikán a magyar kormány kívánságát nem honorálta és váratlanul gyorsan döntött . Az új hercegprímást a legközelebbi konzisztóriumban bíborossá kreálják Róma, november, 30. Az Ostservatore Romano, a Vatikán félhivatalos lapja írja: „Őszentsége a legkegyelmesebben elhatározta, hogy az esztergomi érseki székre főtisztelendő Serédi Jusztin atyát, nevezi ki, akit a legközelebbi konzisztóriumi üléseken bíborhő méltóságra fog emelni“ Az olasz lapok mindannyian közük a magyarországi hercegimimási szék betöltésére vonatkozó pápai kinevezést és Serédi Jusztinján Szent Bemnedeki midi szerzetest meleg szavakkal üdvözlik. Kiemelik nagy tudását, hatalmas felkészültségét és azt a buzgalmat, amellyel hivatásának él. Serédi Jusztin, az újonnan kinevezett ejsatengomi érsek. Magyarország hercegprímása Deáki községben 1884 április 24-én született. Édesapja cserepesmester és ő volt a családban a legkisebb gyermek, iskoláit Pozsonyiban végezte, a hatodik gimnázium elvégzése után belépett ,a Szent Benedek rendbe, a további osztályokat Panonhalmán és Győrben végezte. Az érettségi letétele után a rend a római bencésegyetemre küldötte ki, ahol a hittudományok doktorává lett. Ezután Panonihalmán Kohl Medárd püspök szentelte áldozópappá, majd Rómába ment. Itt csakhamar konzultorássá lett az egyházjogot kodifikáló bizottságnak, majd Gáspárt bibornok benső barátja hitt, akinek vendégszeretetét élvezte a háború alatt. Rómából 1918-ban tért, Vissza, amikor is az esztergomi fogolytábornak lett a lelkésze. Később ismét visszatért Rómába, mint a magyar követség egyházjogi tanácsadója. Ebben a minőségben értel a kijáró párnás kitüntetés. Róma döntött Magyar politikai és egyházi körökben az új hercegprímás kinevezése rendkívül nagy feltűnést keltett, annál is inkább, mert a külügyminisztérium szerda délelőtt folyamána leghatározottabban megcáfolta, egyes külföldi lapok azon híreszteléseit, hogy a pápa Serédi Jusztin kinevezése mellett döntött, holott a magyar katolikus egyházi világ körében már mint befejezett tényről beszéltek, hogy a hercegprímási szék betöltésében Róma kimondottan az utolsó szót. Politikai körökben nagy érdeklődéssel várják az események fejlődését, mert köztudomású, hogy a kérdésben bizonyos kontroverziók merültek fel a kormány és a Vatikán között, amelyeket Róma úgy látszik gyorsan és egyedül oldott meg. A kormány hozzájárulása nélkül A magyar királyi hatalom, illetőleg a főkegyúri jog gyakorlásának ideiglenes szünetelése Róma szempontjából kedvező helyzetet teremtett. A magyar nemzetgyűlés elmulasztotta az 1920. évi I. törvénycikkben a főkegyúri jog gyakorlásának kérdését rendezni és így a Vatikán az egyházfők kinevezésének jogát magának vindikálta és ténylegesen maga is gyakorolta első ízben akkor, amikor Hanauer váci püspök kinevezései nyilvánosságra került. Ugyanígy történt most is. A magyar kormány hozzájárulása nélkül, tehát a magyar főkegyúri jogok teljes mellőzésével Csernoch János bíboros hercegprímás örökségének betöltésére. Ebben a kérdésben különben munkatársunknak alkalma volt a magyar közélet több reprezentánsával beszélgetést folytatni, akiknek a véleményét az alábbiakban adjuk: Az egységes párt papképviselő tagjai egyértelműleg kijelentették, hogy nagy örömmel és szeretettel várják Magyarország új hercegprímását. Almássy László, az egységes párt elnöke, csak ennyit mondott: — Nagy meglepetés, nagyon nagy meglepetés. Friedrich István véleménye a következő volt: Rámutatnak ezzel kapcsolatban arra, hogy éppen a magyar hercegprímás magas közjogi méltósága megkövetelte volna a magyar kormány és a Vatikán között ennek a kérdésnek békés elintézését. A kultuszminiszter a hozzáintézett kérdésekre állandóan azt hangoztatta, hogy a magyar kormány és a Vatikán között évszázadok óta a legbarátságosabb viszony áll fenn. Ezzel szemben a tények azt mutatják, hogy Róma a főkegyúri jog gyakorlását a magyar kormány előzetes hozzájárulása nélkül, sőt egyes esetekben tiltakozása ellenére gyakorolta, amikor megyéspüspököket nevezett ki. A helyzetet bonyolulttá teszi az a körülmény, hogy a magyar püspökök hivataluknál fogva tagjai a felsőháznak, tehát előáll az a helyzet, hogy Róma közvetlenül nevez ki magyar törvényhozókat. Az új hercegprímás külpolitikai szempontból nagy előnyt jelent Magyarországra, befelé pedig még nagyobbat, mert minden politikai párton felül áll. A kereszténypárt egyik befolyásos tagja a következőket mondta: — Serédy befolyása a római Szentszéknél olyan hatalmas, hogy kinevezése nagy eredményt jelent a magyar katholicizmus szempontjából. Meg vagyok győződve, hogy Serédy befolyása hasznára lesz Magyarországnak. A pápa nagyon helyesen cselekedett, hogy a primási szék betöltésébe nem engedett politikát bevinni. Politikusok a kinevezésről Megjelenik az 1000 pengős Budapest, november 30. A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa november 30-án tartott ülésében felhatalmazást adott a bank üzletvezetőségének arra, hogy az ezerpengősöket december hó második felében hozza forgalomba és intézkedjék az egymilliós és ötszázezer koronás címletek bevonásáról. ♦ ♦««♦♦♦♦ Verekedés a cseh képviselőházban Az elnök nem vett tudomást a botrányról Prága, november 30. A cseh képviselőházban szerdán igen zajos jelenetek voltak, amelyek verekedéssé fajultak. Az ellenzéki német szónok, bírálta Windisch képviselőnek, a német szövetség volt elnökének a beszédét. A szónoklat folyamán a lárma olyan óriási volt, hogy Windisch Ferenc képviselő meg sem tudta magát értetni. A vita hevében Scholi német néppárti képviselő Wagner gazdaszövetségi képviselőt arculütötte. Wagner viszonozta az ütést, mire Scholi megharapta Wagner kisujját. Az elnök a verekedéssel kapcsolatban úgy tett, mintha nem is szerezne azokról tudomást.