Reggeli Hirlap, 1928. december (37. évfolyam, 273-295. szám)
1928-12-01 / 273. szám
Miskolc, XXXVII. évf. 273. Ára 16 fillér Szombat, 1928 december 1. Reggeli Hírlap Szerkesziség és kiadóhivatal: Szerkemtsiségi telefőn: 498, 616 és 114 Miskolc, Unnyadi-utca 2 rCieiU& bZtü ReiZlW ' rüHJCiKilUUW Kiadóhivatali telefőn: 299. Éjjel: 666 Táblai székhely Miskolc várát, törvényhatóságában felmerült az a gondolat, hogy egy Miskolcon létesítendő királyi Ítélőtábla felállítását a város hivatalosan szorgalmazza és minden lépést megtegyen ahhoz, hogy ez a régi óhajtás és több vármegye terültén megnyilvánult kívánság mihamarább testet öltsön. Ennek a gondolatnak a felkarolására az adott okot, hogy időközben ismeretessé vált az igazságügyi kormánynak az a terve, amely szerint állítólag tehermentesíteni akarják a budapesti királyi Ítélőtáblát, amelynek kerületéből kikapcsolódnék a szolnoki és egri királyi törvényszék. Ez a tehermentesítési mozgalom módot nyújtana egy új ítélőtábla felállítására. Hogy most mindjárt és idejekorán és komolyan foglalkozni kell a kérdéssel, az vitán felül áll. Ha most is elmulasztjuk a határozott fellépést, az indokok világos és frappáns felsorakoztatását, sőt — mert ma enélkül semmi sem megy — az összes szükséges összeköttetések felhasználását, akkor megtörténhetik velünk az a baleset, hogy Miskolc egy jogosan már el is könyvelt és biztosra vett közhatósággal ismét szegényebb lesz egy más városkal szemben. Visszaemlékezhetünk a kerületi rendőrfőkapitányság felállítása, a kerületi postaigazgatóság létesítése alkalmával tapasztalt határozottan szerencsét - len hátrányunkra, amelyet semmi jószándék és erős elhatározás nem tudott behozni, így történhetett meg, hogy Debrecen, Miskolc egyik nagy rivális városa megelőzött bennünket. Ugyanezt mondhatnánk el az egyetemek felállításával kapcsolatban is. Az elmúlt évtized alkalmával nagyon sok keserű csalódásban volt része Miskolcnak. Éppen itt az ideje, hogy magunkra eszméljünk és minden eszközzel igyekezzünk megelőzni azt a bajt, hogy más, esetleg kedveltebb városok hozzájuthassanak ahhoz az ítélőtáblás székhelyhez, amely címet és jogot magunknak vindikálunk. A miskolci törvényszék békeidőben csak négy járásbírósággal rendelkezett. Ma ugyanezen törvényszék hatáskörébe tíz járásbíróság tartozik és ez a szám is pontosan mutatja azt, hogy a szerencsétlen országhatárok következtében Miskolc más csonka vármegyék gondjait és bajait kénytelen volt magára vállalni. Ez a hatalmas törvényszék, amelyhez csatlakoznék az újhelyi törvényszék, valamint a budapesti ítélőtáblás kerületből kiszakítandó szolnoki és egri törvényszék, együttvéve tökéletesen elegendő anyagot szolgáltatnának a miskolci ítélőtáblának. Talán nem kell utalnunk arra, hogy ez a megoldás milyen hihetetlen könnyebbséget jelentene Borsod-, Gömör-, Heves-, Abaúj- és Zemplén vármegyék jogkereső közönségének, amelynek egyrésze Budapestre, más része Debrecenbe kénytelen utazni és súlyos pénz- és időveszteség árán és lehetetlen kerülő utakon, ha meg akarja védeni a maga igazát. De talán nem kell utalnunk arra sem, hogy Miskolc város fejlődése szempontjából mit jelentene ennek az ítélőtáblának a felállítása. Helytelen beállítás azonban az, ha valaki azt állítaná, hogy új ítélőtáblák felállításával nem lehet prejudikálni a régi kassai ítélőtábla megteremtésének, ha majd a sors szerencsésebb változása ezt a lehetőséget megadja. Ellenkezőleg: egyetlen határmenti város sem hivatottabb, mint Miskolc, hogy a tőlünk elszakított Kassa, közhatóságainak legitim gondnoka legyen, amely a rábízott javakat a boldogabb kor hajnalán örömmel és testvéri szeretettel adja át Kassának, a testvér magyar városnak. A prágai törvényszék tárgyalótermében agyonlőtték Cena bég gyilkosát A merénylő Cena bég testvérének szolgája, aki vérbosszút állt Cena bég gyilkosa bevallotta, hogy az albán király sógorát egy politikai komité megbízásából ölte meg Prága, november 30. A prágai lapok külön kiadásban foglalkoznak azzal a páratlan politikai gyilkossággal, amely a törvényszék tárgyalótermében történt. A gyilkost állítólag Ziga Vucitemnek hívják, vérbosszút vett Cena bég gyilkosán. Algeviad Bébin, akit az igazságszolgáltatás most akart bűncselekményréért felelősségre vonni. Gyilkosság a tárgyalóteremben A prágai esküdtszék pénteken kezdte meg a tárgyalást az albániai Elbass áruból származó Algeviad Bébi ellen, aki 1927 október 14-én Cena béget, Ahmed Zogu mostani albán király egyik sógorát, az akkori albán köztársaság újonnan kinevezett követet orvul meggyilkolta A tárgyaláson izgalmas jelenet történt. Amikor a törvényszék elnöke negyedórás szünetet rendelt el és a bírák és az esküdtek felemelkedtek helyükről, a hallgatóság sorából egy mintegy harmincötéves férfi sietett elő és hirtelen lövöldözni kezdett a vádlottra. Öszszesen mintegy hat lövést adott le egy hosszú revolverből. Az egyik golyó közvetlenül fején találta a vádlottat és azonnali halálát okosta. Amikor a vádlott összeesett, a merénylő egy lövésen még nem lehetett megállapítani, hogy szándékosan vagy véletlenül — Adriano de Vecchio olasz újságírót, a trieszti Il P Scolo szerkesztőjét sebesíthette meg, akki éppen a törvényszéki tolmáccsal beszélgetett. De Vecchio sebesülése súlyos. Egy lövés az újságíró tüdejének jobb szárnyába hatolt be. De Vecchiot egy orvos azonnal megvizsgálta. Kopttva Ferenc a gyáros, az esküdtek egyike ijedtében a földbe zuhant és kificamította a jobb karját. Néhány aszszony az ijedtségtől elájult. Letartóztatják a gyilkost A tárgyalási teremben a merénylet után leírhatatlan pánik tört ki. A közönség dulakodva rohantki a teremből, amely azonnal kiürült. A teremben pusztán a halott Bébi maradt, aki a padlózaton vértócsában feküdt, továbbá az olasz újságíró,az őt kezelő orvos, a bírák és néhány esküdt. A merénylet tettének elkövetése után rövid ellenállás után azonnal letartóztatták és elvették tőle a revolvert. Cena bég szolgája Az Algeviad Bébi gyilkosánál talált papírok szerint a gyilkost Ziga Vucibemnek hívják. 1901-ben született a Tirana melletti Koszovóban és szolgája volt Gana bégnek, az albán hadsereg kapitányának, aki testvére a meggyilkolt Cena bégnek. Összeesküvés Cena bég meggyilkolására A tárgyalás reggel 9 órakor kezdődött. Az elnök a vádlott személyi adatainak felvételénél megállapította, hogy a vádlott 1905 február 5-én született Elbasszániban, amiint ez az elbasszáni Szent Miklós-templom anyakönyvéből megállapítható. Algeviad Bob ezzel szemben azt állította, hogy 1948 februárjában született, tehát a gyilkosság elkövetésekor még nem volt nagykorú. A vádirat felolvasása után az elnök azt kérdi a vádlottól hogy bűnösnek érzi-e magát, mire a vádlott azzal válaszol, hogy a gyilkosságot elkövette ugyan, de bűnösnek nem érzi magát. Az elnök ekkor hosszabb ismertetésbe fogott és részletesen tájékoztatta az esküdteket az albán állam keletkezéséről és történetéről. A vádlott közben többször félbeszakította és kiijavította az elnök egyes kijelentéseit, így főleg azokat a részeket, amelyekben Achmed Zoguról van szó. Bébi többször közbeszólt, azt mondotta, hogy Achmed Zogu gazember és hazaáruló, aki eladta Albániát és az albán népet. A vádlott elmondotta élettörténetét gyermekkorától kezdve egészen a merényletig. Egy politikaibizottság utasítására kizáróan politikai céloknak szemlélte életét. Az elnökinek arra a kérdésére, mi volt az a politikai bizottság és melyek voltak ezek a politikai célok, a vádlott ezt felelte: — Erre a kérdésre nem válaszolok. Majd elmondotta, hogy ugyanennek a politikai bizottságnak a megbízásából ment 1927 tavaszán Belgrádiba. 1927 augusztus 25-én útlevelet kért Belgrádban és tavasszal azután elutazott Prágába és a belgrádi albán forradalmi bizottság pénzzel és revolverrel látta el. Bécsen át vette útját és október 10-én érkezett Prágába és 14-én este 10 óraikor a Vencel-téren lévő Passage- kávéházban azután hátulról agyonlőtte Cena béget. Belgrádban az orosz cárhoz címzett kávéházban volt az összejövetel. Az összejövetelen szavazás volt, hogy meg kell-e ölni Cena béget, és ellene szavaztam, mert elvi ellensége vagyok minden erőszaknak, de leszavaztak. Csak annyit mondhatok, hogy végre kellett hajtanom, amivel megbíztak, mert különben halállal lakoltam volna. Az elnök ezzel befejezte a vádlott kihallgatását és a tárgyalást negyedórára felfüggesztette. Amikor a bíróság tagjai kivonultak, a hallgatóság padjaiból eldörrentek a revolverlövések. Kihallgatták a sebesült újságírót Del Vecchio olasz újságírót, aki a Cena bég gyilkosa ellen elkövetett merénylet alkalmával megserbesült, a kórházba szállították. A megejtett orvosi vizsgálat után elmondotta, hogy amikor a bíróság tagjai kivonultak az ülésteremből, Bebithez, aki vallomását olasz nyelven tette meg, szólni akart. Ekkor adta le a merénylő az első lövését, amely őt a földre terítette. * * * * * Aláírták a magyar—lengyel választott bírósági szerződést " mit Walkó magyar és Zalesky lengyel külügyminiszter úr barátságos pohárköszöntője Varsó, november 30. Abból az alkalomból, hogy Walkó Lajos magyar külügyminiszter Varsóba érkezett és aláírta a magyarlengyel döntőbírósági egyezményt, Zalesky gróf lengyel külügyminiszter ünnepi vacsorát adott a magyar külügyminiszter tiszteletére, amelyen a lengyel politikai és társadalmi élet számos előkelősége jelent meg. Zalesky lengyel külügyminiszter mondotta a vacsora során az első felköszöntőt, amelyben többek között így nyilatkozott: " Ma a lengyel és a magyar nemzet a békéltető és választott bírósági szerződés aláírásával az évszázados barátság láncába egy új szemet fűzött és megállapodott abban, hogy minden vitás kérdés, amely netán felmerülhetne a két állam között, választott bíróság útján rendeztessék. Azt hiszem azonban, hogy a gyakorlatban a lengyel és a magyar kérdéseket, úgy mint eddig, ezentúl is a rendes diplomáciai után oldhatjuk meg, anélkül, hogy szükséges volna a választott bíróság eszközéhez folyamodni. Hogy ezen meggyőződésem ellenére mégis szükség volt a barátsági és választottbírósági szerződés megkötésére, az azért volt, mert a világ előtt tanúsítani akartuk, hogy a két nemzet viszonyát az igazságosság elvére akarjuk alapítani ,és hogy évszázados barátságunk ki fog állani minden megpróbáltatást. — Emelem poharamat Magyarország főméltóságú kormányzójára és a lovagias magyar nemzet boldogulására. Walkó Lajos magyar külügyminiszter válaszolva a lengyel külügyminiszternek a következőket mondotta pohárköszöntőjében: — A magyar nemzet, amelyet a sors sokszor olyan rettenetes megpróbáltatásokkal sújtott, mindennél többre tudja értékelni azt a barátságot, amellyel Lengyelország Magyarország iránt viseltetik. — Lengyelország nemcsak hatalmas és életerős állam, de az emberi kultúrának és a nemzetek közötti békés együttműködésnek is fontos tényezője. Ennek szimbóluma a ma aláírt szerződés. Az igazságosság elve egyik záloga annak, hogy évszázados barátságunk alapja ahhoz van fűzve, hogy az igazságosság elve legfontosabb tényezője az európai békének, amelynek fentartásában közre akarunk működni. Azt hiszem, hogy a közöttünk ezután netán felmerülő vitás ügyet a barátság évszázados tradíciója alapján fogjuk elintézni a döntőbírósági szerződés figyelembevételével. Emelem poharam a köztársaság elnökének a tiszteletére és a nemes lengyel nemzet jövőjére. A magyar-lengyel békéltető és választott bírósági szerződés okmányát és a kicserélésre vonatkozó jegyzőkönyveket pénteken délután 6 órakor a külügyminiszter dolgozószobájában ünnepélyes formák között írták alá, magyar részről Walkó Lajos, lengyel részről pedig Zalesky gróf külügyminiszter. Jelen voltak az ünnepélyes aktusnál a lengyel külügyminiszter helyettese, a budapesti lengyel követ, Belitska Sándor varsói magyar követ, valamint a lengyel külügyminisztérium és a magyar követség vezető tisztviselői.