Reggeli Hirlap, 1930. december (39. évfolyam, 274-296. szám)

1930-12-02 / 274. szám

1930. XII. 2. A magyarok felszabadulása olyan kikerülhetetlen, mint az isteni igazságszolgáltatás Lord Holhermere üzenetet küldött a Mkosi-szobor leleplezésére, amelyet Ward Price a Daily Mail főszerkesztője tolmácsolt . S nagy ünnepségek között lepl­ezték le a legnagyobb magyar újságíró szobrát Budapest, december 1. Vasárnap délben fél egy­kor gyö­nyörű őszi napsütésben leplezték le Rákosi Jenőnek, a nagy magyar publicistának Rothermere lord ál­tal adományozott, Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrászművész által ki­tűnően sikerült bronz­szobrát. A leleplezésen óriási ünneplő tömeg vett részt. Rothermere lordi képvi­seletében Ward Price, a Daily Mail főszerkesztője mondotta el az ün­nepi beszédet. — Attól a pillanattól kezdve, hogy Magyarországért először sík­­raszállottam, Rákosi volt az élőka­pocs köztem és a magyar nemzet között — mondotta Ward Price a lord képviseletében. — Csaknem példa nélkül álló tudását Magyar­­ország megpróbáltatásairól annak a mozgalomnak szolgálatába állít­sa, amelyet az országot ért kiáltó igazságtalanságok orvoslására indí­tottam. — A magyar testvérek száműze­tésbe parancsolt millióinak felsza­badítása, amiért Rákosi oly hősie­sen harcolt, még teljesülésre vár, de én hiszem, hogy kikerülhetetle­nül, mint az isteni igazságszolgálta­tás, egyre jobban közeledik és olyan bizonyos, mint a holnapi nap­felkelte. Rothermere lord üzenetét Süle Andor szerkesztő tolmácsolta,­­ az­után a közönség nagy éljenzése köz­ben lehullott a lepel Rákosi Jenő­­bronzszobráról. Először Rothermere lord és fia, Esmond Harmsworth koszorúját helyezték el a szoborra, majd Ber­­czeli Jenő alpolgármester a főváros tevében átvette Rákosi szobrát. — Kiebelsberg Kunó gróf kultuszmi­niszter méltatta most Rákosi­­Jenő munkásságát. — A revizió nagy angol harcosa találkozott a revizió magyar képvi­selőjével. Igazi szépség van abban, hogy amikor a két harcos közül az egyik kidőlt, a másik fejedelmi bő­kezűséggel szobrot állít neki. A ma­gyar művelődés nevében köszönetet mondok a nemes lordnak, hogy Kossuth és Kemény után a harma­dik legnagyobb publicistának, Rá­kosi Jenőnek szobrot emelt. Ezután Márkus Miksa, a Magyar­­országi Újságkiadók Egyesületének elnöke beszélt. Herczeg Ferenc a felsőház, Czettler Jenő a képviselő­­ház, Kiebelsberg Kunó gróf a kor­mány, Halmay Béla, dr. Miskolc vá­ros koszorúját­ helyezte el. Az ünnepség este a Duna-palotá­ban folytatódott, ahol Rothermere lord képviseltében Ward Price het­venter­tékes vacsorát adott. A vacsora első szónoka Ward Price volt, elmondotta, hogy a dél­utáni órákban táviratot kapott Rothermere lordtól. A lord mély megelégedését fejezte ki a Rákosi szobor felavatási ünnepségének si­kere fölött. Ezután Apponyi Albert gróf mon­dott angol nyelvű beszédet. Rámuta­tott arra, hogy a békeszerződések­hez való merev ragaszkodás gondo­lata kezd enyhülni, felmerül a má­sik meggondolás, hogy talán na­gyobb veszélye a békének a mai ál­lapotok fentartása, mint amilyen volna azok békés megváltoztatásá­nak megkísérlése. Megállapítja, hogy a revízió tekintetében ma ural­kodó és néhány év előtt uralkodott felfogás között óriási különbség van. — Rideg igazságszeretettel, hizel­­■kedő szándék és szépítés nélkül meg­kell állapítanom, — mondotta Appo­nyi, — hogy ebben oroszlánrésze van annak a felvilágosító munkának, amit az a nagy hírlapíró végzett, aki naponta harminc-negyven mil­lió emberhez szól. Rothermere lor­dot nemzeti hősei között tiszteli a magyarság. A vacsora közönsége üdvözlő táv­iratot küldött Rothermere lordnak. Törvényjavaslat készül a községi háztartások szanálásáról Revízió alá veszik a városi üzemeket • Csupán közhasznú üzemeket tarthatnak fenn a városok Budapest, december 1. A gazdasági élet megnyilatkozá­sai a községek és városok háztar­tásában is éreztetik hatásukat. Ez­zel kapcsolatban a kormány már régebb idő óta tárgyalásokat foly­tat, hogy miként lehetne csökkenteni azo­kat a terheket, amelyek a köz­ségek és városok lakóit a köz­ségi háztartások révén sújtják. Az egységes párti képviselők már többször szóvá tették pártértekezle­teken és a kormány tagjai előtt, hogy olyan magas pótadók vannak egyes községekben, amelyeket a la­kosság nem bír el. A kormány sürgősen és behatóan foglalkozik a kérdéssel és értesülésünk szerint ■Scitovszky Béla belügyminiszter már a legrövidebb időn belül a kép­viselőház elé viszi javaslatát, mely rendezi a községek háztartását, csökkenti a lakosság terheit és megadja a lehetőséget, hogy a szorosan vett községi igazga­tás költségeinek fedezete teljes mértékben biztosítva legyen. A törvényjavaslat elkészítésénél a belügyi kormányt az az elgondolás vezette, hogy a nagy- és kisközsé­geknél a szorosan vett igazgatási kiadásokat egy közös forrásból fog­ják teljesen fedezni. Egy alap léte­sítéséről van szó, amelybe befoly­nának a községeknek azok a jöve­delmei, amelyek átengedés révén keletkeztek. Az alap révén szük­ségképpen bekövetkezik a pótadó leszállítása s ez az intézkedés lehetővé fogja tenni, hogy a községek pótadóikat ne közigaz­gatási költségekre, hanem szo­ciális és kulturális célokra for­díthassák. Különösen sürgőssé tette a javas­latot az a körülmény, hogy egyes községekben 150—200 százalékra rúg a pótadó, a nagy terhet pedig a lakosság már nem bír­ja. A kor­mány ezenkívü­l arra is gondol, hogy az egyes városok és községek háztartásában keletkezett üzemeket alapos revízió alá vegye. A pénz­ügyminisztert az a meggondolás vezeti, hogy azokat az üzemeket, amelyek indokolatlan konkurren­­ciát csinálnak a magánvállalko­zásnak, vagy amelyek ráfizetéssel járnak, illetve a közérdeket nem szolgálják kellő mértékben, azokat m­eg kell szüntetni, az egy község területén működő hasonló célú üze­meket pedig egyesíteni kell. A kor­mány felfogása szerint csupán közhasznú és a magán­­vállalkozás keretein túlmenő üzemeket szabad megtartani. Ebben a kérdésben egyébként Bod János kereskedelmi miniszter tör­vényjavaslatot dolgoz ki, amely el­sősorban nagyobb városok által fenntartott üzemekre vonatkozik. A községi háztartásokra vonat­kozó törvényjavaslat előrelátható­lag még karácsony előtt a képvi­selőház elé kerül és így a jövő évben már az új tör­vény alapján fogják a legszigorúb­ban felülvizsgálni a belügyminisz­térium elé terjesztett községi költ­ségvetéseket s ugyanakkor a leg­messzebbmenő takarékosságot fog­ják érvényre juttatni a városok és községek háztartásában. TRETORN világhírű HÓCIPŐ ^REGGELI HÍRLAP „F­ magyar asszony szenvedő társa annak a férfi nemzedéknek, amely elvesztette hazáját" Mikszáth Kálmán dr. főispán apotheozisa a magyar asszonyról és nemzetmentő hivatásáról Hétfőn délután 5 órakor a MRN57 díszközgyűlése után nyílt meg a városháza nagytermében a MRN57 kézimunka kiállítása Miskolc, december 1. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének­­miskolci­­csoportja karácsony előtti szokásos kézmű­ipari kiállítását rendezte meg, amely hétfő­n délután 5 órakor nyílt­ meg a városháza nagytermében. Ez a ki­állítás a megelőző éveik Máli állásait méreteiben és anyagában erősen fe­lülmúlta, annál is inkább, mert az országos szövetség budapesti cso­portja,­­erőteljesen bekapcsolódott a kiállítás rendezésébe, amely kiállí­tás ilyenformán a MANSz országos kiállításainak hetedik vándorki­­ál­l­ítása. A kiállítás megnyitását megelő­zően a MANSz miskolci csoportja a városháza nagytermében ,dr. Mik­száth Kálmánná elnöklése mellett díszközgyűlést tartott, amelyen a Nem tudom miért — mondatta a főispán — valahányszor a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének egy-egy összejövetelén részt vessek, mindig az magyar korszak jut az eszembe — éppen 100 év előtt — amikor, ez a nemzet mélyein aludott. Bécsben azt­ hitték, hogy már halott, csak a magyar asszonyok tudták, hogy alszik. Úri osztálya idegen nyelvet beszélt, fővárosában idegen szellem és kultúra uralkodott, fiai és leányai idegen szövetben jártak, gazdagsága idegen zsebekbe folyt, nem volt más magyar csak a vég­telen nagy keserűsége és bánata. — Ez azután egészen az övé volt. A magyar asszonyok sokszor kezdték ébresztgetni a nemzeti gé­niuszt. A­­fejük tele volt gondolat­tal, a szivük hevülettel. Itt született meg a magyar főváros gondolata, a magyar viselet, a magyar iparpár­tolás, ők tűzték ki célul, hogy meg­kedveltessék a magyar közönséggel a magyar irodalmat és költészetet. Ebben az időben született meg az a magyar asszony típus, amely nek­ a­ MANSz miskoli tagjain kívül a társadalom előkelőségei is nagy­számmal vettek részt. Többek kö­zött jelen volta­k Mikszáth Kálmán dr. főispán, vitéz Borbély-Maczky Emil főispán, Bónis Aladár alispán, Kronberger József apáikan­on­ok, vitéz Pokorny Hermann altábor­nagy, dandárparancsnok, vitéz Minden kialvó magyar családdal lehull egy csillag a magyar égről m L a vászon nagykereskedését Széchenyi ucca 43. szám alatti MiOCh Affinit­ házában az udvarba helyezte át. Bámulatos olcsó alkalmi vételek valamennyi vászoncikkben. TÁVIRAT Uránia stop Miskolc stop Zwei Herzen mai félhe­tes előadására tizenhatan autóbuszon jövünk stop Kérünk ennyi páholyülést rezerválni stop Dr Kelemenék és társaságuk stop Mezőkövesd 3 ■ Foto cikkeket, filmeket, lemezeket, pa­pírokat, vegyszereket amatőrök legmegbízhatóbban vásárolhatnak Ferenczi téri fotószaküzletében Miskolcon Széchenyi­ utca 13. Vidéki megr­endeléseket azon­nal pontosan elintézünk Szabó Sándor tábornok, és Hónig Vimos tüzértábornok, Barth György törvényszéki elnök, vitéz Szabó Jó­zsef pénzügyigazgató, Tódor Árpád dr. rendőrfőtanácsos stb. A buda­pesti MANSz képviseletében meg­jelentek gróf Ambrózyr Migazy La­­jos író és Szilágyi Géráné a MANSz háziipari üzemének igazgatója. A díszközgyűlést a Hiszekegy elmon­dása után néhány rövid szóval dr. Mikszáth Kálmánná elnök nyitotta meg és sajnálattal közölte, hogy Tormay Cecil országos elnöknő be­tegsége miatt nem jöhetett el, őt azonban gróf Ambrózy-Magazy La­josné képviseli. Javaslatára a dísz­közgyűlés elhatározta, hogy Horthy Miklós kormányzót és Tormay Ce­cil országos elnöknőt táviratilag üdvözli. Ezután özvegy Gyulay Sándor­né, a MANSz miskolci csoportjának ügyvezető elnöknője néhány szóval mutatott rá a MANSz által meg­rendezett kiállítások jelentőségére, majd gróf Ambrózy-Magazy Lajos­né tolmácsolta Tormay Cecil orszá­gos elnöknő üdvözletét. Talpraesett és megkapó beszédében rámutatott arra, hogy Miskolc városának MANSz csoportja sok megpróbál­tatáson ment keresztül, de tagjai bámulatos kitartással dolgoztak a tizenkét­ évvel ezelőtt felvetett esz­mék megvalósításáért. Ezután el­mondotta, hogy a MANSz gyakorla­ti téren miképen valósítja meg eszméit. Eddig hét vándorkiállítást rendeztek és további tíz vándor­kiállítás megrendezésére vállalkoz­nak. Köszönetet mondott dr. Mik­száth Kálmán főispánnak, a nagy mesemondó fiának, aki nemcsak szavakkal, de tettekkel is a magyar asszonyok mellé állott és támogatá­sával sok akadályt h­árított el az útból. Gróf Ambrrózy-Magazy Lajosné nagy tetszéssel fogadott beszéde után dr. Erdődyné, Holló Valéria tartott nagyon érdekes előadást a magyar háziiparról, fejlődéséről és a magyar asszonyoknak arról a nemes feladatáról, hogy az otthono­kat miképen kell berendezni a ma­gyar háziipar remekeivel­­és mi­­képen kell megmenteni az elkalló­dott régi népművészeti emlékeket. Az élvezetes előadásért özv. Gyulay Sánd­orné mondott köszönetet, majd a Himnusz elének­lésével a díszköz­gyűlés véget ért.­ A díszközgyűlés után a közgyűlés tagjai a városhá­za nagytermébe vonult át, ahol a kiváló ízléssel és hozzáértéssel meg­rendezett , gazdag háziipari kiállítás kincses tárháza várta a vendégeket. Szépszámú , érdeklődő közönség gyűlt össze és itt özvegy Gyulay Sándornné felkérésére Mikszáth Kál­mán dr. főispán nagyhatású, nemes gondolatokkal teli, lendületes be­szédet mondott, amely­­hatá­st gya­korolt a hallgatóságra.

Next