Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1943. november (52. évfolyam, 248-271. szám)
1943-11-03 / 248. szám
JLII. évfolyam, 248.»»ám AfA fillér Szerda. 1*143 3 FELSŐMAGYARORSZÁGI Reggeli Hírlap [politikai napilap(hhh|^hhbhhb| Szerkesztőség és Kiadóim atal: Főszerkesztő' ZSEDÉNYI BÉLA | Tekvnn»«» Szerkesztőség id-i* fiiskol Szécsienyi-utca 4. szám foszerkeszto, áOLULINIi ddh | Telefonszám Kiadóhivatal Előfizetési ár egy hónapra 4-re ( Felelős szerkesztő) DEMETER GÉZA | Po«u«»karékpéo*tári »ekkszámi« m.38c londoni jelentés a moszkvai megegyezés részleteiről Négyhatalmi megállapodás Kína bevonásával - Együttes bizottság London székhellyel - A háborús bűnösökön kívül a fasiszta vezetők és tábornokok kiadatását - Felelősségrevonások - A Wilhelmstrasse véleménye: Anglia és Amerika behódoltak a Szovjet követeléseinek A török külügyminiszter Kairóba utazott, ahol Edennel fog tárgyalni A Magyar Távirati Iroda jelentése a keddi berepülésről Tovább rombul a csalda kelen front déli szakaszán . A nogaji szteppén folynak a harcok a Dnyeper felé előretörő szovjet köselekekkel Lisszabon, november 2 Mint a brit hírszolgálati iroda közli, Londonban vasárnap a moszkvai értekezletről a követkeő közleményt adták ki: Hull amerikai, Anthony Eden brit és H. W. M. Molotov szovjet külügyminiszter megbeszélése 1943 október 49. napjától október 30. napjáig tartott Moszkvában összesen 12 ülés volt. Az értekezlet tárgysorozata felölelte mindazokat a kérdéseket, amelyeket a három kormány megvitatlásra előkészített. E kérdések közül egyesek végleges döntést kívántak és a döntést meg is hozták. Más kérdések tekintetében azok megvitatása után elvi döntéseket hoztak. E kérdéseket részletekbe menő megfontolás céljából külön erre a célra alakított bizottság elé utalták, vagy diplomáciai úton való elbírálás számára tartották fenn. Ismét más kérdésekről a vélemények kicserélése útján intézkednek. Elsősorban őszintén és kielégítően azokat a rendszabályokat vitatták meg, amelyek a Németország és európai szövetségesei ellen folyó háború megrövidítésére hivatottak. Ezzel kapcsolatban határozatokat is hoztak. E határozatok máris kidolgozás alatt vannak. A háború befejezésének siettetése után jelentőségben csak máso sok helyen állott annak elismerése a három kormány részéről,hogy az ő saját nemzeti érdekük 1, és minden békeszerető nemzet érdekében szükségesnek tartják a mostani szoros együttmunkálkodást a hadviselésben valóegyüttműködés folytatására és az ellenségeskedés befejezését követő időszakban is és hogy csak ily módon lehet a békét fenntartani és népeik politikai, gazdasági és jólétét teljes mértékben előmozdítani. “TIjt Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és Kína kormányai egyesült elhatározással és közösen kijelentik, hogy: —« 1. Egyesült fellépésüket, amelyre vállalkoztak, hogy ki-ki a háborút a maga ellenségei ellen folytatja, fenntartják a béke és a biztonság megszervezése és megóvása érdekében. 2. Közülük azok, amelyek hadban állanak a közös ellenséggel, együtt fognak eljárni minden ügyben, ám enek ennek az ellenségnek a legyőzésére és lefegyverzésére vonatkoznak. 3. Megtesznek minden olyan intézkedést, amelyet szükségesnek tekintenek arra, hogy az ellenségre kiszabandó feltételek bárminő megsértése ellen biztosítsák magukat. 4. Elismerik annak szükségét, hogy a megvalósítható legkoraibb időpontban általános nemzetközi szervet létesítenek valamennyi békeszerető állam szuverenitásának elve alapján — e szervezetnek tagja lehet minden nagy, vagy kis állam — a nemzetközi béke és biztonság érdekében. 5. A nemzetközi béke és biztonság érdekében addig is, amíg a rend helyreáll és az általános biztonsági rendszer megvalósul, tanácskoznak egymással és amenynyiben az alkalom kívánja, az egyesült nemzetek más tagjaival is, hogy a nemzetek a fontos kérdésekben együttesen cselekedhessenek (. Az ellenségeskedés megszüntetése után katonai haderőiket nem használják fel más államok tűzidején belül, kivéve az ebben a nyilatkozatban felsorolt célokból és közös megbeszélés után és 7. Egymás között és az egyesült nemzetek más tagjai között érintkezést és együttműködést valósítanak meg, hogy gyakorlati általános megállapodásokat létesítsenek a háború utáni fegyverkezés szabályozása céljából. Az értekezlet elhatározta, hogy Londonban európai tanácskozó bizottságot létesít, hogy tanulmányozza a kérdéseket és közös ajánlásokat. A három kormány Olaszország nől akövetkező nyilatkozatot jelzti: Az Egyesült Álamok, az Egyesült Királyság és a Szovjetnió külügyminiszterei megállapodtak, hogy kormányaik teljesen egyetértenek abban, hogy az Olaszország irányában folytatandó szövetséges politikának alapelve csak az lehet, ha a fasizmust és annak minden káros befolyását és kisugárzását teljesen megsemmisítik és az olasz népnek minden lehetőséget meg kell adni, hogy a demokratikus szerveken nyugvó kormányzati s más intézményeket létesítsen, hogy ezt a politikát a jövőben is tovább fejleszthesse. A három külügyminiszter egymással megegyezik abban, hogy a következő fontos intézkedéseket kell érvényesíteni: 1. Lényeges, hogy az olasz kormányt demokratikussá tegyék azoknak az olasz néprétegeknek a képviseletével, amelyek mindig szembehelyezkedik a fasizmussal. . . 2. Teljes mértékben visszaadják az olasz népnek a szólás, a vallás, a politikai vélemény, a sajtó és gyülekezés szabadságát. Az olasz népet arra is feljogosítják, hogy fasisztaellenes politikai csoportokat alakítson. 3. Minden fasiszta eredetű intézményt és szervezetet megszültetnek. 1. 4. Minden fasiszta, vagy fasiszta érzelmű elemet eltávolítanak a közigazgatásból, valamint a nyilvános jellegű intézményekből és szervekből. 5. A fasiszta kormányzat valamennyi politikai foglyát szabadon kell bocsátani és teljes amnesztiában kell részesíteni. 6. Megteremtik a helyi önkormányzat demokratikus szervezeteit. 7. A fasiszta vezetőket és a hadsereg tábornokait, akikről köztudomású, hogy háborús bűnösök vagy ezzel gyanúsíthatók, letartóztatják és átadják az igazságszolgáltatásnak. Ez a határozat egyáltalában nem érinti az olasz népnek azt a jogát, hogy maga válassza meg kormány formáját. Az Olaszországgal kapcsolatos kérdésekben létesítendő tanácsot elsősorban a három kormány képviselőiből és a francia felszabadító bizottság képviselőiből alakítják. A három külügyminiszter egyetért abban, hogy Ausztriát fel fogják szabadítani a német uralom alól. Az 1938 március 15. napján történt német bevonulással keresztülvitt ausztriai anexkit semmisnek tekintik, az ettől az időtől kezdve Ausztriában beállt változásokat magukra kötelezőnek s® milyen tekintetben el nem ismerik A következő nyilatkozat a megtorló intézkedésekről egyebek között ezeket mondja: Az Egyesült Királyság, a/