Mohácsi Hirlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-01-06 / 1. szám

1935. január 6. térré elásni, ekkor már t. i. nagy fáradságba kerülne a hibásnak előkotorászni a finom csemegét, inkább­ ott hagyja. A pestisben beteg disznót ar­ról ismerhetjük fel, hogy nem eszik, a sertésfalkától elmarad, elereszti fülét, farkát. A has al­ján, a combok belső felén, a fü­leken bőrvérzései támadnak a szem gennyes, hurutos, sárga, zöld csipás lesz. A jószágnak vércsíkos, zöldes hasmenése van, hány. Sokszor agyvérzés is mu­tatkozik, ami arról ismerhető fel, hogy a sertés nem képes felál­­­lani vagy pedig ténfereg, bizony­talanul imbolyog és a végén összeesik. Gyakran a tüdő meg­betegedését láthatjuk, mellhártya gyulladás lép fel, az állat köhög, nehezen lélegzik, szuszog. Jel­lemző a betegségre a nagyfokú láz. Többször más sertés beteg­séggel lép fel pld. a sertés septi­­caemiával, orbánccal. A bajjal szemben a kényesebb nyugati fajták érzékenyebbek, mint a mangalica, a süldők is fogékonyabb az öreg kinőtt ser­tésnél. Hányféleképen védekezhetünk ezen nyavalya ellen? Ha már a sertéspestis beütött, szérumos oltással, ez az oltás azonban ha a betegség nagyon előrehaladott állapotban van, vagy ha hideg istállóban fekszik az amúgy is beteg sertés, telje­sen eredménytelen. A betegsé­gen átment sertésnek véréből­­vett vérsavó, mely a sertéspestis elleni védőanyagot tartalmazza­­oltásával csak akkor érünk el sikert, ha még nem fertőzött olyan állatokat oltunk be, melyek a közel­jövőben lesznek fertőzve vagy, amelyekben még csak buj­­kál a betegség. Legjobb védekezés akár beteg az állat, akár nem a szimultán oltás, amikor is hosszú időre meg­védjük az állatokat a beteg­ségtől. Évvel az oltóanyaggal •egyszerre vérsavót és legyengí­tett baktériumot ojtunk bele az­­állat testébe. A befecskendezett bacilus kisebb nagyobb megbe­­tegítő hatással van a sertésre, a jószág nem eszik. Hogy a bak­térium nagyobb bajt ne okozzon a mesterségesen megbetegített sertésben elszaporodásával, a baktérium megbetegítő hatását a szérum gyógyító hatásával ellen­súlyozzuk. A beteg vérnek és a vérsavónak egyidőben való be­ojtása sokszor kockázatos, egy két döglés elő is fordul emiatt, évvel számolnia kell a gazdának. Kedvezőtlen időjárás, meleg stb. és a sovány kiéhezett disznók­kal ez a veszteség nagyobb, de a túlkövéren tartottaknál is úgy­hogy 3% ig is emelkedhetik vagyis 100 beoltottból 3 döglik el. Tömeges elhullás azonban igen ritka dolog. Az oltás után beteggé lett sertésnek láza van, nem eszik, de hamar­ jobban lesz. Megjegyzendő, hogy sertésein­ket simultan oltással csak akkor oltjuk, ha a faluban erősen pusztít a vész, mert különben a sertésistálót mesterségesen fertőz­hetjük sertéspestis csirájával. A malacok ojtását 4 hónapos koráig kerülni kell, mert a mala­cok ezt a mesterséges fertőzést nem bírják ki. Védőojtást az egészséges, erős sertéseknél az előírás szerint kell elvégezni, vagyis 20 kgr. ig 20 köbcentiméter, 20- tól 80 kgr ig 10 kgr.-ént 5 köbcentiméteres emelkedéssel az egyik comb belső felébe szérumot, a másik comb belső felébe pedig 80 kgr. os testsúlyig 1, annál nehe­zebb sertésnél 2 köbcentiméter vírust, bacilust, ojtsunk. Hogy a sertés 1 évig vagy még hosszabb ideig megtartsa védettségét, a szimultán oltás után 3 hét múlva még 1 köbcentiméteres pótoltás eszközlendő, vírussal baktérium­mal. Angolkóros, bélférges és gyen­ge sertésnél az előzetes védőol­tásnál 10 köbcentiméterrel emel­jük a szérumadagot, mert ezek ezt a rendkívüli vad és veszélyes csirafertőzést nem bírják ki. Előbbi eljárást nem a fertőzött udvarokban alkalmazzunk, ha azonban már van beteg valame­lyik ketrecben, akkor a lázasokat az előbb felsorolt szérumadagnak másfélszeresével kell beojtani, a vírus mennyiség marad pl. 100 kgr.-os sertésnek 60 köbcenti­métert adnánk, de, ha beteg 90 köbcentimétert kell ojtani. Ha a beteggel együtt vannak az egész­ségesek is ezek az előírt szérum adagnál 25%­-al többet kapjanak. Megjegyzendő, hogy a hasas be­­öltöt kocák ojtása esetén gyakori az elvetélés, ugyancsak a gyen­ge fias malacok beoltása esetén is, de ha már egyszer az anyát beojtottuk a malacokat is be kell oltani, mert ha a malackákat nem ojtjuk azok feltétlenül meg­kapják az anyjuktól a pestist és úgyis megdöglik jó része, így azonban nem valószínű, hogy mind elpusztul. (Folyt. köv.) Németh Jenő, gazdasági tanár. Virágos községházánál fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatla­nok és pedig a házadó alá eső ingatlanok a kikiáltási ár felénél, egyéb ingatlanok pedig a kikiál­tási ár 2/s-ánál alacsonyabb áron nem adhatók el. Az árverelni szándékozók kö­telesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10°/0-át készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal szá­mított óvadékképes értékpapírok­ban a kiküldöttnél letenni, hogy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről kiállított le­téti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881. évi LX. t. c. 147., 150, 170. §§ ok. 1908. XLI. 21­ §­) A telekkönyvi hatóság Bauer Edével szemben a legkisebb vételárat 1582 pengőben, Szász és társai budapesti céggel szem­ben 4091 pengőben,­­ a Vil­lányi Központi Takarékpénztárral szemben 4566 pengőben, Schuck Antallal szemben 5766 pengőben állapítja meg. Az, aki az ingatlanért a kikiál­tási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár o­ka szerint megállapított bánat­pénzt az általa ígért ár ugyan­annyi százalékáig kiegészíteni. (1908. évi XLI. t.-c. 25. §.) Mohács, 1934. évi október hó 9. napján. Dr. Hadler s. k. kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül: BARTÓK ISTVÁN kiadó. MOHÁCSI HÍRLAP Felelős szerkesztő : BAN AND BAS. Laptulajdonos­ot kitilt­i FRIDRICH OSZKÁR A mohácsi kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság. 10137/1934. tkvi szám. Áttérés­irdetmény-kivonat. Bauer Ede végrehajtatónak Wéber Vilmos és neje szül. Bürger Ilona végrehajtást szen­vedők ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság végrehajtási árverést 1526 pengő 96 fillér tőkekövetelés és járulé­kainak behajtása végett a mohácsi kir. járásbíróság területén lévő, Virágos községben fekvő és a Virágosi 79. számú betétben A + 1. sorsz. 171. hrsz. alatt felvett 118 □ ölnyi házra 1600 pengő kikiáltási árban, de az ezen betétben felvett ingatlanra C. 2. és 3. sorszám alatt Wéber János és neje szül. Fingernagel Anna javára bekebe­lezett szolgalmi joggal terhelten; a virágosi 94. számú betétben A + 1. sorszám 427. hrszám alatt felvett 2 k. h. 586 d­ölnyi szántó Ve­re 798 pengő 50 fillér kikiáltási árban elrendelte.. Az árverést 1935. évi január hó 17. napján délelőtt 9 órakor 1­5 tagj­a A biztosítás bizalom dolga este ezért ha élet-, baleset-, tűz-, betörésbiztosítást ad fel, vagy biztosítási ügyben felvilágosítást akar forduljon bizalommal BAN ANDRÁS hitelirodához­­ a Duna Általános Biztosító rt. közvetítő képviselete. ■■ Ét* Faládák különböző nagyságban kaphatók: Fridrich Oszkár könyv- és papírkereskedésében Mohács

Next