Jakó Zsigmond - Hegyi Géza - W. Kovács András: Erdélyi Okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez V. 1373–1389 - A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Kiadványai II. Forráskiadványok 60. (Budapest, 2021)
OKLEVÉLKIVONATOK (1–1044. sz.)
1380. február 13.–március 15. 223 523. 1380. február 13. (f. II. a. Valentini mart.) Az erdélyi egyház káptalana bizonyítja, hogy D[arlaz]-i néhai Simon bán fia: Miklós fia: István, testvérei: Tamás és László nevében is, tiltakozott előtte amiatt, hogy néhai nagybátyjuk (patruelis): Simon bán fia: Mihály Babuch és Summa [birtokbeli] részeiket, melyek e jószágok felét teszik ki, zálogba adta Solyumku-i Botus (d) Miklósnak, akinek fia: Botus (d) János jelenleg is használja ezeket, noha zálogbavételükre vagy megvásárlásukra nekik mindenki másnál több joguk van, és egyben tiltotta Botus (d) Jánost a további használattól. Eredeti, papíron, hátlapján befüggesztett pecsét töredékeivel, melynek körirata: +S [C]APIT[V]LI ECCLESIE TRANSS[IL]VANE, Kemény József gyűjteménye (DF 253471). � Közlés: Ub II. 519. — DocRomHist C, XV. 711–712 (román fordításban is). � Regeszta: EMOkl 169. sz. 524. 1380. február 14. (Zolii, I. III. p. Invocavit) [I.] Lajos király László erdélyi vajdának és alvajdájának, Kallou-i Vbul magister jelentéséből értesült, miszerint a mostani Wissegrad-i királyi bírói széken részt vevő főpapok és bárók oklevelek alapján megállapították, hogy a magtalanul elhunyt Kelnuk-i Michael erdélyrészi nemes birtokai azonos módon illetik a férfi és a női leszármazottakat, és ezért úgy döntöttek, hogy azokból Michael unokatestvére (fr. p.), Kelnuk-i Salomon fia is részesülhet. Ennek értelmében néhai Michael másik unokatestvérének, Kelnuk-i Daniel fia, néhai Michaelnek a leányait és fiainak a leányait, köztük említett Uirul magister feleségét szintén megilletik e jószágok, minthogy ugyanabból a törzsből számaznak, mint a nevezett Salomon fia. Daniel fia, néhai Michael leányait tehát ugyanúgy részesítsék néhai Kelnuk-i Michael birtokaiból, miként Salomon említett fiát. — A pecsét alatt: Relatio Ladislai woyuode Transsilvani. Eredeti, hártyán, a szöveg alatt befüggesztett titkos pecsét nyomával, DL 6679. � Közlés: Turul 3/1885. 15–16 (Lázár M.). — Ub II. 520. — DocRomist C, XV. 712–714 (román fordításban is). � Regeszta: CDHung XI. 476. 525. 1380. március 15. (XV. d. Martii) Koloswar legkorábbi jegyzőkönyvének (liber civitatis) töredéke, melyet a város plébánosának, Miklósnak a tanácsából Zekel (d) Tamás fia, Miklós comes bíró, valamint Hasenschart (d) Nikolaus, Seydlinus [fia:] Georg, Lutschmann, az óvári egyház gondnoka (in castro protunc vntricus ecclesie), Jakab ispotálymester, Bruestell (d) Hermann, Nemes (d) Heinrich, Fenescher (d) Johann, Weydel (d) Michael és más esküdtpolgárok nyittattak meg az egész lakosság beleegyezésével abból a célból, hogy e kötetbe hiteles formában bevezessék a városban és környékén lakók körében felmerülő ügyek elintézését. — Arenga. Eredeti, egyetlen papírív mindkét lapján, DL 42145, fol. 11. � Közlés: Jakó–Manolescu 1971. Album 12 (13. sz.). — Jakó–Manolescu 1987. 11/A. sz. (mindkettő hasonmással). � Regeszta: DocRomist C, XV. 715. 526. [1380. március 15.–1388. között] [Kolozsvár város tanácsa bizonyítja, hogy] az általuk fej- és jószágvesztésre ítélt Krug (d) Nikolaus kibékülésük ellenére ismét megverte Gancz (d) Ladislaust és gyalázatosan bánt vele, ezért Bistricia város esküdtjei is fő-