Mozgó Világ, 1996. július-december (22. évfolyam, 7-12. szám)

1996 / 9. szám - TANULMÁNYOK - Révész Sándor: Aczél György - A börtönben; A háttérben

Révész Sándor Aczél György A börtönben* Az 1948-49-es tanévben megkezdő­dött - még csak kísérleti jelleggel - az ideológiai képzés az egyetemeken. A pécsi egyetemen személyesen Aczél György adta elő a marxista szellemű fi­lozófiatörténetet. Aczél a saját életrend­jéhez igazította a vizsgarendet, és 1949. július 6-án reggel hat órától kollokválta­­tott a pártbizottságon. Negyed nyolc előtt néhány perccel jelenti a titkárnője, hogy három úr keresi őt Pestről. A há­rom úr hazakíséri, ott lefoglalnak né­hány könyvet, például a Mein Kampfot, aztán beültetik egy terebélyes Vauxhall gépkocsiba. Balatonföldváron megáll­nak, hátrabilincselik Aczél kezét, így ta­lálkozik a pártüdülőből érkező ismerő­sökkel. Pesten az Andrássy út 60. címen ismert hatalmas háztömb egyik Csenge­­ry utcai bejáratán keresztül öt évre eltű­nik a világ szeme elől.*­­ A történet 1945-ben kezdődik. A svájci magyar kommunista emigráció férfitagjai elindulnak Jugoszláviába, hogy csatlakozzanak Tito partizánse­regéhez. Mire megérkeznek, már nincs harcolnivaló Jugoszláviában, feljönnek Pestre. A Svájcból érkezők egyike De­meter György, Aczél már említett gye­rekkori barátja. Ő azonnal Aczélt kere­si, és magával viszi Aczélhoz a svájci emigráció vezetőjét, Szőnyi Tibort. Egy ideig mindketten Aczéléknál laknak, a Pannónia utcában. Itt írja meg Szőnyi Tibor a jelentését a pártnak svájci kapcsolatairól, az Allen Dullesszal va­ló találkozójáról. A jelentést Aczélnak is megmutatja. Mint tudjuk, 1949-ben Szőnyi és Dulles svájci találkozása lesz a Rajk-per konstrukciójának egyik pillére. Szőnyi Aczél zempléni és baranyai évei alatt először a Szervező Bizottság titkára, majd a Káder Osz­tály vezetője. Mindkét posztján szoros kapcsolatban áll Aczéllal, és aligha­nem az ő véleménye tükröződik abban, hogy Aczélt mintakáderként kezelik. 1949. május 15-én lezajlanak a nép­frontos választások. Május 16-án Sző­nyi Tibor és helyettese, Szalay András telefonon gratulál Aczélnak a baranyai eredményekhez, és adatokat kérnek másnapra az új baranyai képviselők­ről. Amikor Aczél másnap telefonál, már egyiküket sem találja a hivata­lukban, és a titkárnőktől sem kap ró­luk információt.­ A következő napon, május 18-án telefonál Aczélnak Deme­ter György anyósa (aki a háziasszonya volt kiskamasz korában a Népszínház utcában), hogy az előző napon letartóz­tatták a Demeter házaspárt. Aczél el­megy a belügyminiszterhez, Kádár Já­noshoz, és kijelenti, hogy ő a tűzbe te­szi a kezét ezért a házaspárért, és ad­dig is, amíg az ártatlanságuk kiderül, magához venné a gyermekeiket. Levél­ben fordul ezzel a kéréssel Rákosihoz is. Választ természetesen nem kap, de megfagy körülötte a levegő. Júniusban a megyei titkároknak tartott tájékoz­tatón és az Országgyűlés alakuló ülé­sén már szinte senki nem mer Aczéllal szóba állni. Kádár a képviselők érte­kezletén megkérdezi tőle: „Te még sza­badlábon vagy?!”3 Rajk letartóztatása * Fejezetek a készülő könyvből, amely előreláthatólag az év végén jelenik meg a Sik Kiadó gondozásában.­­ Lásd Interjú Aczél Györggyel. 56-os Intézet, OHA, 205-206. o. 2 Vö. Pünkösti Árpád: Rákosi a csúcson. Budapest 1996, 178. o. 3 Interjú Aczél Györggyel. 56-os Intézet, OHA, 203. o.

Next