Mozgó Világ, 1999. július-december (25. évfolyam, 7-12. szám)
1999 / 8. szám - TANULMÁNYOK - Kovács Ákos: Játék a tűzzel. Fejezetek a magyarországi tűzijátékok és díszkivilágítások történetéből
Kovács Ákos Játék a tűzzel Végül Nagy-Magyarország vonalai bontakoztak ki a tűzcsóvából... Oly sok szürke, egyhangú hazai Szent István-nap után merész lépésre szánták el magukat a főváros illetékesei, amikor a húszas évek közepén - Gálos Kálmán idegenforgalmi szakember javaslatára - úgy határoztak, hogy augusztus 20-ára a nemzetközi közvélemény figyelmét is felhívják. Ennek érdekében gazdag művészeti, társadalmi és történelmi programmal Szent István-hetet rendeztek Budapesten. Egyebek között azt kívánták, hogy az eseménysorozat segítségével varázsolódjék valósággá mindaz a fény és pompa, amit a magyar nemzet nemzeti viseletben eddig produkált, legyen erkölcsi kötelessége minden főútnak az ünnepre magára ölteni a világszerte ismert és irigyelt díszruháját és tömegesen részt venni az ünnepi felvonuláson. A külföld érdeklődését azért tekintették különösen fontosnak, mert - mint ezt a különböző prominens politikai személyiségek hangsúlyozottan is kiemelték - demonstrálni kívánták, hogy ez az ország nem pusztán az a terület, amelyet a trianoni határok jelöltek ki számára, hanem azon túl is vannak olyan részei, amelyek Magyarország integráns összetevői, továbbá rádöbbenteni a világot arra, hogy milyen magas kultúrájú, nagy műveltségű, nagyszerű múltú nép a magyar, s milyen méltánytalanság történt velünk, amikor Triani Kovács Mártonnak non alsóbbrendű kultúrájú népeknek szolgáltatott ki bennünket, s hogy ebbe az igazságtalan helyzetbe belenyugodni nem lehet.. ." A Szent István-hét nagyszabású programjának összeállításához a főváros már 1926-ban hozzáfogott. A nemzeti ünnep „Tíz óra előtt dördültek el a Gellért-hegyen az első bombák és gránátok s végeszakadatlan repültek fel és pattantak szét a piros, fehér, zöld röppentyűk, színes golyók, fénykévék, virágkosarak, repülő csillagok, színes virágok, szökőkutak, forgónapok. Kiemelkedő pontja volt a pompás tűzijátéknak az éj sötétjéből a fénytengerben kibontakozó magyar címer: 'Isten áldd meg a magyart!’ felírással.” (Kis Újság, 1927. augusztus 20.) Részlet a szerző Játék a tűzzel című készülő könyvéből, amely az Első Magyar Látványtár kiállítási katalógusaként 2001 nyarán fog megjelenni. A kutatást a Soros Alapítvány támogatta. Újság, 1925. augusztus 9. 11., 14. o. 206., augusztus 23.