Mozgó Világ, 2021. január-június (47. évfolyam, 1-6. szám)
2021 / 3. szám - -ról, -ről - Csepeli György: A hiba és a bűn
bukás. A tragédia azonban elmarad. Korábbi felvételek mutatják, hogy a polgármester szeméből könnyek fakadtak, amikor szembesült a ténynyel, hogy nagyapja tömeggyilkos volt. Szappanoperába illő színészkedése azonban csak taktika volt. Nem bontatja le a bűnök helyszínén emelt hazug emlékművet, mert tudja, hogy választóiban nincs bűntudat. A magyarországi holokauszt óta eltelt több mint hetven év kevés volt arra, hogy a hajdani elkövetők, haszonélvezőik, néma cinkosok leszármazottai magukba szálljanak, és elismerjék az égbekiáltó bűnt, amiért ők maguk nem tehetők felelőssé, hiszen nincs senki köztük, aki akkor élt volna. Azonban a hajdani áldozatok leszármazottai is élnek, s a velük való együttélés békéje megkövetelné a múlt transzgenerációs bevallását. A Magyarországon végzett jelenkori közvélemény-kutatások eredményei azt mutatják, hogy a megkérdezetteknek legfeljebb a fele osztja azt a nézetet, hogy százezrek sorsfosztása nem lett volna lehetséges a magyar csendőrség, közigazgatás, államvasúti szervezet közreműködése és a haszonélvező lakosság támogatása nélkül. A megkérdezettek másik fele a népirtásért való felelősséget a németekre, a velük szemben álló szövetséges hatalmakra, sőt magukra a zsidókra hárítja. A főváros tizenkettedik kerületének polgármestere nyilván jól ismeri ezeket a közvélemény-kutatási adatokat, melyek feltehetően a kerület választópolgárainak körében sem mások. A Magyarországon 1944. március 19. után történtek kollektív elfojtása jegyében született helyi emlékmű előfutára volt egy másik, hazug üzenetét az egész nemzetnek címző emlékmű. Mindkét emlékmű ideológiai alapja a brüsszeli lakásban rendezett orgiából ereszcsatornán menekülő férfiú fejében született nemzeti hitvallás, mely szerint a magyar állam 1944. március 19-én „elveszítette önrendelkezését”. A magyarság egészéhez szóló emlékművet az ország fővárosának reprezentatív terén létrehozott zavaros szellemiségű szoborpark egyik darabjaként emelték a kormány akaratából 2014-ben. Az emlékmű középpontjában Gábriel arkangyal androgün szabású alakja áll, melynek meztelensége kacéran kivillan a testére csavarodó lepel alól. Az arkangyal jobb keze a magyar államiságot jelképező országalmát tartja, melyre a Németországot jelképező sas éppen lecsapni készül. A gyengébbek kedvéért a sas jobb lábára az emlékmű alkotója, Párkányi Raab Péter 1944 feliratú gyűrűt helyezett. Az arkangyal meg a sas egy hét méter magas timpanonos kapuzatban látható, a háttérben kétoldalt részben csonka oszlopokkal. Az emlékmű esztétikai értéke senkinek sem lehet kétséges, aki már látott kerti törpét vagy édeskés nipp figurákat keresztanyja vitrinjében. A XII. kerületben emelt Turul-emlékmű Szabadság téri ideológiai rokonával szemben azonban kvalitásos munka. Szmrecsányi Boldizsár turulja messze nem illik bele a millenniumi években kezdődő turulhype keretében tucatszámra készült turulok sorába, melyekből négy ott gubbaszt ma is az egykori Ferenc József híd pilonjai tetején, de jutott belőlük a budai Várba és szerte a Kárpát-medencébe. Szmrecsányi turulja félelmetes, kegyetlen, gyilkos madár, tökéletesen felidézi a szellem 105