Műemlékvédelem, 1967 (11. évfolyam, 1-4. szám)

1967 / 1. szám - Vargha László: Népi építészetünk műemléki értékelése és problémái

nek ebből az átfogó munkából. De ezt a lokális és egyben átfogó szemléletet nem is lehet megkerülni. A néprajzi jellegű mű­emlékvédelem ugyanis az általános elvi és az átfogó, országos tervmunka keretében elsősorban az egyes régiók feladatkörébe tartozik. A néprajzi jellegű műemlékek megfelelő védelme — fenntartása — rend­kívül sokrétű. Ezt a sokrétű feladatot, az egyes régiók sajátos adottságai és tudomá­nyos igényei, lehetőségei is még egyaránt erősen színezik, régiók szerint más és más szempontok jelentkeznek, esetleg nem egy­forma értékűek. A néprajzi jellegű műemlékek megfe­lelő védelme , fenntartása az eddigi ta­nulságok alapján lényegében két nagyobb csoportra, emelik, ill. két megoldásra gon­dolhatunk. 1. A néprajzi jellegű műemlék eredeti helyén, eredeti elhelyezésében változatla­nul megtartva, tekintet nélkül a műemléki helyreállítás jellegére és felhasználására. 2. A néprajzi jellegű műemlék eredeti helyéről elszállítva szabadtéri néprajzi gyűjtemény keretében történő elhelyezése. Mind a két megoldás — néprajzi jellegű műemlékvédelmi és a muzeológiai feladat — hiánytalan elvégzése, gyakorlata azonban, lényegében ugyanazt a tökéletes és hiányta­lan műszaki vizsgálatot igényli, amelyet az általános műemlékvédelem is megkövetel. Sajátos módon csupán az egyes részletkérdésekben lehet és van bizonyos elkülönülés. A néprajzi jellegű műemlékvédelem alapvető munkálatait tehát a következő két sarka­latos követelmény határozza meg: 1. A népi építészet rendszeres és módszeres kutatása ; a történeti-néprajzi és a mű­szaki-építészeti vizsgálat. 2. A néprajzi jellegű műemlékek sajátos, s bizonyos mértékig eltérő karakterű vé­delme, helyreállítása, megtartása, felhasználása, s további gondozása. Megnehezíti e kérdésnek egységes szemléletét az egységes értékkategória hiánya. Az eddigi — és általánosnak is tekinthető — művészettörténeti felfogással áll szemben a népi műemlékeknek értékelése, a néprajzi építészeti értékkategória megállapítása. A fogalmak és a felfogások fokozatos tisztázásához nyilvánva­lóan a műemlékvédelem alakulása és fejlődése mellett társadalmunk —­ és ezzel egyidejűleg tudo­mányos felfogásunk — fejlődése is hozzájárul. S ez egyúttal a szemünk láttára alakuló és válto­zó, f eltűnő népi életfor­ma építészeti alkotásai­nak megbecsülését és megfelelő műemléki érté­kelését is jelenti. A néprajzi jellegű műemlékek védelme el­sősorban a megfelelő fel­­használásban rejlik. Az eredeti, a hagyományos használat vitathatatla­nul a legmegfelelőbb. Tisztában vagyunk azon­ban azzal, hogy a nép­rajzi jellegű műemlék. 3. Nemesborzova (Szabolcs-Szatmár m.), harang­torony 1680-ból. (Vargha L. felv.) £r » ...■•■ír •»’%#' 4. Felsőszenterzsébet (Zala m.). Lakóház 1850-ből a szállításához szükséges bontás közben. (Fotó Vargha L.) 1* 3

Next