Műemlékvédelem, 1967 (11. évfolyam, 1-4. szám)
1967 / 1. szám - Vargha László: Népi építészetünk műemléki értékelése és problémái
nek ebből az átfogó munkából. De ezt a lokális és egyben átfogó szemléletet nem is lehet megkerülni. A néprajzi jellegű műemlékvédelem ugyanis az általános elvi és az átfogó, országos tervmunka keretében elsősorban az egyes régiók feladatkörébe tartozik. A néprajzi jellegű műemlékek megfelelő védelme — fenntartása — rendkívül sokrétű. Ezt a sokrétű feladatot, az egyes régiók sajátos adottságai és tudományos igényei, lehetőségei is még egyaránt erősen színezik, régiók szerint más és más szempontok jelentkeznek, esetleg nem egyforma értékűek. A néprajzi jellegű műemlékek megfelelő védelme , fenntartása az eddigi tanulságok alapján lényegében két nagyobb csoportra, emelik, ill. két megoldásra gondolhatunk. 1. A néprajzi jellegű műemlék eredeti helyén, eredeti elhelyezésében változatlanul megtartva, tekintet nélkül a műemléki helyreállítás jellegére és felhasználására. 2. A néprajzi jellegű műemlék eredeti helyéről elszállítva szabadtéri néprajzi gyűjtemény keretében történő elhelyezése. Mind a két megoldás — néprajzi jellegű műemlékvédelmi és a muzeológiai feladat — hiánytalan elvégzése, gyakorlata azonban, lényegében ugyanazt a tökéletes és hiánytalan műszaki vizsgálatot igényli, amelyet az általános műemlékvédelem is megkövetel. Sajátos módon csupán az egyes részletkérdésekben lehet és van bizonyos elkülönülés. A néprajzi jellegű műemlékvédelem alapvető munkálatait tehát a következő két sarkalatos követelmény határozza meg: 1. A népi építészet rendszeres és módszeres kutatása ; a történeti-néprajzi és a műszaki-építészeti vizsgálat. 2. A néprajzi jellegű műemlékek sajátos, s bizonyos mértékig eltérő karakterű védelme, helyreállítása, megtartása, felhasználása, s további gondozása. Megnehezíti e kérdésnek egységes szemléletét az egységes értékkategória hiánya. Az eddigi — és általánosnak is tekinthető — művészettörténeti felfogással áll szemben a népi műemlékeknek értékelése, a néprajzi építészeti értékkategória megállapítása. A fogalmak és a felfogások fokozatos tisztázásához nyilvánvalóan a műemlékvédelem alakulása és fejlődése mellett társadalmunk — és ezzel egyidejűleg tudományos felfogásunk — fejlődése is hozzájárul. S ez egyúttal a szemünk láttára alakuló és változó, f eltűnő népi életforma építészeti alkotásainak megbecsülését és megfelelő műemléki értékelését is jelenti. A néprajzi jellegű műemlékek védelme elsősorban a megfelelő felhasználásban rejlik. Az eredeti, a hagyományos használat vitathatatlanul a legmegfelelőbb. Tisztában vagyunk azonban azzal, hogy a néprajzi jellegű műemlék. 3. Nemesborzova (Szabolcs-Szatmár m.), harangtorony 1680-ból. (Vargha L. felv.) £r » ...■•■ír •»’%#' 4. Felsőszenterzsébet (Zala m.). Lakóház 1850-ből a szállításához szükséges bontás közben. (Fotó Vargha L.) 1* 3