Műemlékvédelem, 1986 (30. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 1. szám - Sándorfi György: Három korai magyar motte
három korai magyar motte A Műemlékvédelem 1984. 3. számában röviden összefoglaltuk az elmúlt három évtizednek a korai várak kutatásában elért legfontosabb eredményeit.1 Ennek keretében ismertettük, hogy a történeti Borsod vármegye területén sikerült öt motte típusú várat azonosítani. Az ott említett Sajónémeti-Várhegyen, Miskolc- Leányváron, Kisgyőr-Halomváron, Bükkábrány-Temetőn, Szihalom-Árpádváron kívül az időközben terepbejárásaink során megismert alábbiakat sorolhatjuk még a motte típusú várak közé: Kazincbarcika-Várhegy, Verpelét-Földvár, Pécsvárad-Kószavár, Sajógömör-Várhegy, Lucfalva-Pogányvár, Ikervár-Pókadomb, Tinnye-Kisvár, Nógrádsáp-Tatárka és Babócsa-,,33-as" domb. Számuk a kutatások kiterjedésével feltehetően tovább fog gyarapodni. Sok, korábban született várleírás sejteti, hogy mottéval van dolgunk, biztosat azonban csak a terepbejárások, illetve felmérések eredményei alapján lehet majd állítani. Alább három olyan motte típusú várat ismertetnénk, amelyek mind a történeti Magyarország különböző részein való elhelyezkedésük, mind históriai vonatkozásaik miatt joggal tarthatnak számot az érdeklődésre. Gömörvár (Gömör-Csehszlovákia) Gömör első ismertetője Neudeck Vilmos volt, aki 1888-ban tett sajógömöri látogatása során leírta és lerajzolta a várat. Rajzát 1983-ban egy kirándulás során egyeztettük. Megállapítottuk, hogy az ábrázolás hű, a méretek pontosak. A falu felett lévő, mintegy 40-50 m relatív magasságra kiemelkedő Várhegy tetején egy motte típusú vár található. Az enyhén ovális központi domb felső platójának átmérője 20-24 m között változik, területe 0,04 ha. A domb magassága az árok fenekétől mérve kb 5,5—6,0 m. Az árok a dombot mintegy 2/3-ad részben veszi körbe, mivel a vár keleti oldalán a hegy olyan meredek, hogy ott építésére nem volt szükség. Az árok szélessége jelentős, a domb platójának a peremétől mérve 25—30 m között, mélysége 3,0—513 m között változik. Külső peremében különböző földmunkák nyomait találjuk, amelyek a sajónémeti vár földbástyáira emlékeztetnek. Ezek későbbiek lehetnek, esetleg ágyúk helyének tartjuk. Várunk a domb magassága alapján a közepes motték közé tartozik. Gömör vármegye területére eleink későn települtek. Történetírásunk egyöntetű megállapítása, hogy a megyét I. István szervezte meg.5 .,Az elnevezésből bizonyos, hogy korábban Gömör vára helyén névvel bíró vár nem állhatott, és vidékén sem élhetett olyan tömegű és szervezetű népesség, mely névadó lehetett. A vár építése nem korábbi első királyunk uralkodásának idejénél . . .6. összevetve a vár fent ismertetett leírását Ila B. részletes tanulmányán alapuló megállapításával, az alábbi következtetést vonhatjuk le: Gömörben a megyeszervezés idején — a XI. század első felében — már nem nagyméretű, többhektáros vár épült, hanem egy kisméretű, a korai feudalizmusra jellemző motte típusú vár, amelynek dombján feltehetően lakótorony állhatott. 1