Műemlékvédelem, 1996 (40. évfolyam, 1-4. szám)

1996 / 1. szám - SZEMELVÉNYEK RÉGI SZÁMOKBÓL - Zákonyi Ferenc: Irodalom és műemlékvédelem

európai nagyvárosok bármelyikében is fi­gyelemre méltónak számítható vendéglőket, cukrászdákat. Ezek legtöbbje már fel is újí­tott, örömmel üdvözölhető szakszerűséggel, a műemléki előírások figyelembevételével, (Hungária kávéház, Kárpátia vendéglő, Vö­rösmarty és Művész cukrászda stb.). Ugyanígy említésre méltó a boltok sorá­ban a Váci utcai Philantia virágkereskedés, a Kossuth Lajos utcai zenemű kereskedés és a drogéria, vagy - a Gyógyszertári központ megmagyarázhatatlan ellenállását áthidalva —, végül is az igen szépen helyreállított Kígyó patika a Kossuth Lajos utcában, ahol ún. kor­szerű berendezés létesítése helyett az eredeti, megfelelően kiegészítve maradt meg. Az eddigi felújítások több, sokféleképpen értékelhető tanúságot szolgáltatnak az elkö­vetkezőkre. Az eredetihez hű, illetve azonos Zákonyi Ferenc Van-e két fogalomnak kapcsolata egymás­sal? Ha azt nézem, hogy számos épület vala­milyen irodalmi alkotás létrejöttének volt a helye, már megvan a kapcsolat. Akkor is, ha egyes épületeket a bennük létrejött irodalmi alkotások sorai díszítenek. Különösen a nyu­gati városokban láthatók ilyen példák, ame­lyekből néhány nálunk is előfordul. Soknál azonban csak a szakértő, vagy mindkét foga­lom alapos ismerője tudja, milyen kapcsolat áll fenn egy épület és a benne létrejött irodal­mi alkotás között. Balatonfüreden pl. igen szép állapotban van Széchényi Ferenc 1782-ben épült nyara­lója - kastélya - amelyben a magyar iroda­lomra oly fontos Füredi Társaság működése elkezdődött. Vagy a­­ Horváth Ádám u. 12. sz. ház, amelyben Jókai gyámleánya, Lingauer Ottilia lakott, és ahol az író szerel­me nyomán „Az aranyember” gyönyörű re­gényének története formálódott, és amely a Senki szigetének kunyhója volt az író képze­letében. Ezek a gondolatok foglalkoztattak, ami­kor a MŰEMLÉKVÉDELEM 1985. évi 4. szellemű és színvonalú megoldás biztos eredményre vezet, amire több példa is felso­rolható az eddigiek közül, így pl. a Deák Fe­renc utca 17. sz. lakóház, a Régiposta és Ga­lamb utca sarkán az osztrák légitársaság új portálja, az új kiállítóterem portálja a Szabadsajtó úton a Klotild palota földszint­jén, a Bajcsy-Zsilinszky úti képeslapbolt, a November 7. téri söröző stb. A fővárosi műemlékjegyzék már 1949- ben védelem alá helyezte e korszak jeles épületeit, a legutóbbi, 1976-os jegyzékben pedig a védett épületek mintegy 1 /8-t teszik ki az elmúlt száz év alkotásai, s ezzel pár­huzamosan a tanácsi határozattal védett és figyelemmel kísért épületek száma egyre bővül. (1982. évi 2. szám) számában elolvastam Balatonfüred fürdőte­­lep polgári építkezéseiről Sz.-né M. M. cik­két. Érdekes az 1878-ban kiadott Jalsovics Aladár útikönyv rajzainak egybevetése ugyanazon épületek fényképeivel. Jól mutat­ják a változást, kedvező, vagy rossz irány­ban. Azonban nem erről óhajtok szólni. Már a cím alatti vers olvastán elkedvetlenedtem. ,, Lelked szép erejét a sors hullámai edzik E te testednek nyújt vidor életerőt ” (Kisfaludy) De melyik Kisfaludy? Kettő írta be a ne­vét a magyar irodalomba. Károly, akit na­gyobbnak tartunk irodalmi téren, mint báty­ját Sándort, aki viszont Balatonfüreden a Magyar Játékszín 1831-es felépítésével a műemléki történelemben is szerepet játszott. Az elmúlt száz évben a fenti disztichonos vers szerzőjét sokan keresték. Egyesek Kisfaludy Sándorban, mások Berzsenyi D.­ IRODALOM ÉS MŰEMLÉKVÉDELEM

Next