Műemlékvédelem, 1996 (40. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 1. szám - SZEMELVÉNYEK RÉGI SZÁMOKBÓL - Zákonyi Ferenc: Irodalom és műemlékvédelem
európai nagyvárosok bármelyikében is figyelemre méltónak számítható vendéglőket, cukrászdákat. Ezek legtöbbje már fel is újított, örömmel üdvözölhető szakszerűséggel, a műemléki előírások figyelembevételével, (Hungária kávéház, Kárpátia vendéglő, Vörösmarty és Művész cukrászda stb.). Ugyanígy említésre méltó a boltok sorában a Váci utcai Philantia virágkereskedés, a Kossuth Lajos utcai zenemű kereskedés és a drogéria, vagy - a Gyógyszertári központ megmagyarázhatatlan ellenállását áthidalva —, végül is az igen szépen helyreállított Kígyó patika a Kossuth Lajos utcában, ahol ún. korszerű berendezés létesítése helyett az eredeti, megfelelően kiegészítve maradt meg. Az eddigi felújítások több, sokféleképpen értékelhető tanúságot szolgáltatnak az elkövetkezőkre. Az eredetihez hű, illetve azonos Zákonyi Ferenc Van-e két fogalomnak kapcsolata egymással? Ha azt nézem, hogy számos épület valamilyen irodalmi alkotás létrejöttének volt a helye, már megvan a kapcsolat. Akkor is, ha egyes épületeket a bennük létrejött irodalmi alkotások sorai díszítenek. Különösen a nyugati városokban láthatók ilyen példák, amelyekből néhány nálunk is előfordul. Soknál azonban csak a szakértő, vagy mindkét fogalom alapos ismerője tudja, milyen kapcsolat áll fenn egy épület és a benne létrejött irodalmi alkotás között. Balatonfüreden pl. igen szép állapotban van Széchényi Ferenc 1782-ben épült nyaralója - kastélya - amelyben a magyar irodalomra oly fontos Füredi Társaság működése elkezdődött. Vagy a Horváth Ádám u. 12. sz. ház, amelyben Jókai gyámleánya, Lingauer Ottilia lakott, és ahol az író szerelme nyomán „Az aranyember” gyönyörű regényének története formálódott, és amely a Senki szigetének kunyhója volt az író képzeletében. Ezek a gondolatok foglalkoztattak, amikor a MŰEMLÉKVÉDELEM 1985. évi 4. szellemű és színvonalú megoldás biztos eredményre vezet, amire több példa is felsorolható az eddigiek közül, így pl. a Deák Ferenc utca 17. sz. lakóház, a Régiposta és Galamb utca sarkán az osztrák légitársaság új portálja, az új kiállítóterem portálja a Szabadsajtó úton a Klotild palota földszintjén, a Bajcsy-Zsilinszky úti képeslapbolt, a November 7. téri söröző stb. A fővárosi műemlékjegyzék már 1949- ben védelem alá helyezte e korszak jeles épületeit, a legutóbbi, 1976-os jegyzékben pedig a védett épületek mintegy 1 /8-t teszik ki az elmúlt száz év alkotásai, s ezzel párhuzamosan a tanácsi határozattal védett és figyelemmel kísért épületek száma egyre bővül. (1982. évi 2. szám) számában elolvastam Balatonfüred fürdőtelep polgári építkezéseiről Sz.-né M. M. cikkét. Érdekes az 1878-ban kiadott Jalsovics Aladár útikönyv rajzainak egybevetése ugyanazon épületek fényképeivel. Jól mutatják a változást, kedvező, vagy rossz irányban. Azonban nem erről óhajtok szólni. Már a cím alatti vers olvastán elkedvetlenedtem. ,, Lelked szép erejét a sors hullámai edzik E te testednek nyújt vidor életerőt ” (Kisfaludy) De melyik Kisfaludy? Kettő írta be a nevét a magyar irodalomba. Károly, akit nagyobbnak tartunk irodalmi téren, mint bátyját Sándort, aki viszont Balatonfüreden a Magyar Játékszín 1831-es felépítésével a műemléki történelemben is szerepet játszott. Az elmúlt száz évben a fenti disztichonos vers szerzőjét sokan keresték. Egyesek Kisfaludy Sándorban, mások Berzsenyi D. IRODALOM ÉS MŰEMLÉKVÉDELEM