Mult és Jelen, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)
1841-09-21 / 76. szám
ura. September 13*kán, a’ ns. vármegye Rendei számosan egy begyülvén, legelsőben is felső kerületi főbíró Remes József ur a’ Rendeket felszóllttá az iránt, hogy illendőnek látná a’ mélt. gróf és főispán urnak egy biztosság által tudtára adni azt, hogy a’ Rendek feles számmal begyültek, mire a’ biztosság kineveztetvén,tisztébe eljárt, ’s a’ többször tisztelt gróf és főispán ur, a’ terembe léptekor a’Rendektől többszöri élen harsogással tiszteltetvén, elnöki székét elfoglalta, ’s a’ gyülést szokott nyájassága szerént köszönték miután az országgyűlést tárgyazó királyi leiratot felolvastatván, tanácskozás tárgyául tűzte ki, hogy ezúttal a’ Rendek azzal mit lesznek teendők? A’ véleményeit eleinte háromfelé oszolni látszottak ,mi is az egyeztethetésnek mindég bizonyos jövendölője, mert én legalább úgy hiszem, hogy a’ hol a’ vélemény csak kétfelé oszlik, ott bajosabb az egyeztethetés) ugyanis egy része a’ Rendeknek azt vélte, hogy az utasitvány elkészültével egy következendő közgyűlésen, hol a’ mondott utasitvány megállittatnék, választassanak a’ követek — részint azért, mivel a’ választás kihirdetve nem lévén, sok része a’ nemességnek meg nem jelent, különösen a’ benn biró, de távolabbi törvényhatóságokba lakozók, és a’ szegényebb sorsú egyházi nemesek. A más rész egy annyi időhaladékot kívánt, mig sietöleg hírré tétetik a’ nemességnek a’ követ választás, hogy igy azok is, kik csak a’ kebelbeli tárgyakra meg nem jelenének, követválasztási jogoktól azért el ne esnének. A’ harmadik rész jelenlegi választást kívánt rögtön az első ülésen, és ezt azon okból, mivel a’ mint a’ tisztelt mélt. gróf főispán úr vélekedik — jövő October 21-ke előtt a’ Rendeket bajosan lehetne közgyűlésre újra egybehivni, oly fontos lévén az utasitvány készítése, mi hosszabb időt és megfontolást kíván ez alkalommal mint valaha — már pedig egy számos tagokból öszveállitandó biztosságnak együtt léte múlhatatlanul szükséges—jóllehet közbe esik a törökbúzaszedés és szüret, mit egy gazda sem kerülhet ki—mi szerént az akkoron választandó követeknek nem lenne elég idejek elkészülni — mi egy ily nevezetes elhivatásnak megfelelhetésre — minden tekintetben szükséges. Egyébaránt is úgy vélekednek a’ Rendek, hogy a’ kiket a’ kebelbéli tárgyak fontossága kevésbé érdekelne, és csupán csak azért nem jelentek meg e’jelen közgyűlésre is, azok éppen meg sem érdemlik, hogy érettek a’ követválasztás mostantól elhalasztassék, annyival is inkább, mivel mindenkinek kötelessége marcalis büntetés alatt a’ közgyűlésre megjelenni, ’s a’ ki meg nem jelenik szava nincs , egy rövid idő alatti berendelése pedig a’ kebelbéli nemességnek sok több egyéb oly viszszaélésekre adhatna alkalmat, mit a’ nemes Rendek, nem hogy tenni, sőt most is mint mindenkor veszedelmest kikerülni, korlátolni, sőt éppen eltiltani óhajtanak, kivannak. Kevés vitatások után határozatta jön, hogy ma legyen a’ választás kezdete délután 4 órakor, mivel a’ mélt. gróf és főispán ur maga is jelen kíván a’szózatoláson lenni — a’közgyűlésre szánt időt pedig a’ tűzött tárgyaktól elvonni nem akarja — folytatása fog holnap reggel 10 óráig következni a’ választásnak. Ezután több fökormányi Rendeletek olvastattak , és délután 2 órakor az ülés eloszlott. Pataki József, mém. ( Vége következik.) Folyó sept. elején megjelent Pesten a’ rég várt ,,Felelet gr. Széchenyi Istvánnak Kossuth Lajostól várraft. 40 kr. ezüstben. — A’ Jelenkorban a’ budapesti napló Írója e’ munkának rövid ismertetését közli, melyben az Ítélet arról éppen nem kedvezőleg hangzik. A’ mondott czikkely írója szerént a’ munka kétségbe hozhatatlan jeleit viseli magán a’ szerző ritka elméjének, de a’ részrehajlatlan bírót teljeséggel nem elégitheti ki minden ügyes ügyvédi fogásai mellett is, és ia bensőleg meg van győződve arról, mi szerént e’ védirat talán még inkább fogja csökkenteni a’ szerző népszerűségét, mint a’ vádirat tévé , mert ki hidegen, és elfogultság nélkül kétszer végig olvassa e’ védiratot, az bizonyoson akaratlanul is megvallandja magának, hogy nem lehet az jó ügy, melyet ily elme csak igy bir védelmezni. — E’ bevezetés után a’ három fő részre szakadó védiratot taglalja, melyben fenn említett nézeteit kívánja igazolni, leginkább azzal, hogy Kossuth nem annyira magát védelmezni, ’s gr. Széchenyi erősségeit kiforgatni mint e’ fényes nevű ellenkezőjét gyanusitni törekszik. Azzal végzi az iró ismertetését, hogy ,,a’ közvélemény endegetése helyett (mire hivatkozik Kossuth) inkább velős, következetes ’s nyomós okokkal támogatott, alapos czáfolatot várhatott e’ nagy fontosságú ügy, ’s mivel az nem következett bé, tehát hihetőleg csökkenni fog azok száma, kik felhőt véltek borongni látni Széchenyi érdemcsillaga felé, és szaporodni azoké, kik csak egymással egyesülten akarnak haladni, és honfitársaik