Mult és Jelen, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)
1843-03-31 / 26. szám
102 Kermit csatul))» u. m. Buterniy lUroty.cs. hír. kapitány, Zmrrch, Zaránd megyei pénztárnok, Aloizia, Ribiczei Ferencziki, Amália, Némethi Jánosné, Antal, Kornélia, Nemes Jánosné, Hermina, Vajda Ferenczné, és Mária boldogult atyjókról rájolt szállott hét ásvány gyűjteményeknek egyikét ö’ nagyobb formátumokból állót az országos múzeum számára ajánlják, mely gyűjtemény líriszsoron vagyon s mihet a múzeum igazgatósága az elhúzásról rendelkezem), lá fog adatni) a’ HU és 110 az ajánló családnak haszóneinhet nyilvánítják.— és Közép Szolnok megye követe ifjabb b. Veselényi Farkas a’ Napoleon egyiptomi expeditiojának, ritka rézmetszésekkel ékesített, s 400 aranyokkal szerzett kiadását a’ múzeumnak ajánlván , a HU és UU az ajánlónak köszünetüket nyilvánították. — Károly-Fejérvár vámjának négy rendbeli kérelem levelekben fel fejtett sérelmei, úgy szintén az odavaló zsidó és német közönségeknek és mészárosszéknak külön külön beadott kérelmük átadatnak az illető rendszeres bizottmányoknak tárgyalás végett. — Mely alkalommal a’ káróly-fejérvári követek pótlólag előadván, miszerint a’ püspöki uradalom és a’ város részéről az első pontban foglalt sérelmek iránt egyezkedés probáltatván, ennek kívánt sikere nem lett, kérik azért a KHat és UUet, miszerint a’ kir. fökormányszéket szolitsák fel az iránt, hogy a’ püspöki uradalom és a’ város között fennálló sérelmek elenyésztetésére a’ magja kebléből választmányt küldjön ki, határoztatott : A’ biráló biztosság véleménye első pontjában foglalt tárgyra nézve a’ kir. főkormányszék atyafiságosan felszóliltatik, hogy kérelem esetében kebeléből bizottmányt nevezzen ki , mely a’ helyszínére kiszállván, a' felek közt fennforgó egyenetlenségnek békéltetés útjáni elintézését eszközölni igyekezzék. — Olvastatik a’ bíráló biztosságnak Abrudbánya bányász városa közönségének és követeinek két rendbeli kérelmeikre tett jelentése. Mely kérelmek közül az elsőnek minden pontjai a lokat kivéve a’ kamarai és bányászi tárgyakban kinevezett bizottmányoknak adatnak tárgyalás végett. A’10d pontra nézve pedig a’ kérelmesek oda útasittatnak, hogy a’ katonai élelmezések tárgyában a’ HU és HU munkálkodni kívánván, várják-e azon munkának bévégzését, a mikor a’ kérelmesekre is illő tekintet teend. A’ 2-ra nézve miután az országos közsérelmekre , a’ Részekre , és a’ vegyes házasságokra nézve ő Felségéhez alázatos feliratok tétettek , ebbéli sérelmeik orvoslásához vezető lépés már megtétetett, a’ mi pedig az 1824-d évben Bécsbe küldött országos követségre forditott költségeket illeti, erre nézve a’ kir. főkormányszék atyafilágosan felszóliltatik az iránt, hogy a’ nevezett közönségtől, azon mennyiség viszszafizetését ne követelje. A’ bíráló biztosság jelentése következéséül is Csikszék követeinek azon kérelmére, hogy Szent Domokos, Szent Tamás, Jenöfalva, Karczfalva, és Madaras elegyes közönségeknek, a’ as első székely gyalog ezered birtokában lévő Tikos nevezetű havasok viszszaadassanak, a’ biztosság véleménye határozat képpen elfogadtatott, miszerint megvan ismerve, Hogy ámbár a nevezett közönségek ebbéli kérelmökkel ő Felsége által még 1815-t elutasittattak, de mivel a' beadott esketésböl látszik, hogy ők azon havasnak régen birtokában és használásában voltak, és a’ sasok felállításával azon havas, mint as Csihszékhez tartozó, ’s következőleg e’ haza határát kiegészítő részek, csatoltatott a’ több csikszéki havasokhoz, abban a’ ns első székely gyalog ezered a’ tulajdonosok kirekesztésével, ’s a’ székely föld természeténél fogva is örökösödési joggal teljességgelel nem ruháztathatott, sem nem adományoztathatott, s ha szintén azon havas fegyveres erővel foglaltatott volna is viszsza, a’ mi meg nem is követeltetik, még akkor is a Leop. diploma c-d czikkelye nyomán az illető tulajdonosoknak viszsza kellett volna adni, anyival méltabban követelhetik tehát a’ kérelmesek viszszaadásokat, midőn minden fegyveres erő nélkül békés úton történt az odavaló viszszacsatolás a’ honnan elfoglaltatott volt. A’ biráló biztosság jelentése következéséül is Csíkszereda városa követei által , pontokban foglalt ’s béadott sérelmei — a’ Szét kiváltságuk Oláhfalu követei által , küldőik sérelmei tárgyában béadott kérelem —s végre Udvarhelyszék, ns Sepsi Szentgyörgy városa, Ilyefalva városa, ns Avanyosszék, Udvarhely városa ’s Kézdi Vásárhely követeinek, küldőik több rendbeli sérelmei tárgyában beadott kérelmek, részint az illető rendszeres bizottmányoknak tárgyalás, részint a kir. főkormányszéknek a felhozott sérelmek orvoslása végett átadatnak. ( Vége jövő számunkban következik, mikor országgyűlési tudósításainkat bevégezzüik.) Középszolnok megye évnegyedes közgyülése. — Polgári alkotmányos életünk boldogságára áldozni ’s s’ közjó előmozdításáért megyénk nemessel a' márt. 20-ra hirdetett idei első közgyűlésen kicsi tömegben ugyan, de a’ szám hitlányát értelességgel pótolva jelentek meg Zilahon, közbizodalmat és szeretetet nyert idősb alispányunk Baaltai Lajos elnöklete alatt, ki is rövid kinyitó beszédében szeleteire ’s ügyességre hivitta Veildeket a’ józan haladás szép pályáján, szivéből óhajtván hogy az erkölcs, mely a Kris megyének már jelleme jön, szeretetre s az erény, mely a’ jellem elöszülötje, ügyességre bírja a Rendeket, szerencsésnek tartván magát, hogy e’ czélra maga elnökölhet és együtt munkálhat a’ Rendekkel. — Fízen rövid lány itt, beszédre hangzott éljenzés egy szives baráti kézszomlása vala a’ megyének derék elnökéhez, mit a szív mélyéből a’ szeretet és tisztelet együtt emelének az ajkokra. E’ közös idvezlet végeztével, olvastatott az ismeretes statutum, ’s ennek ötjei, a’ közcsendre felügyelő biztosság kineveztetett. Miután már a’teendők törvényes rendén olvastattak a’ tekorményi rendeletek, ezek közzül egy a) A’ megye tiszteinek fizetésüket felfüggeszti, mivel a’olahon szállásoló lovas katonaságot élelmezett Ilersch Dávid költségét, mely Ivel az élelmet a’raktárból fogyasztása helyére szállította , az adózó népen, éppen a' közgyűlés tilalmazásábólel nem szedte, az élelmezőnek viszszafizetendö félénk de szerény vitatkozásra gyulasztá e’ leirat a Rendellet, ’s miután e’ tárgy történeti állását érdemes főjegyzőnk fel világositólag elösorolá , ’s kitüntető azon anomáliát, midőn ezen ügyben maga a fökormány egyszer mentesité e’ megyét az élelem szereknek fogyasztásuk helyére leendő szállításától) azért meghatároztatott eztisztelettel ugyan, de határozottan viszsza irni a’ kir. főkortmánynak, valamint azt is, hogy ha e’jelen leiratát mely az előbbivel valóban tiszveütközönek látszik ne tatám viszsza nem hazándja , a’ megye maga fogja tisztjeit fizetősök iránt biztositól. b) Egy leiratában a’ h. fökormány hibául teszi ki a’ megyének, hogy az újonan választott aljegyzőt megerősítés végett fel nem küldötte, ily értelemmel határozat lett, hogy ezt soha sem teszi a’ megye, sőt ha többször is követeltetik e’ törvényellenes felküldés, a’ RA arra még felelni sem fognak. — Még néhány kevésbé érdekes kir. lököményi leiratok után, elnökünk számola azon biztosság eljárásáról melyet közelebbi közgyűlésünk Kolozsvárra küldött a Zilahoz átvinni kellett országos útvonal iránt) miről elnökünknek, mint azon biztosság vezetőjének a’ RR kielégitő leszámolását sokszorozott ellenzéssel fogadták. Ezeknek lefolytatása után országgyűlési követünk, Ujfalusi Miklós a’ maga ’s melléje váltólag választott követtársai nevükben letette követi számolását) 13 pontokban foglalva sorolá elő az elhunyt országgyűlés másfél évi munkálkodását, a’ tettekhez ’s azoknak eredményeihez illesztett szavakban. E’ rövid de lelkes követi leszámolás élőképe vala előttünk az elhunyt országgyűlés mind azon tetteinek, melyek, a’ „Mult és Jelen“ tavasi és idei minden szárnyaiban terjedelmesen olvashatók valónak. Különös részt vétellel fogadók a’ Rendek a’ mult országgyűlésnek a' magyar nyelv körüli munkálatát, mely tárgykörül midőn kimondá számoló követünk, hogy a’ két testvér nemzet bármi buzgósággal igyekezett is a’ magyar nyelvet, mint a’ természeti törvény és igazság kívánja, diplomatikai rangra emelni, ebben a’ magyar földre befogadott, annak királyaitól szép kiváltságokkal megajándékozott szász nemzet, nem csak hogy teljességgel nem segítette elő a’ más két nemzetet, a’mi még engedhető volna, — de minden lehető módokat felhasznatak e’ nemzeti életkérdés sírba döntésére, sőt még a’ német nyelvnek is a’ közállományi paletra emelésébe munkálodtak. . . .Másfelől a’ milyen fájdalmas érzéssel, roszszalással vették a’ Rendek szász vendégeink tettét, éppen azon mértékben helyeselték a’ szászvárosi viszszahivott követeknek nemzeti nyelvünk melletti buzgóságát, minek következéséül az érintett két követet, Lorént József és Lészai Lőrintz urakat táblabirói czimmel tisztelek a’ Rendek, mi Szászváros elöl járóságának megiratni határoztatott. Nem kevésbé igen kedvetlenül vették a' Rendek követünk számolásában azt is, hogy az országgyűlésének minden buzgósága mellett is a’ temérdekre szaporodott sérelmek orvoslása oly kicsi mértékben sikerült.... — Így az országgyűlés minden tettein át menve s az utolsó pontig leszámolván követünk) ha egyfelől örvendettünk annak, hogy a’ már elmúlt országgyűlés majd minden tetteiben értve az idő lelkét, mit tehetett, mindent megtett nemzeti jóllétünk gyarapítására, másfelől polgári közfajdalmat okozott, hogy annyi lelkes iparkodásának oly kevés eredménye lett, ’s a’ törvényhozótest igyekezete füstbe ment............... Méltányolva ’s megköszönve követeink hiv és buzgó eljárását nemzeti életünk jövendőjét polgári imádságunkban unokáinknál, és Istennek ajánlók. — ’S ezzel gyűlésünk teremét az első nap fájdalmas érzéseit köztt hagytuk el. — (Folyt, követk.) Testvérhoni közlések. Borsod megye m. febr. 15-k. kezdett közgyűlését az elnök álispán egy a megye állapotját, hivatalos’s törvénykezési állását, intézeteit ismertető beszéddel nyitotta meg. A’ rendek kedvesen fogadták ez előadást, ’s meghatározták, hogy ezután is hasonló jelentések tétessenek az