Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-02-14 / 13. szám
ERDÉLYI HÍRLAP. * 1. FigTCllllCZtcÉéS- Megjelenik e’ politikai-históriai lap, minden kedden és pénteken, egy héten ötöd fél ivén. Félévi dija ii. hatott ezüstben. Szerk. L — ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. Kinevezés. Ö csász. és apost. kir. Felsége m. januar. 25-n költ kir. határozata által Bell Sámuel udv. fogalmazót az érd. kir. udv. cancellariánál, ugyanoda számfeletti udvari titoknokká klmesen kinevezni méltóztatta. Kolozsvári ujságok.’ kolozsvári ns tanács mult év sept. 28-a költ felirása mellett, a* magyar orvosok és természetvizsgálok itt Kolozsvárit tartott tavalyi 5-d nagy gyülésére vert emlékpénzt , csász. és apóst. Felségének hódoló alázatos tisztelettel felküldvén , a* bécsi cs. k. főkamarási-ivatal közelebbről, mult ian. 27-röl a* kolozsvári tanácshoz arra nézve lett válaszában jelenti, hogy azon emlékpénz a* cs. k. pénzgyüjteménybe bét.ért*telt.-------Ugyancsak e’ ns tanács, e’ kis haza előtt mindég kedves emlékezetben lévő ’s annak minden jó érzésű fiától mélyen tisztelt főherczeg ausztria-estei Ferdinánd kir. fennségének cs. kir. tábornagynak, Galiczia és Lodomeria polgári és katonai főkormányzójának is megküldvén a’ fennirt emlékpénzt, mint a' város háládatossága zálogát a’ dicsőségesen uralkodó királyi háznak a’ katonai és polgári pályán fényes érdemekkel tündöklő egyik tagja iránt, ki az ausztriai fegyverek becsületét a’ század legnagyobb embere , vagy a' lelkes magyar költő kitétele szerint, „a’ barez 's dicsőség kénye Napoleon“ ellen az uhnai ütközetben vitéz karjával fenntartá, ’s későbben politikai viharoktól szaggatott kis hazánkban mint békéltető közbenjáró Fejedelem és ország közti úgy jelent meg ’s a’ kormányzási törvényes rendnek helyreállítója dicsőséges czimét és babérját magának kivívta, sa’ mélyen tisztelt föherczeg a’ város ezen szives megemlékezését kedvesen vette ’s a’ új tanács alázatos felírására magyar nyelven irt levelével méltóztatott válaszolni, mely is a’ tanács ülésében felolvastatván, a’ jelenlévők, háromszoros harsogó „éljen“ kiáltással idvezték ő kit. Fennségének a’ magyar nemzet iránt minden alkalommal bizonyított nagy- iékűsége és kegyes indulatja ezen újabb bizonyságát is. —„Nemes fővárosi Tanács 1 A1 magyar tudós orvosok ’s természetvizsgálók Kolozsvárit ünnepélyes elfogadásaikra veretett emlékpénznek mivesen átküldött példányában a’ nemes városi Tanács valódi szeretetének zálogát évek multa után is látni szerencsés lévén, mely megkülönböztetésemért meg nem szünendek önöket biztositni, hogy a’ szabad kir. város sorsát szivemen hordozva, annak legélénkebb résztvevője leendek. Ferdinánd főherczeg, ausztria estei. Lembergben decemb. 13-a 1844.“------A’ tél nálunk most kezdett béállani. Miután a’ múlt szombaton és vasárnap csak nem szakadatlanul igen kemény és hideg szél főtt, minek következéséül a’ sár megfagyott, tegnapelőttre u. m. febr. 12-re viradó éjjel meglehetős hó esett ’s az napon is a havazás nagyobb részint mind tartott,’s valamint az nap, úgy tegnap is szánkózás folyt, mi nálunk valóban újság. — Az erdélyi gazdasági egyesületnek hazánkfia Bajka Péter erőművész urat illető felszólítását közelebbről közlendjük. Magyar nyelv. A'segesvári evang. lutheranum consistorium, annak tiszta elismeréséből, hogy a’ magyar nyelv tanulása minden honi lakosokra nézve múlhatatlanul szükséges — a’ helybeli lutheranum gymnasium mellé egy magyar nyelvet tanitó professori állomás alapítását kérvén, miután ezen kérelme a’ szász nemzet közönsége által is pártoltatott, ő Felsége az érintett állomás alapítására nézve kimos kir. helybenhagyását megadni, egyszersmind a’ kinevezendő professor számára 250 pengő trt évi fizetést rendelni méltóztatott. Midőn ez érdekes tudósítást közölni sietünk, nem lehetjük, hogy a’ legjobb Fejedelem kis hazánk iránt viseltető atyai kegyelmességének újabb bizonyságáért legélénkebb hódoló tiszteletünket ne nyilvánítsuk , valamint a m új szász nemzetnek is az említett ügy előmozdításában mutatott buzgó és szives indulatra illő méltánylást és hálaérzést igényel. Tisztelkedő felírás. és Kükülü megye, branyicskai báró Józsika Sámuel úr ő exojának az erdélyi udvari cancellaria másodelnökévé lett kineveztetését igen nagy örömmel és forró részvéttel fogadta, minek bizonyságául a’ megye mult januar 20 -i közgyűléséből a’ill.. a’Fejedelem őshaza hiv és derék szolgája ’s fia érdemiért főhivatali palozra emeltetését idvezle és szerencséltető érzésűket a'köveket ) feliratban öntötték ki: „Azon közfájdalomnak ’s ebből eredő polgári gyásznak, melyet csak nem régen ezelőtt Leopold császár jeles rendje nagy keresztesének ’s — egyéb czímeit elhallgatva — ő Felségének a’ közelebb lefolyt hongyülés alatti személyesének, nagyné tóságod idvezült atyjának báró Józsika János úr ő nmagának álaljában a’ bonra, jelesen megyénkre árasztott, enyhítésére szolgált egy remény, mely szerint a’ vesztés, nagyméltóságod érdemes személye által fog pótoltatni ’s mentői édesb volt el remény, hogy nmlgod idvezült atyjának helyét voltaképpen bétöltendi. ’S mentői erősebb hiten alapult meggyőződésünk, hogy ő Felsége nmlgodnak a’ hivatalok különböző fokozatin telt hív szolgálatára, kitűnő lelki tulajdonira, a’ közjó előmozdítására, őszinte törekedésére, a’ felséges uralkodó ház ’s hazája iránt tanúsított hivségére kegyelmesen tekintettel lévén, amagodat oly palozra fogja felemelni, melyen magas reményeinket létesítendő annál élénkebbül meglepő ’s elragadóbb volt az öröm, látva szép reményünket a’ zsendülés szakába átalakulni ’s a’ királyi fökormányszéknek mai napon tartott, közgyűlésünkben felolvasott rendeletéből megértvén felséges Fejedelmünk akaratját, miként az erdélyi fels. udv. cancellaria igazgatóságát, ezen fényes hivatalnak a’ közelebbi hongyűlés alatti törvényes kiegészítéséig, alelnöki minőségben, nagyméltóságodra bízni kegyeskedett. ’S ezen örömérzet kitörése nem a’ hideg tisztelgésnek , de szivünk őszinte ömlengésének viselte bélyegét; mert örömünket magasztossá tette azon állhatatos meggyőződés, hogy ő Felsége hű alattvaló népe boldogságának, előmozdítására egyet a’ legjobb tanácsadói közzül fűzött szorosabban magához; fogadja nagyméltóságod ezen legbensőbb érzet szülte valódi örömünk kinyilatkoztatását 's ebből eredő idvezletünket fényes elbiválásához. A’ szabad polgár-kebelben egy érzémény él, mely az érettebb megfontolás által kifejtetve, tetteinek alapjává válik, ezen érzet a’ honszeretet, ’s midőn a’ hon atyját — a’ jó fejedelmet — a’ hontól elválasztani nem lehet, nagyméltóságodtól hazájához ’s ezzel kapcsolatban királyához egyaránt mulatott tant őrithatatlan ragaszkodásánál lógva várjuk honunk felvirágoztatására ’s ebből a’ köz-jólét előmozdítására folyó törekvésünk pártoltatását, 's hiszszük , hogy nagyméltóságod , kit honszeretet ’s a' kebele" szent érzetéből folyó polgári kötelességek hű bétöltése jogositnak a’ hazafi nevezetre, ő Felsége legkegyelmesebb urunkkal, a’ nemzetnek a’ felséges ausztriai ház iránt viseltető őseiről öröklött ,s ezt a’ legkélesebb időkben híven bebizonyított tántoríthatatlan ragaszkodását megértve, országos sérelmeinknek orvoslására közbenjárói hivatalát híven bé fogja tölteni; fogadja tehát nagyméltóságod ujabbi idvezletünket, kik ujonan nyert fényes helyezetéhez a’ legjobb szívből szerencsét kívánván, magas kegyébe ajánlottak tisztelettel maradtunk ’s a’t. Jlévai ia»CZVi»,alDm. Városunkban febr. 5-n elütnék a’ fársáng örömeivel, bajaival , rövid voltához képpest eléggé is is használva valának perczei, mert csinos casínoi tánczvigalmaink felett teljesen méltányolva, mint kisebb beesi gyöngyök között kelet ékgyöngye, fénylék a’ megyei ifjúság neve alatt adatott Ágnes napi vigalom, a’ miben számos vidéki tisztes úri családok és egyének is részt venni siettek, mely alkalommal a’ nap hösnéje, a’ megye tisztelt főispánja nője tiszteletére a’ vár szikla-ormán estve jeles tűzijáték, mozsárágyu-durrogások vegyülének a’ tisztelgő zene közzé. Ősi szokás szerint nyolczad napon ismét megelevenült a* Maros téren elhangzott tisztelgés és köszöntés anyavárosunkban Vajda-f Innyadon, hol a* ús birtokosság testvéri kezeket nyújtva, egymásnak, több mint. kétszázból álló társaságot alakita, melynek tánczos és lakomás vigalmán a’ magyar vendégszeretet, egyenlőség’s őszinteség szelleme lebegett, ’s mig e’ gyönyörteljes vigalom az álom ’s annál fogva a semmiség tengeréből egy fél napot kiragadott. A’ fennebbi névnapra viszszatéröleg, számos poharak üritettek szűnni nem akart mozsárágyuzás közzé vegyült éljenzéssel. Ily kedély a’