Mult és Jelen, 1846 (6. évfolyam, 1-105. szám)
1846-06-25 / 51. szám
heg 10 KOS céduláját v.i 11 ana - lel,l a kinek annyi ezüst pene nem volt. Kevés idő- N10|V11 anaszemély megszólilja, miszerint kosz ntíe valahol a* bankjegyet felváltani, azonban 110„y hccsoltílébon ne kételkedjék, nála bágy, mint iomlá, zálogképpen négy császári aranya. A’ hősi szegény ember oda adja li/.forintos e/.édulájal, de a’ nöszeim’oly azzal végképpen oda maradott, ’s későn tudta meg a rászedett szegény falusi lakos, hogy aranyak helyett — négy dánt est kapott. - Most közelebbről azonban rendőrségünk e gaztettnek nyomába akadott. .m. I ~ n egy lóki ki*L szegény embert egy külvárosi korcsmába lován, lölök I •. ezüst rílol négy arany bolyért ugyanannyi dantossel kiosalt, de nem sokára a’ büntető igazság kezébe esett, s most börtönben ül , egyszersmind megvallotta, miszerint az első szegény ember leszedésében is része van, mert annak cselekvőjével, egy tordai aszszonynyal szerelmi viszonyban van, ki az említett pénzcsalásban is bűnostársa, átaljában a mesterséget egymás kezére űzik és folytatják, kit nyomoznak, de rá még nem akadtak. Mint halljuk, ez iparlovag oly állapotban van, hogy a’ két versen ellopott 20 ezüst fflet a’ kárt vallott szegény lakosoknak megtérítheti , miért letartóztatott köntösei ’s egyéb portékái árverés útján eladattak; ’s azoknak árából a’ károsodottak kielégitteni fognak, a’ mellett reméllyük, hogy rendőrségünk városunkat az ilyenforma üzérkedőktől megtisztitandja. — .Jó lenne, ha a’ tiszthatóságok figyelmeztetnék a falusi szegény lakosokat, hogy ismeretlen embertől aranyat el ne vegyenek, valamint a’ dántelárulás megtiltása is igen czérzerű intézkedés lenne. Rendőrségünk, a’ mint értettük, ez iráni al városi tanácsot , hivatalosan fel is szólította. . Pártnélküli szózat,a’ külömbféle politikai pártok öntájékoozásaik végett. Igen távol vinne minket, ha ama közönséges, tudománytalan politikai vegytannak eredménye feletti véleményünket akarnék fejtegetni, mely a’ radicalisok, liberálisok, conservativok és absolutistákban, e’ politikai világ négy elmeit látja; de egy pár szó nem fog ártani, mivel az országos vélemény, ezen pártok természetéről, egészen ostoba. Először is megjegyezzük, hogy soha és sehol liberális párt nem létezett azon egyszerű okból , mivel a’ drága kövek sokkal ritkábbak , hogysem azokból házakat épiteni ; országútakat rakni , vas', velek utszákat kövezni lehetne; a’ liberalismus sem nem párt, sem nem tan, hanem gondolkodásmód, erény, még pedig bajos. Németországban (’s másutt is) nagy városok vannak, melybe a’ liberálisok egy társalgó szobába, ’s talán egy pamlagra mind elférnének. Iden erős állítás volna ugyan, azt mondani, hogy: a’liberalismus minden tannal megférkezik, mert bizonyosan egy politikai vagy vallási absolutists, nem lehet liberális, valamint a’ liberális sem lehet absolut ista; de a’ liheralismus annyiféle ta nokkal megférkezik, hogy őrizkedni szükséges, valamely egyes politikai vagy theologiai tant. (pl az alkotmányszerüt vagy okoskodó!—• rationalistica—) kitűntetőleg, a’ liberális diszesile melléknévvel jelelni. Hogy az úgynevezett ,,liberális párton“ is vannak liberálisok, azt tagadni nem akarjuk, ámbár dr. Rodet A. nemrégiben merészelte mondani. ,,A’ mi liberalismusunkban nincs semmi liberalitas“ a mi annyit leszen hogy: a’ mi liberalitásunk illiberalis; de tagadjuk, hogy köztünk liberális párt létezne, és pedig azért, mert egyfelől, a’ mi párt az soha sem liberális, már maga a’ dolog keresztneve és czélja eltörli annak melléknevét, más fedői pedig az úgynevezett liberalismus vezéreinek könyveik, füzetjeik, hírlapi czikkeik, igen is nyilván tanúsítják, hogy ők úgy állanak a’ valódi liberálisokhoz , mint a’ majom az emberhez, hogy ők csak szájhherappok, hogy ők azon nevet melyet magukra ruháznak, esik annyiban érdemek meg , mint a mennyiben az ördögöt is angyalnak nevezik. Ezen álliberálisoknál haiányzik a liberális miveltség és nézet, valamint m liberális lelk élet és jellem ; az ók lejök igen gyenge, szivük igen szűk arra, hogy a’ liberális eszme beléjük költözhetnek. Hibás a’ lejük, mert ők politikai , vallási vagy tudománybeli nézetüket nem csak a’ legigazságosbnak tartják (mindenki azt teszi , hanem a/ egyedül lehetségesnek, ’s minden másképp gondolkodót, tökfejünek vagy pribéknak tartanak; hibás a’ szivük, mert ők nézetöknek nem csak a’ fennállhatás jogát, hanem az erőhatalmat igenjük és más véleményüeket, a’ szabadság nevében, szabadságuktól megfosztani törekednek. Emlékezzünk csak viszsza, hogy micsoda szolgai készséggel hokolt szokszor a szabad sajtó az elnyomóknak; gondoljuk csak viszsza, hányszor nem fogott fegyvert rendre az orthodoxusok, rationalisták , pietisták, mysticusok 'sa’t. ellen, ’s pedig nem együtt unisono énekelték-é llosiánna ?—Nem, uraim! a’ fortüílek nem keresztyének, a’ li fajta liberálisok, nem liberálisok. Avagy tagadhatni-é, hogy az úgynevezett liberális pártnak a vallás min;d kénszerile főczél a statusban, majd csak politikai eszköz, a’ pap majd test nélküli szent, majd csak bab, az út pedig erre most rábészéltes, majd ijesstgetés u. m. sonkás reggeli, érzékeny szavallás, fenyegetés, kihívás, dorong, durva elfogadás, daróczos magaviselet, ’s a . Szükséges, hogy megjelenjen néktek azon kép, mely l’éter apostolt liberálissá tette. Valamint arra, hogy valaki a’ mennyországba menjen nem elégséges felkiáltani: Iram! Iram! éppen úgy arra hogy valaki liberális legyen, nem elég kiáltozni: szabadság! szabadság! ’sa’t. Nemcsak a’ keresztényeket, hanem a’ liberálisokat is gyümölcsükül cselekedetökrol ismerhetnimeg; de valamint a’ keresztyénségnek erkölcsi alaptörvénye, hogy az ember másokkal azt ne tegye, a mit nem akar hogy mások vele legyenek, épen úgy a’ liberalismusnak is alaptörvénye, nem csak magának igényelni vélemény és pártszabadságot , hanem ezen szabadságot, mint mindenkinek közös jogát követelni és illendőnek tartani, hogy mások is úgy éljenek jogukkal, mint mi a miénkkel. A’ másfajta liberálisokról kéntelenitődünk azt mondani, hogy vagy kétszinüek vagy ostobák. 2) A’ conservatis nus alkothat pártot , mivel ez a’legtöbb emberben valóságos tulajdonság- a mely az erkölcsi világban azon szerepet játszódja, melyet a’ nyugvó erő (vis ineitiae) a’ természettani világban— egy olyan tulajdonság, mely részszerint az emberi tunyaságban, részszerintien sokaknak mérséklően viben, részszerint másoknak társadalmi helyzetükben alapul, és a’ mely a’világban alkalmasint annyit használ, a’ mennyit árt, és mint csupa tulajdonság tovább terjesztve, erény; a’ conservatismus csak egyes kitűnő lelkekben erény, azokban t. i. kik a’ mensigi ae ágitat in pam szerepét magokra vállalják; ezeknek mások állanak ellenükbe, kikben a’ conservatismus bűn. A’ conservatismusnak sincs tanja és nem is tan ; valamint vannak liberális republicanusok, liberális monarchisták, vallási és tudományos liberálisok, éppen úgy voltak ’s vannak mindenszinti conservativek; Athénében, Amerikában Helvetziában, conservativ demokraták: Romában, Angliában, Magyarországban conservativ aristokraták ’s a’t. A' legnemesb és legnemtelenebb, a’ legmagasztosb és legalatsonyabb, helyet talál ezen formában. 3) A' radicalismus, tulajdon neve által, valamint a’ conservatismus, tulajdonképp cselekvésmódot, methodust jelent , de a’ mi időnkben meg kell adni a’ raricansoknak, hogy ők egyszersmind egy tant is képviselnek, és pedig ezen tan, ámbár formájára nézve az absolutismusnak ellentéte, valósággal, lényegére nézve az absolutismussal ugyanaz. T. i. az ab.soliulilak ( ( radicalisok mi grg )r/- ■‘lob ’ ban, hogy: a’ status mind ríható, erl.ob si noi vei.sum, i .at. hogy néliilvik a* löbala. nal a I ^je de le in n elv, ma. ok a (›• !‚■ ni. oi i ma jói is ‚ • m ui k tulajdonítják; a midőn is a’ radicalismus ›■/. a lsobilis un is ellenében a /on I . n vnyal bír, hogy az utolsó a maga despot isii.ir.ával legalább külső rendet tud fenntartani, a’ midőn a’ ra dicalis desjiolisimis ezi sem tudja elérni, úgy hogy nála a’ mindeiható status igen könyényen, tehetellenné válik. Az eddigi kísérletek, egy jogszerű status alkotására, azért nem siker ultik még, mert az emberek azon jóidét, melyre az absolutimslus és radicalis is telepedtek, nem hagyták el és újat nem keresték fel. Absolutisimis és radicalissmus közti nincs középút. Hogy vagyon a’ mai conservatismus a’maga kísérleteiben szerencsésig leendő, Le kell várnunk ; kételkedünk benne, légy részről, a’legderekabb tisztek semmit lehetnek, a’ hol e’ sereg semmit, sem ér; másfelől, a’ tisztelt munkatervi ehtől fogva roszszul készült,ha arra számit, hogy politikai és vallási conservatismus ugyan azon egyénben együtt legyen, ez csalfa számítás, légy political conservativ pártot lehetne öszveszerezni, egy vallási conservativ pártól is,’s egy olyan párlot mely politicailig és vallásilag conservativ legyen, nem, (Németből) Krasxna me gye közgyűlése A’ remény és rettegés jóslataival rokonuk vagy inkább rokonitok Médárd napján, t. i. jun. 8-kán Kraszna nemes megye Rendes közgyűlés tarlandásul .Szilagy-.Somlyóra, hihetőleg, remény ’s rettegés kíséretében, túlságosan szép számmal seregeltek öszve. Egyszerűen évnegyedes közgyűlés leend vala ez, csak is, — ha királyi pénztárnok lemondása meg nem előzendő , ’s ez vala azon varázsveszsző, mely a’ Rendek és Karok fennemlitett kettős érzelmét öl évi szendergéséböl felébreszté. Szép, csendes hivatal jött ürességbe, ’s ha nem lenne is gyarló minden egyes nemes egyén vágyni rá, szolgálni köteles minden jóérzésű magas szénpontú, a’ hazának, ha éppen nem a’ közügyiránti forró buzgalomból, a’ mai világ pracikus elvéből, ’s ezt hogy kellene keresztelni . Önérdek vagy hasszonlesés — aztán vadászatnak. Azonban ne érzelegjünk, hisz elég csiklandós érzelmek öszvehangzatlan pengései fognak elvonulni, ha nem szivünk de bizonyosan halló műszerünk húrjain. — Méltóságos kir. kamarás, nagykállói Kállay Kistef úr ő nagysága, egy az alispán úrtól még mindig csekély számból álló kinevezett követség által a tanácskozó terembe meghivatván, éljenzések között a’ zöld asztal élén. Elnöki székét elfoglald rövid , de szilárdlelküleű elnökhöz méltó, és sokat jelentő megnyitó beszédében» szokott kedves modora szerint, a’ kölcsönös kihallgatást, mérséklet Hiedelmeit szivekre kötvén a’ Rendeknek, azon szép jelenetet sem feledé, miszerint , a’ ús megye népessége arányát véve oly nagy számnak örvendhet e’ közgyűlés. No de mi jó honfiak vagyunk, ’s a’ gyűlésekre eljárunk — főleg a’ lisztujitás reményteli esetében. Éljen a’pártatlan hazafiak szelleme! de hisz az örök élet is, mert a’ lélek meg nem hal soha — bár ha némely szorító körülmények között zsibbasztó csüggedésbe hanyatlik. —• Fére az enyelgő logicával , hja! könnyű a’ kegyes olvasónak ! Meglátnám én, utazna csak mint én jelenleg Saraszna megye székhelyén, a’ Magúra tövében nyugvó Szilágy-Somlyónál, 's hallgatná meg a’ lelkes tanácskozásokat, ’s az eredetiségnek annyi felséges eszméivel dús parlamentaris szónoklatokat? meglátnám mint lenne képpes vezér nélkül ilyetén áradozó özönből parira vergődni, hogy aztán még is, illogicismusról ne vádoltassék, mint a’ közgyűlés valamelyike, tán éppen előkellő constituens tagja. A’ nagyméltóságu kir. kormánytól érkezett kegelenes leiratok első és másodika kebelbeli tárgyakról szóltak , természetesen némi kis ( ‘2 ,0