Mult és Jelen, 1846 (6. évfolyam, 1-105. szám)
1846-10-18 / 84. szám
ti, illiU-é, az v nl.totL inkább |»ass.v szerep, valamint az alkotmányos igazgatás eszméjéből indulva ki, azzal elenkez.U-é, hogy a királynak saját akaratja legyen:* m.n.l ezeket „pm ‘ rétegetjük, csak azt jegyezzük meg, hogy lehet gyátni, nem , „ _ fennforgó kérdésre nézve is |l0,ry a' két legnagyobb alkotmányos országiján a’ király személyes állása felől a theoria a' gyakorlattal öszvehangzásban nem áll. iMég kevésbé mondható ez kisebb státusok,"('): ezekben a' fejedelem személyének a' kormánytól külön választását annál nehezebb gondolni, mentél nagyobb természetesen azokban a’ kormány, tehát a végrehajtó hatalom súlya a’ törvényhozó hatalom felett. Most közőbbröl történt, hogy a’ badeni nagyherczegség rémjéi gyűlése második kamarájában idei aug. 7-én a’ sajtószabadságelött folyt élénk vitatások közben, némely ellenzéki tagok a kormányt sértő éles kitételekkel éltek, minek következtében a’ nagyherczeg egy a’ kamarához intézett leírásában azon tényt hibáztatta, ’s a’ gyűlést értesítette, hogy miniszterei arra utasittattak , miszerint ha még egyszer a’ rendek méltóságával öszve nem férő oly esemény fordulna elő : a’ vitatásokban többé részt ne vegyenek, 's további parancsolatra várakozzanak. Hasonló adatokat a' kisebb alkotmányos országok történeteiből lehetne előidézni; ’s valóban a’ dolog természetében gyökerezik , hogy a' whirttembergi vagy nassaui rendek gyűlésének kormányhozi állása egészen más, mint a melylyel az angol parlament a’ minisztériumra nézve bir. Oly országban kivált, hol a’ politikai miveltség még alatt áll, az alkotmányos élet kifejlődése hátra van, a' kormány és nemzet vagy a végrehajtó és törvényhozó hatalom közötti viszonyok jól és helyesen fel nem fogása,sok tévedések és botlások szülőanyja szokott lenni. Nem lehet tagadni, az eszme, melyen ez úgynevezett parlamenti vagy miniszteri kormányzás alapul, igen helyes, és különös méltánylást igényel. A király személye szent és sérthetetlen — a’ státus jóléte boldogsága, jelen és jövendő sorsa benne központosul, etét azért magasabb fénynyel — a’ népboldogitás nimbusával környezése — a’ polgári társaság renibe emeli, ’s éppen azért lehet a' királyt az Isten képviselőjének itt e’ földön nevezni. — A’ státus legfőbb érdeke kívánja azért tiszteletben tartani a’ fejedelmet, ’sötét azon felsőbb és magasabb szempontból tekinteni, a’ mit felséges elhivattatása kiván. A’ királyt tehát úgy képzelni, mint a’ ki az alkotmány sőt a' polgári társaság felett áll, mint a’ ki csak jót telit, 's a’ kit azért, még azon körben is,— hol különben az alkotmányosság természetébőls lényegéből indulva ki, a’ legfelsőbb 's így a státus feje akaratjának hozzájárulása nélkül nem képzelhető országlási tényekre nézve is kérdést lenni lehet — nem érdekelni, és így hozzá mindig a’ legnagyobb tisztelettel közelitmi, egyik legfőbb, legszentebb alkotmányos kötelesség. A’ milyen igaz, hogy Angliában’s minden nagyobb alkotmányos országban ez igy van, ’s igy kell lenni, annál inkább, mert ott a’ nemzet képviselői körében vannak a’ korona tanácsadói, a’ kiknek közbejöttével 's megkérdezésük után határoztatnak el a’ státusügyek, ’s igy a’ kormány lényeinek é s nézeteinek a’ nemzet előtt felfejlésére, tolmácsolására és szükség esetében védésére alkalom van adva, másfelől éppen oly igaz, hogy a fejedelem személyét a’ kormánytól megkílömböztetés elve, kivált a' kisebb országokban azért Erdélyben is— szorosan nem alkalmazható. E kérdésnek hazánkra nézve figyelmet érdemlő törvényes és politikai oldala is van, ’s annak felfejtése után alkalmasint kiviláglik, hogy a’ belsőszolnoki követ mondása, ki a’ fejedelem személye és 'Ormány között külömbséget tenni nem tudlmos azt állitá, miszerint annak alkotmányos fogalma nincs— Angliára nézve kétségbehozhatatlanul úgy van,; de a’ mi Erdélyt elle már pedig a’ nyilvánítás erdélyi országgyűlésen történt a' dolog másképpen áll,s e' részben azon tisztelt követ, ha akarja, jobb és helyesebb fogalmakra térhet. 11. Erdélynek a’ nemzeti fejedelmek idejében öszveszedett, sok tekintetben nevezetes törvénykönyvébe belé nézünk:] abban feltaláljuk a’ külömbözö fejedelmek ebbe szabott feltételeket és esküformáital, Rákóczi Zsigmondtél kezdve le I. Apafi Mihályig, 1107- töl 1Ki 1-ig. Az ellenzék szereti olykor ezen fejedelmi combitokra mint sarkalatos törvényekre hivatkozni ’s állításai erősségét azokból kölcsönözni; éppen azért természetesen lehet az ellenzék egy kedvelt themája felvilágosítására is a’ mondott feltételeket használni. E’ fejedelmi conditiokat megtekintve, azokban az akkori idő politikai gondolkozásának ’s országlási maximáinak megítélésére szolgáló több nevezetes és érdekes adatot találunk, lár melyiket vegyük-ele, mindenikből azon ellene mondhatatlan és átalássos igazság ötlik szemünk ebbe, hogy: az or.«•ág azokban a’ fejedelmek— éppen maguk a’ fejedelmek ebbe— bizonyos teendőket szab, török közönségek mint egyesek jogai, szabadsága megtartását követeli, szóval, őket többféle köteleztetésnek vetik alá. Önként következik ebből, hogy az említett fejedelmek országlási lényeit, egyenesen lölök jöv (), tehát személyes cselekvésnek lehet és kell tartani,s azon szempontból tekinteni, hogy az igazgatás működése belölük folyt ki. Példákat kell bizonyításul felhozni. A’ többször érdeklett condiliok szerint: ,, tejedelem e nagysága kötelezte magát a' religio szabadságnak, s abban személy válogatás nélkül minden lv-ny megoltalmazására, az úgynevezett föszabadság a’ libera electio, vagy fejedelmek választása joga megtartására. Ili az országot és három nemzetet sem hitében, sem törvényei szabadságában, sem birodalmában, sem irazáriban, személyükben, javaikban meg nem sérti, a’ két császár közti az országot békességes állapotban tartani igyekezik, a’ fényes Portához magát engedelmességgel viseli, tanácsokat maga mellé mind a’ három nemzetből választ, törvény, igazság, békességszerető, jó lelkiesméretű embereket,— az ország végzéseit, articulusait maga is megtartja, másokkal is megtartatja, a’ fiscus javait viszszaszerezni igyekezik, religiok respectusáért senkit a’ hazafiak kozzűl meg nem vet, senkit törvény előtt nem a restáltal semmi szín és mód alatt, az országtól végeztetett és helybenhagyatott unió condilioit fogyatkozás nélkül megtartja ’s a’t. 'sa't. E’ példák, a' mik mellé többeket is lehetne idézni, kétségbehozhatatlanul mutatják azt, hogy az erdélyi fejedelmek a' legkülömbözőbb, sőt majd minden országlási lények véghezvitelére köteleztettek, ’s majd mindenre kiterjeded részint egyenesen cselekvésük, részint felügyelésök, béfolyásuk, szóval, hogy a’ kormány egész hatása köre bennük központosult. Az idézett törvények ilyen szelleme és iránya elviláthatatlanul igaz, mi mutatja, hogy a’ fejedelem személyét a’ kormánytól megkülömböztetés elve a, erdélyi státusjogba beiktatva nem volt és nincs,— mind a’mellett legy 32 Approb. 11. IP 3-d ez. szrint a’ fejedelmi tanácsosok, b ,,törvényesen, ok nélkül való dolgokra tanácsanak, a’ dolog bébizonyosodása, ’s törvényes megpereltetése után mint hazaárulók lakóinak.— A’ felséges ausztriai ház idejében is e’ viszony semmi változást nem szenvedett— az erdélyi kir. udv. cancellaria nem egyéb, mint a’ fejedelem akaratjának és parancsolatainak tolmácsa, határozatai végrehajtásának eszközlőj©.— Az erdélyi országgyűlésen a’ kormány nevében szóló és felelős miniszterek nincsenek ; mi a’ kormány részéről a’ 11 ebbe megyen, az egyenesen a' fejedelemtől jó, annak akaratját, rendelését fejezi ki. Ita már különösen az orosz, aki illésben fennforgó tárgyat nézzük, az éppen ilé- reillesteri választás volt, melynek kinevezés végett egy alázatos felirat kíséretében a’felség ebbe kellett menni, s igy éppen a fejedelem személyéhez irányoztatott. Ebből könnyű megitélni, hogy vagyon éppen az irt esetben lehetett ’s volt-é helye a’ kormányt a' fejedelem személyétől megkülömböztetni , elválasztani, s az ellenzéki kifakadásokra azt ürügyül használni.* Valóban a’ dolgot fogultság nélkül vizsgáló, a’kormány ellen akkor történt kitörést, sem törvényesnek, sem helyesnek és illendőnek nem mondhatja. Erdélyben azért alkotmányos elv és kötelesség, a’ fejedelem személyével szoros kapcsolatban álló kormány iránti kímélést és tiszteletet szem előtt tartani,s hogy ez út, a’ mint becsületesebb, úgy czélravezetőbb is, azt vitatni nem szükséges. Annál inkább állíthatjuk pedig ezt, mert aki hazánk politikai viszonyaival közelebbről ismeretes, jól tudja, hogy itt éppen nincs szükség szaporitni a’ kormány kisebbítésére szolgáló alkalmak számát, azok úgy is nem biránatiak , ’s kivált országgyűlési teremben a hevesebb véralkatu, ’s a’ szabadsággal viszszaélésre hajlandó ifjúságot — melynek fölömben is van módja elég kártékony példát látni és bészívni — a’ kormány elleni hevesebb kitörésekkel tiszteletlenségre, engedetlenségre szoktatni— sem helyes, sem czélszerű: az igazgatás szímnteleni vádlása, sértegetése, tekintetének csör kerítése, apasztása legbizonyosabb út annak jótékony hatását gátolni, miből bizony a polgári társaságra semmi haszon nem árad ki, ellőben annak legbiztosabb alapjai , a jó rend és törvényes függés könnyen megrázást szenvedhetnek. Ila a kormányt gyanusító, arra homályt vetni akaró ellenzéki urak meggondolják, hogy nem lehet jól dolga azon háznak, melynek fejét szüntelen becsmérelnék, gúnynyal illetnék , úgy elhiszik azt is, hogy a’ státus fejének vagy a’ mi nálunk azzal szoros és elválhatatlan kapcsolatban áll, az ötét képviselő kormánynak is érdeklése és tekintetének kisebbítése, a’ mint magában semmi érdemet nem foglal, úgy azt idvesnek és hasznosnak sem lehet tekinteni. Egy végsőre hajló és sokszor tulságra csapongó időkorban az indulatokat hevítni nem tanácsos, annál inkább mert másfelől midőn hazánkban a’ haladékot nem szenvedő javítások mezején oly sok teendő van, a' kívánt czélra jutás csak a' kormánynyal egyetértés által eszközölhető: a' drága időt azért kártékony és kopár versengésre vesztegetni annyi lenne, mint azon javítások életbelépését szándékosan hátra- taszitni. Egyitilmi közlés- Elölegesen. A’ sepsi ref. egyházi kerületben, még múlt sept. 7-n átalános tisztujitás tartatott, midőn a’ rendes és számfeletti ülnökök, a’ rendőr vagy director, ’s aljegyző újra választattak. A’ tudósítást erről, valamint az említett egyházi kerületből öt pap által beküldött a'lapunkban megjelent azon egyház kerületi és megjelent közléseket illető észrevételeket jövő számunkban fogjuk adni. MilgryarSipín megyei közlések. B ih ar megye közgyűlése vége.Tr-,,0 cs. kir. ap. Felsége legkegyelmesebb urunk, hiteles kútfőből ’s egyszersmind a' legnagyobb viszszatetszéssel értvén azt, miszerint az 1944. 3. cz. rendeletének a görögnemegyesült szertartásunkra nézve is kirendelt kiterjesztése iránt f. év febr. 21-n kiadott és a' kir. helytálló tanács által f. e. martz. 31-én 12935 sz. alatti intézvényben közhírré tett, azonban a' karloviczi g. n. e. metropolita által a nélkül, hogy erre felhatalmazhatott volna,nem kevésbé idő elött,mint kétes és széles értelmű magyarázatokkal kihirdetett, k. k. elhatározata valódi értelmétől ellenkező külömbféle hibás és a’ legfelsőbb k. k. szándéklattal éppen ellenkező merész vélemények hintettek a’ g. n. e. pap és népség részéről, é s tápláltatnak még talán jelenleg is,— ezeknél 190