Múltunk – politikatörténeti folyóirat 44. (Budapest, 1999)

2. szám - DOKUMENTUMOK - A Belügyminisztérium SZER-képe 1955-ben (Közli: Révész Béla)

A kihallgatás részletességére egyre nagyobb súlyt fektetnek. Ez érthető, hisz az aktuális információk döntőek részükre, másrészt politikai okoknál fogva egyre kevesebb a „menekült", akitől jó anyagot kaphatnak. Erről a fen­tebb idézett SZER-memorandum a következőképpen panaszkodik: „Mivel a szökevények száma általánosan csökkent a múlthoz képest foko­zott figyelmet kell szentelnünk azoknak, akik megszöknek. A következő év­ben ez lesz az egyik legnagyobb problémánk. A fokozott figyelem követelmé­nyeinek úgy tehetünk eleget, ha szélesítjük a tárgykört és a kikérdezésük mélyebbre hatol..." A kikérdezők számára többek között egy kb. 200 kérdésből álló „Tudósítók kérdőívét" és egy „Kikérdezők kézikönyvét" szerkesztettek, amelyek alapján a kihallgatást le kell folytatniok. Azonban függetlenül is igyekszenek a kikér­dezés technikáját még jobban kimélyíteni. (A tudósítók által felteendő kérdé­seket lásd a BM II. Osztály 1955. márciusi tájékoztatójában.)130 A kikérdezés kiterjed a „menekült" politikai beállítottságának igen ravasz megállapítására. Úgyszólván keresztkérdéseket adnak fel. Például: „Mi volt az, amit a mai Magyarországon legjobban és a legkevésbé szeretett és mi az, amit véleménye szerint meg kellene tartani, ha a kommunisták már nem uralkodnak?" Vagy például: „Véleménye szerint melyek azok a leghathatósabb érvek, amelyekkel a kommunista kormány államformája mellett érvel? a) A kommunista kormányzat legkevésbé meggyőző elve? b) Milyen fajta kormányzat volna még a mostaninál is rosszabb? c) Milyen kormányforma volt a háború előtt és melyek voltak annak elő­nyei és hátrányai? d) Van-e olyan kormányforma, amely jobb volna mint az Ön országbelié?" Ilyen és ehhez hasonló kérdések után rátérnek olyan kérdésekre, amelyek­ből megállapítható, alkalmas-e az illető ügynöknek, vagy tud-e olyan sze­mélyről, aki idehaza van, de felhasználható céljaiknak. Természetesen itt sem nyíltak a kérdések. Például: „Milyen szervezetnek volt tagja, beleértve minden politikai organizációt?... a) Ha igen, melyiknek és miért lépett be, mi volt a szervezet célja? b) Ha sehol sem volt tag, miért nem volt? c) Visszautasított-e olyan felkérést, hogy csatlakozzék valamilyen szerve­zethez, ha igen, miért melyikhez? 130 A mikrofilmre vett „Belső tájékoztató jelentések"-nek eddig csak az 1958-1965 közötti anyagai kerültek elő. A SZER kérdőívek fényképmásolatának részbeni közlése megtalálható Pin­tér István: Magyarok amerikai koszton, a 332-333. oldalak közötti mellékletben.

Next