Múltunk – politikatörténeti folyóirat 52. (Budapest, 2007)

2. szám - Munkásosztály és munkáséletmód - Horváth Sándor: A lakás és a fürdő: a munkás- és szociálpolitika prototípusai az ötvenes években

kényszerült, a fővárosba települő munkások többségének nem jutott lakás. A lakáshiány legnagyobb mértékben azokon a területeken jelentkezett, ahol a nagyberuházások megindultak és ezért munkáshiány volt. Budapes­ten 1949 és 1957 között a népesség száma 260 ezerrel, a vidéki városok­ban pedig 335 ezerrel nőtt.5 Ezzel egy időben, 1950-1956 között 161 ezer lakást építettek, nagyrészt az elpusztult lakások pótlására.6 A lakáshiány legsúlyosabban a nagyipari körzetekben és Budapesten jelentkezett. A lakáshiány megoldására fordított beruházási keret a hadigazdál­kodás okán korlátozott volt. A lakásépítési és -elosztási akciókban a párt- és állami szervek emiatt is hangsúlyozták előszeretettel a munká­sok kiemelt helyét az állami újraelosztásban. Az elosztás központosítá­sa lehetővé is tette, hogy a munkásokat célzó szociálpolitikai intézkedé­sek egyik látványos elemévé tegyék a munkáslakás-akciókat. Az első ilyen, tervszerűen lebonyolított, munkások lakáshoz jutását célzó ak­ciók prototípusának a Lehel (Élmunkás) téri munkáslakótelep építése és lakásainak elosztása tekinthető. A Budapesti Közigazgatási Bizottság az MDP határozata nyomán 1948 májusában úgy döntött, hogy az élmunkások soron kívül jutnak majd egészséges lakáshoz.­ Augusztusban már arról született határozat, hogy „az Élmunkások és a Kossuth-díjasok kapják az állam által helyreállított lakásokat". Az első lakók még ugyanebben a hónapban beköltözhettek ezekbe az otthonokba.­ 1948. augusztus 1-től a Szaktanács, majd 1948 őszétől utóda, a Szak­szervezetek Országos Tanácsa (SZOT) a Népjóléti Minisztériumon és a Budapesti Városháza lakáshivatalán keresztül a város különböző pont­jain lakásokat juttatott az élmunkásoknak. A Gazdasági Főtanács 1948. augusztus 26-án tartott ülésén hozott határozatának 20. pontjában hoz­zájárult ahhoz, hogy az újonnan épülő házak lakásainak 60%-át élmun­kások, Kossuth-díjasok, munkaérdemrendesek és a termelés területén kimagasló eredményt elért dolgozók kapják.9 1948 augusztusától 1949 júniusának elejéig 284 lakást adtak az él­munkásoknak, köztük a Lehel tér 1. szám alatt 34 lakást.10 1949 őszén 5 Statisztikai évkönyv, 1956. Budapest, 1958. 8. 6 Uo. 267. 7 Szabad Nép, 1948. május 14. 2. 8 Uo. augusztus 26. 5. augusztus 28. 4. 9 Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár, Szakszervezetek Központi Levéltárának anyaga (a továbbiak­ban: PIL SZKL), Szakszervezetek Országos Tanácsa Szociálpolitikai Osztály (a továbbiakban SZOT Szoc. pol.) 1950. 4/14. 10 U o.

Next