Múltunk – politikatörténeti folyóirat 54. (Budapest, 2009)

3. szám - Budapest '50 - Sipos András: Nagy-Budapest létrehozásától Nagy-Budapest revíziójáig (1949-1956)

böztetésül­­ a „Budapest-vidék" elnevezés használatát vezették be.13 Ez utóbbit is be kívánták vonni az egységes településpolitikába, megaka­dályozandó a nagyvárosi település további rendszertelen növekedését Nagy-Budapest határain túl. Az 1945 nyarán kialakult álláspont szerint az érintett terület elvben „a főváros környékén levő, önálló életegységnek tekinthető városokig, illetve területekig (Vác, Hatvan, visegrádi Duna­kanyar, a dorogi bányavidék, Velencei-tó) terjedjen".14 Fischer József, az FKT elnöke országos építésügyi kormánybiztosként 1946. január 31-én kiadott rendeletével újabb 44 települést sorolt át „Budapest környékéhez",amely északon immár Visegrádig és Kisoro­sziig, délen Százhalombattáig és Taksonyig nyúlt. Ezzel az FKT illeté­kessége 91 településre (és Dobogókőre) terjedt ki.16 1946 elejére létre­jöttek a jogi és a szakmai feltételek is ahhoz, hogy az FKT Nagy-Budapest és agglomerációja egységes településrendezési szerveként és építészeti hatóságaként működjön - függetlenül attól, hogy Nagy-Budapest köz­igazgatási egységként megvalósul-e. Az FKT a „városrendezési Nagy-Budapesten" a közigazgatási hatá­roktól független egységes településszerkezetet kívánt kialakítani, amely­ben a sűrűn beépített belső mag mint főközpont körül, attól zöldgyűrűvel egyértelműen elválasztva, helyezkednek el a laza településekbe ágyazott helyi központok. Budapest-vidéken olyan „pozitív fejlesztő politikát" tűztek ki célul, amely alkalmas arra, hogy „a lakosságot helyben maradásra késztesse, és ily módon a nagyváros vonzásából kivonja". Ennek érdekében itt olyan korszerű városellátó agrárövezetet kell kialakítani, amelyben az intenzív kertgazdálkodásnak jut kiemelt szerep; a terület „zöld jellegét" nem zavaró ipar telepítése is kívánatos, de az üzemek csak egyenként, mindennemű koncentrációt kerülve helyezhetők el, munkásaikat is hely­ben kell lakáshoz juttatni, olyan módon, ami lehetővé teszi a családok számára a mindennapi kertgazdálkodást. „A lakó- és munkahely egy­sége tehát az a princípium, amelyre Budapest-vidéknek mint földrajzi, társadalmi, gazdasági és települési egésznek telepítési struktúrájában fel kell épülnie, és ami felé a fejlődést ott, ahol ez még nincsen meg, mint 13 BFL 11.1.a. Fővárosi Közmunkák Tanácsának iratai. Testületi és bizottsági jegyzőkönyvek. 71. k. Jegyző­könyv az FKT 1945. október 23-i üléséről. 8185-8188. sz. 14 Magyar Építészeti Múzeum. Benkhard Ágost-hagyaték. A városfejlesztési terv revíziója tárgyában tartott szakértekezletek jegyzőkönyvei 1945. július-október. Július 27-i értekezlet jegyzőkönyve. 15 Az 1937: VI. tc. értelmében vett Budapest-környékhez, az FKT új terminológiája szerint Budapest-vidékhez. 16 Magyar Közlöny, 1946. február 8.32. sz. 11.3001/1946. OÉKsz. rendelet. Az FKT illetékességi területéhez tartozó települések teljes jegyzékét lásd ip.

Next