Munka, 1988 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 1. szám
* Új esztendő derűvel, szorongással A múlt év decemberében aláírt szovjet— amerikai rakétaleszerelési megállapodás az emberiség biztató jövője szempontjából páratlan eseménynek minősül. Halehet feltételezni, hogy ez az aktus nem befejezése, hanem nyitánya egy olyan korszaknak, amely az élet normálisabb lehetőségét hozza magával, akkor a mai kusza, zavaros viszonyoktól, nyomasztó anyagi terhektől és félelmektől gyermekeink megszabadulnak. Mert nemcsak arról döntenek az aláírók, milyen rakétatípusokat, hány robbanófejet semmisítenek meg, közvetve a kis és nagy népek gazdasági, társadalmi sorsának alakulásáról, az élet minőségéről is határoznak. Másfajta kapcsolatok formálódnak, gazdasági, kereskedelmi, társadalmi relációkban egyaránt, mert az anyagi javakat nem fegyverekre, hanem — majd — az élet értelmesebb berendezésére fordíthatják a Föld valamenynyi országában. Nem jámbor óhajokról szólunk, hanem arról a realitásról, hogy a tegnapi szembenállás, ágyúcsövekkel vigyázott bizalmatlanság, gazdasági és kereskedelmi embargók és kökomlisták helyére a kölcsönös érdekek és előnyök alapján burjánzó értelmesebb életforma kerül. Nincsen a Földön egyetlen ország, egyetlen nép sem — a legnagyobbak sem kivételek —, amely ne volna ráutalva a másikra. Mi magyarok ennek a valóságát tán mindenkinél jobban érezzük, hiszen tőkeszegény gazdaságunk, nyersanyagokban sem bővelkedő hazánk százszorosán ráutalt a normális gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokra. Számunkra a békés viszonyok, a kiegyensúlyozott érintkezés — nemcsak Európa népeivel —, valóságos életlehetőségeink egyik nélkülözhetetlen forrása. Az sem mellőzhető, különösen nálunk nem, hogy a fegyverekre fordítható összegek mennyit emésztenek föl gazdasági erőnkből, s mennyit hagynak meg oly anynyira rászorult gazdaságunk fejlesztéséhez, életkörülményeinek javításához.