Munkás, 1920 (23. évfolyam, 51-297. szám)
1920-03-05 / 51. szám
XXIII. évf. 51. sz. Eclyes számára helyben 70, vidéken 80 fillér. Péntek, 1920. A* Március 5. Telafaa nénwk. iiukwitMi Ml« n. kiadóhivatal: 575. n. gaaakanthaeg 4a Wi adóhivatal i Zrlaylataa 15- nia alatt. EMfii.U.I Arak. Helyben: 'Egy Évre ISC K, Iliim H K, »»fylíivre *5 K, egy hóra ISK. Vidéken : Egy évre 200 K, félévre II K, negyedévre 50 K, egy hóra 17 K. Politikai napilap. A Pécsi Szocialista Párt hivatalos lapja. 1914-ben a Tisza István pórázán vezetett magyar parlamenttel az élén „az egész magyar nemzet“ egységes lelkesedéssel támogatta azt a diplomáciai maffiát, mely a világháborút előkészítette azzal, hogy Szerbiának hadat üzentek...,Az egész nemzet," tehát a nagybirtokosok, pénzemberek, hadiszállítók, a katonatisztek, mindazon rétegek pártjai, az etélyek a háborúból valami hasznot remélhettek, ellenmondás nélkül támogatták a háború kártyakeverőit pokoli munkájukban. Egyedül a szocialista munkásság és sajtója vonták ki macukat ebből az „egyöntetűségéből. Mi nem akartunk háborút. Még a legutolsó pillanatokban is erélyesen tiltakoztunk alene szóval és sajtóban. Megjósoltuk, hogy világháború lesz a Szerbia ellen indított „büntető" hadjáratból. Megjósoltuk, hogy Magyarország ebben a háborúban, semmit sem nyerhet, de elveszíthet mindent Megjósoltuk, hogy micsoda ■tenger szettvedést, nyomorúságot fog szülni a háború, melynek nyomán véres forradalmak, évekig tartó társadalmi anarchia pusztíthatnak végig egész Európán s mindezekben - jieidi. H... ü ííg ölüzi szénedrű vérben, könyben, nyomorbáty.A nép szava azonban akkorra talált meghallgatásra, mert a népet kizárva tartották az államügyek irányításából. A kiváltságos parlament és kormány pedig háborút akart és lett háború. Ezzel követték el azóta az első nagy hazaárulási tényt azok, akik most a hazaárulás vádját kovácsolják Pécs és Baranya munkássága ellen, mert azokkal az országrontókkal, népgyilkosokkal, akik 1914-ben a pusztulásba vitték az országot és a népet s akik ma újra a hatalomba erőszakolták magukat, megtagadott minden közösséget. Mert nem akar újra a szolgája, igavonó karma, jogtalan páriája és ágyútölteléke lenni annak a rendszernek, mely egy évezreden át szívta a vérét, zsákmányolta ki munkaerejét s zárta ki az őt megillető állampolgári jogok birtokától. De mi itt meg vagyunk győződve róla, hogy ott túl a dem árkádon százezrei a munkásságnak egyek ma is velünk gondolatban és akaratban. Azok ott ugyanolyan „hazaárulói" a Horthy-Friedrich-féle uralomnak. Ők ugyanúgy kívánják és sietettik ennek a gyalázatos rezsimnek a bukását, mint mi. Ők Ugyanúgy vallják, hogy szégyene volna Európa demokráciájának, ha ez az autokratikus rezsim soká fennmaradhatna. Ők ugyanúgy megtagadtak minden közösséget ezzel a rendszerrel, amikor távoltartották magukat a választásoktól; amikor nem kívántak osztozni abban az óriási felelősségben, amit a békeszerződés aláírásával vállalnia kell azoknak, akik a jövő Magyarország felelős vezető tényezői akarnak lenni az 1914 iki bűnök tétjei. Nem úgy, jó urak ! A hazaárulás tényét a munkásság egészen más nézőpontból vizsgálja. Hazaárulók azok, akik a népet évszázadokon át kitagadták a jogokból, a becsületes emberi életlehetőségekből. Akik bár egy csep verejtékkel a munkában, egy csep vérrel a csaták tűjében és egy csep kényel a szenvedések özönében nem áldoztak a hazáért, de azért ők bitorolták a „nemzet“- és „országfenntartó" nevet. Ők voltak az ország, a nép urai, parancsolni. Ők voltak tulajdonképpen maga az ország , és a nép, az semmi sem volt, az közönséges anyag, árucikk és emberszámba nem vett pária volt. A népnek nem volt joga, de a kiváltságos törvényhozás sem törődött vele, nem hozott érdekében törvényeket, nem védte, nem gyámolította, csak leigázta, kifosztotta, kiszipolyozta. A nép büszke a hazaáruló jelesére, ha egy ilyen hazának az „elárulásáról" van szó mert tudja, hogy az ő hazáját egy évezreden át árulták el folytonosan csak a kiváltságosok, akik most a hazaárulást kiabálják. A nép megfizetett -~ért a tenger bűnhalmazért, ■ pár hónappal ezelőtt — de csak egy keveset Még hisz és remel, s mert jönnie kell a nagy, végső I leszámolásnak, amely elsöpri végleg a sváltságosok uralmát; elsöpri örökre azt a hazát, melyben neki soha nem volt otthona, nem volt semmije, csak a jogtalansága, nyomorúsága. A nép haragja és akarata el fogja söpörni a föld színéről ezt a hazát, hogy megépítse a helyén a magáét és mindazokét, akik nemcsak henye urai, hanem hasznos, dolgos polgárai akarnak lenni az új hazának.Akik ilyesmit akarnak, azok büszkén viselhetik a Friedrichek által rájuk sütött hazaárulás bélyegét. Munkás Fogyasztási Szövetkezet. Az a nagyarányú áruuzsora és általános nincstelenség, mely már a hatodik éve fojtogat mindegyre fokozottabb mértékben bennünket, a sz munkásosztálynak okaz legnagyobb kellemetlenségeket, minket böjtöltetett, ácsorogtatott meg legtöbbet. Ki voltunk és ki vagyunk teljesen szolgáltatva a magánkereskedelem legféktelenebb kénye kedvének, kiszipolyozásának, szekatúráinak. A hatósági beavatkozás csak igen csekély mértékben tudta enyhíteni a közellátási bajokat, amelyek egyrészt a termelés nagyarányú csökkenése folytán előálló áruhiányból, másrészt a pimasz spekulánsok ezreinek káros működéséből eredtek. A munkásságnak nem állt módjában eddig — sajnos — döntő módon beavatkozni a közellátás kérdésébe A közügyekbe nem volt befolyása, a termelés, áruforgalom irányítása és az áruk szétosztása tőkés kezekben van, amelynél az enyhe hatósági beavatkozás vajmi kevés eredménynyel tudott érvényesülni az ellátatlanok, a kispénzűek ezreinek érdekében. A spekulánsok, áruelrejtők, láncos üzérek és amerikázók a hatóság minden ébersége és jószárdja esetén is nagyon károsan tudnák befolyásolni a közellátás menetét. Hát még akkor, ha ezek a szempontok, ez a hatósági erély és alaposság hiányzik, mint ahogy tényleg hiányzott. A munkásság most megindított egy akciót, melynek célja a régen óhajtott „Munkás Fogyasztási Szövetkezet" megalakítása. A mai súlyos gazdasági és viharos politikai viszonyok között nem könnyű feladat elé állít bennünket ennek a kérdésnek a megoldása. Mégis meg kell kezdenünk a munkát, mert azt látjuk, hogy a közellátás ügye nem hogy javulna, de napról-napra rosszabbodik, napról-napra megnehezül a beszerzés, a szétosztás és megdrágul megfizethetetlenül minden j£i»~,«ZÜk£Cgreif Cikk. Nagy reményektől eltelve fogunk hozzá ennek az új munkásintézménynek a megalapozásához. Reméljük egyrészt, hogy ha megvalósíthatjuk, megbecsülhetetlen szolgálatot fog az tenni a részünkre, másrészt reméljük, hogy éppen ezen okból a terv az elvtársaknak a legszélesebb körű helyeslésével, megértésével és támogatásával fog találkozni. Mint mit jeleztük, a létesítendő szövetkezet szervezőbizottsága már kibocsájtott aláírási íveket, mely azonban egyelőre csak amolyan tájékozódás-féle célt szolgál, hogy a szövetkezet majdani alaptőkéjét képező részjegyek pénzbeli nagyságának a meghatározása így az előre mutatkozó jövő taglétszámhoz viszonyítva legyen kalkulálható Felhívunk itt nyomatékosan minden elvtársat, hogy a jelzett aláírási íveket fogadják teljes bizalommal és írja alá azokat. Minden szervezett munkásnak tagjává kell lenni ennek a fogyasztási szövetkezetnek, hogy az anyagiakban mennél bőségesebben legyen felkészülve, mennél nagyobb teljesítő képességű lehessen, mert csak így tudja igazán észrevehetően szolgálni közös érdekeinket, így tud megfelelni annak a nagyszerű hivatásának, amelyre azt megszervezzük. A vezető elvtársak saját szakmájuk körében igyekezzenek minél hathatósabban terjeszteni a szövetkezeti eszmét. Agitáljanak, magyarázzák meg a tájékozatlanoknak a kérdés lényegét tüzetesen. Ha megteszik ezt minél többen, akkor megkezdett munkánkat mielőbb siker fogja koronázni. Munkások! Elvtársak! Ittun sok ügye mindnyájunk ügye. Minden szervezett munkás, munkásnő és munkásbarát támogassa erkölcsileg és anyagilag a nagyobb falat kenyérért harcolókat! A magyar földreform, Budapest, március 3 Hogy az új magyar osztályparlament az égetően szükséges, demokratikus földbirtokreformot milyen szellemben szándékozik megvalósítani, arra élénk világot vet Rubinek földnavelésügyi miniszternek egy minapi nyilatkozata, mely a következőkép hangzik: — A földbirtokreform tárgyalására csak a tiszántúli választások lezajlása után kerül a sor. Ezt a reformot amúgy sem lehet rövidesen végrehajtani, a földbirtokreform örök probléma, amely azonban most akut és a felfokozott igényeket valahogyan ki kell elégíteni. Nagyon szeretnők, ha a felosztásra kerülő földekből jutna az állástalanná vált tisztviselőknek és tiszteknek, a baj csak az, hogy ehhez pénz kell, az állam nem adhat földet sem ingyen, sem hitelbe, örülnünk kell, ha a fizetésekre tudunk fedezetet találni Arra pedig most nem igen lehet számítani, hogy a magántőke finanszírozza a földet igénylőket. Tehát „valahogyan" úgy szeretnék megoldani a kérdést, hogy az ezerholdak csorbát ne szenvedjenek, de azért a földtelen paraszt szemét is ki lehessen törölni egy két hold rosszul termő földdel. Ezért érdemes volt vérezniök 4—5 éven át az agráriusok által provokált háborúban. A B. B. E ügyosztály új főnöke. Belgrád, márc. 3. A belügyminisztérium Bácska ,Bánát, Baranya ügyosztályának főnökévé Mihajlvics Szvetiszláv dzt nevezte ki. Kormánykombinációk Magyarországon, Budapest, március 3. A magyar politikai helyzet Horthy kormányzóvá választása után még nem tiszta. Politikai stréberek privát ügyei összebogozzák az amúgy is a tülekedésbe kuszált politikai helyzetet. Horthy szerdán kihallgatásra hívja meg a pártok vezéreit, sőt a parlamenten kívül álló politikusokat is és csak ezeknek meghallgatása után fognak dönteni a dezignálás kérdésében. Valószínűnek tartják, hogy Huszár megmarad az új kormány élén. A nyugatmagyarországi szocialisták gyűlése, Bécs, március 2-A városháza tanácstermében tegnap volt a nyugatmagyarországi tiltakozó gyűlés, amelyet a nyugatmagyarországi szocialisták egyesülete hívott össze. A szónokok azt hangoztatták, hogy a magyar kormány rémuralmat teremtett Nyugat-Magyarországon és határozati javaslatot emeltek határozattá, amelyben kimondják, hogy követelik a nyugatr magyarországi letartóztatott németek szabadon engedését s fel fogják szólítani a bécsi antantmissziókat, hogy rendeljenek el vizsgálatot a helyszínen a túlkapások megfékezésére. A gyűlés idején s utána is erős rendőrcsapat őrizte a bécsi magyar követség házát, de nem vott ok közbelépésre.