Munkás, 1921 (24. évfolyam, 1-188. szám)
1921-05-05 / 102. szám
2. oldal A népbiztosok kiadatása és ssiketben elitélt kicserélése. Még nincs végleges magállapodás — A magyar kormány hatszáz hadifogolytisztet követel. — Szikratávírón folytatják a tárgyalásokat. Budapest, máj. 3. Tegnapi tudósitásunkat a következő újabb információkkal egészíthetjük ki: Jungerth Mihály miniszteri osztálytanácsos, aki az elítélt népbiztosok kicserélése dolgában az orosz megbízottal a magyar kormány nevében a tárgyalásokat lefolytatta, a magyar kormány elé terjesztette a megállapodást jóváhagyás végett. Eszerint a magyar kormány a halálraítélt és súlyosan elítélt kommunissták közül százötvenet ad át az orosz kormánynak, amely ezzel szemben hatszáz mágnás és dzsentricsaládból való katonatisztet bocsát ki az orosz internálás táborból. A legutóbbi magyar minisztertanács, amely a megállapodás tervezetével foglalkozott, még nem járult hozzá a megállapodáshoz. Nem pedig azért, mert azt szeretné, hogy ő válassza ki a kiadandó elítélteket, míg az orosz kormány ezt a választást magának tartja fönn. Úgy értesülünk, hogy emiatt már nem lesz külön tanácskozás hanem szikratávirattal intézik el az ellentéteket. Minthogy a magyar kormányt az itteni családok egyre jobban sürgetik a megállapodás létrehozására, minden valószínűség szerint rövidesen, dilidre jut a kérdés. Budapest, máj. 3. A . Magyar Távirati Iroda“ jelenti: a kormány foglalkozott Jungerth Mihály külügyi osztálytanácsos révali tárgyalásairól szóló jelentésével és" megadta Jungerthnek a tárgyalások befejezéséhez szükséges felhatalmazást Mihelyst Litvinov, aki most Moszkvában van, visszatér Révaiba, azonnal megkezdik újból a tárgyalásokat. (rs. Habsburg Károly Lehár ehafesel Buapest ellen atar vonulót. Albrecht főherceg hiúsította meg a húsvéti puccsot. Budapest, máj. 3. Habsburg Károlynak Szombathelyen való tartózkodása alkalmával Beniczki és Szmrecsányi le akartak autón rándulni Szombathelyre, hogy Habsburg Károlyt rávegyék arra, hogy Lehár ezredessel szövetkezve Budapest ellen vonuljon. Ám Albrecht főherceg, aki fültanúja volt a két legitimista tanácskozásnak, sietett ezt Horthynak besúgni. A mentelmi bizottság előtt — ahová a nemzetgyűlés a két Habsburg-ügynök ügyét áttette letárgyalás végett — nyilvánosságra került az egész puccsterv. Kozma őrnagynak a távirati iroda főnökének vallomásából kiderül, hogy az őrnagy az egész szombathelyi kirándulást Albrecht főherceg kérésére leplezte le a kormányzó előtt. Ugyanis Kozma őrnagy akkor éjszaka szintén az Országos kaszinóban mulatott, amikor odament hozzá Windischgrätz herceg és közölte vele, hogy a szintén a kaszinóban tartózkodó Albrecht főherceg bizalmas üzenetet szeretne vele küldeni a kormányzóhoz, mivel tudja, hogy Kozma őrnagy bejáratos a kormányzó udvarába. Kozma őrnagy vállalkozott az üzenet átadására, mire bevezették a különterembe, ahol Albrecht főherceg arra kérte, közölje még az éjszaka folyamán a kormányzóval, hogy Beniczky és Szmrecsányi Szombathelyre utaz'tkik, hogy Károlyt visszatérésre bírják és hogy esetleg az ottani helyőrséget Lehár ezredes vezetésével Budapest ellen hozzák. A főherceg kívánságára Kozma még az év folyamán közölte ezeket a kormányzó szárnysegédével és azt ajánlotta, hogy Beniczkyéket le kell tartóztatni. A mentelmi bizottság most azt akarja tisztázni,hogy Albrecht főherceg hallotta-e Beniczkynek a kormányzóra vonatkozó kijelentéseit? Nagyon természetes azonban, hogy a,Horthyra tett kijelentésnél is érdekesebb, hogy a főherceg árulta el Károlyt. Elárulta, mert úgy számított,ahol végzete, amgy ISMM-utóbii , IdSB'lf r|”ne na ktVB!“"&mikor kevesebb lehet a remény, hogy megüresedik a trón. Ezért segített Horthynak. Most pedig elmenekült szégyenében Madridba. Az angol bányászok harca, London, május 3 A bányá ’szok, a bányatulajdonosok és a kormány közti tárgyalások egyre folynak. A kormány nag, újabb ajánlatot tett: az állami támogatási összeget 7 ,7 millió fontról 10 millió fontra emelte föl. A bányászok ezt az ajánlatot is elutasították. A bányászok változatlanul ragaszkodnak két alapú követelésükhöz: országos bérhivatal és a nyereségek összesítése. A bányászküldöttek a kormány ajánlatának visszautasítása után leíuattak a kerületekbe, hogy a munkásságnak jelentést tegyenek is kormány javaslataiból. A bányászok azt hiszik, hogy egy két hét múlva újabb értekezletre kerül a sor, mert a közönség rá fog jönni arra, hogy nagy katasztrófára vezet az, ha neva termelnek szenst. Laudon, máj. 3. Több püspök újra igen meleg hangon irt a bányászok harcáról. St. Alban püspöke azt írja:" nem szabad előfordulnia, hogy 1921 ben az állam polgárainak egy nagy rétege, amely nyilván fortos követelésért harcol, éhség matt kénytelen legyen a munkához visszatérni. A southworki püspök azt írta, hogy a bányászok iránti rokonszenve a mostani harc folyamán, növekedett, Az & bérre* Munkás dukció, amelyet a bányatulajdonosok javasoltak, túlságosan drasztikus intézkedés volna. (Ha figyelembe vesszük is, hogy az anglikán egyház püspökei más szemmel nézik a munkásság számélis kérdéseit, mint a magyar katholikus papok, mégis feltűnő az angol püspökök lenti állásfoglalása. Mennyire jogos lehet az angol bányász proletárság követelése, ha még a főpapok is ilyen rokonszenvesen nyilatkoznak róla!) 1921. május 5. A magyar kormány tustja a nyugatmagyarországi puccstervet. Bács, május 2. A nyugatmagyarországi puccsterveieről közölt híreket a magyar kormány sietve cáfolja. A cáfolat így hangzik : A „Magyar Távirati Iroda“ jelenti Budspisséről, a „Präger Zeitung“ közleménye, mely szerint a magyar kormány Nyugatmagyarországnak Ausztriához való csatolását erőszakosan megakadályozni kívánja, amint megbízható helyről értesülünk, minden alapot nélkülöz. Illetékes helyről ismételten kinyilatkoztatták, hogy Magyarországnak, ezt a kérdést Ausztriával barátságos egyetértéssel kell megoldania. Ez a cáfolat természetesen nem jelenti azt, hogy benn az országban a leglelkiismeretlenebbül is folytatnak a lázítást és a kedélüak teljes föszaklstását. Híreink írnak, hogy a Lehár hadsereg haveroket oszt ki a kiszemelt pori lakosság között és fegyver ellenállásra izgatnak. ■ Bécs» május 3. A „Neues 8 Uhr Blatt“ mai számában foglalkozik a nyugatmagyarországi puccstervez és megállapítja, hogy bár osztrák hivatalos körök e hírre vonatkozóan semmiféle jelentést nem adtak ki — egészen megbízható és jól informált helyről arról értesül, hogy a tervezett puccs híre a tényeknek megfelel. A „Netu Freie Presse” a következőket írja: „Ezeknek a híreknek a megerősítését be kell várnunk. A legkülönösebb dolgok egyike volna mindenesetre az, ha valóban megkísérelnék azt, hogy a trianoni békevégrehajtását katonai erővel gátolják meg. Ilyen puccskísérlet kétséget kizáróan az Ausztria és Magyarország közti viszonyt mértéktelenül kiélezné, a megértés hídját hosszú időre lerombolná és az egész világot azon kérdés elé állítaná, hogy a békekötéseknek egyáltalában van-e még valamelyes értelmük és hogy lehet-e azoknak a rendelkezéseit büntetlenül megsérteni csupán abból az okból, mert ez esetben egy legyőzöttről és nem egy győztes hatalomról van szó. □qd A magyarországi Szakszervezeti Tanács évi jelentése: Budadél*, május 3. A Szakszervezeti Értesítő, a magyarországi Szakszervezeti Tanács hivatalos lapja áprilisi száma közli a magyarországi szakszervezetek évi jelentését. A jelentés bevezető részében rámutat a Szaktanács arra, hogy „az a rettenetes lelki depresszió, ami az embereken úrrá lett, a kivételes hatalmi intézkedések egész sora, a másik oldalról az eszközökben való válogatás nélkül folytatott propaganda, végül pedig — ami a legfontosabb és legnagyobb jelentőségű — az egész éven át tartott gazdasági bizonytalanság, egyes iparágaknak majdnem teljes megdernedése : mindezek nem valami alkalmasak arra, hogy a szakszervezeti mozgalmat erősítsék.“ A kimutatás összesen 40 szervezetet sorol fel, 8 pedig fel van függesztve. Az összes taglétszám *52.403. A szakszervezetek kimutatása szerint csaknem 50.000 a munkanélküliek száma. A •»Mentés felpanaszolja, hogy Horthyék ? vidéken egyáltalán nem engedik s szakszervezeti csoportokat működni, a csggj tok könyvtárát rt^L-fel■ stpseÁv..megjegyzia jelentés, hogy annak 11 csoportját zárták be az elmúlt esztendőben a Horskitfiaatek, a csoportok vagyonát viszont és racosak. jelentés felpanaszolja még, hogy a kurzus több szakszervezeti helyiséget fehont- e olyan helyiségeket, amelyeket a szakszervezetek már esztendők óta bírtak. Ezek a szervezetek most vendéglőhelyiségekben kénytelenek a működésüket folytatni, annak dacára, hogy több ezer taggal rendelkeznek. A jelentés nagyon hiányos, mert sem a szakszervezetek pénztári jelentését nem mutatja ki, sem arról nem ad számot, hogy melyek azok a szervezetek, amelyek nem működhetnek. Hogy a kurzus a „nem veszélyes“ szakszervezetek működését elnézi, ennek az az oka, hogy a külföld előtt igazolhassa azt, hogy Magyarországot, nincsen fehér terror, ott még a szakszervezetek működése elé sem gördítenek akadályokat. A nyolc „nem működő“ szakszervezet képviselte jórészt azt az erőt és tartalmat, amely a munkásmozgalom akcióképességet biztosította. A megtűrt szervezetek sávéiról nem azok, amelyek a Horthy uralmat komolyan veszélyeztetnék. Hiányzik még a kimatatásból a sztrájkstiisztika is. Ezonban nem jelenti azt, hogy az elmúlt esendőben Magyarországon nem voltak sztrájkok. Sőt! A magyar munkásság forradalmi akaratát, semmiféle szkönekkel sem lehet kiirtani. Ezt az statisztikát Jászaiért a Saaktanács megalkuvó vezetői vagy gyávaságból hagyták ki s kimutatásból, vagy egyszerűen azért, mert ennek elhagyásával is igazolni akarják, hogy a szakmai szervezetek mindenáron segítik a „konszolidációt' “