Munkás, 1921 (24. évfolyam, 1-188. szám)

1921-01-16 / 12. szám

2* oldal Béke Oroszország és Románia­­ között Bukarest, jan. 14. A román kormány kommünikét tett közzé Romániának Szovjetoroszország­­hoz való viszonyáról. A két ország közti tárgyalások tavaly február­ban kezdődtek meg és a legbarát­­ságosabb hangnemben folytak. Az oroszok a román fronton azért vontak össze csapatokat, mert Oroszország szükségesnek tartja csapatainak oly vidéken való el­helyezését, ahol télen élelmezni tudja őket. Ha a román kormány­nak ellenséges szándékai volná­nak, akkor támadta volna meg Oroszországot, amikor harcban állott a lengyelekkel és az ellen­forradalmárokkal. Paris, jan 14. Ghika párisi román követ kijelentette, hogy az orosz - román feszültségről szóló hírek nem felelnek meg a való­ságnak. Az egész híresztelés nem volt egyébb, mint tőzsdei manő­ver, amelynek célja a lej árfolya­mának leszorítása volt. A francia szenátusi választások: Bécs, jan. 14. F­ Neues Wiener Tagblatt jelenti Párisból. Hivatalos közlés szerint a szenátusi választás eredménye 98 kerületben a kö­vetkező: 8 konzervatív, 13 köz­társaságpárti, 26 baloldali köztár­sasági, 43 radikális és radikal­­szocialista, 11 szocialista republiká­nus, a baloldali köztársaságiak 3 mandátumot nyertek, a szocialista köztársaságiak pedig hetet a kon­zervatívok vesztesége 5 mandátum, a radikálisoké­s radikalszocialistáké pedig négy. Az angol-orosz kereskedelmi egyezmény, London, jan. 14. Lord Curzon külügyminiszter az orosz kor­mányhoz újabb jegyzéket intézett, amelyben az orosz panaszokkal szemben megállapítja, hogy nem Anglia hibájából húzódtak oly sokáig az angol orosz kereske­delmi tárgyalások és annak a reményének ad kifejezést, hogy a kereskedelmi szerződést mielőbb­­megköthetik. A szerződési terve­zet, amelyet Kraszin magávak visz Moszkvába, olyan, hogy annak orosz kormány részéről való­­elfogadása bizonyosra vehető. Ha két esztendeje,­ ­­­ogy a német burzsoázia leg­­litványabb brigantija, a prole­­társág legutolsó árulója, a szociál­demokrata Noske parancsára föl­bérelt gyil­kosok megölték L­eb­­knecht Károlyt és Luxembu­g Rózit, a német munkásosztály felejhetetlen emlékű előharcosait, akik a proletár-,ug­y­én, a nem­zetközi kapitalizmus barrikádjain haltak hősi halált a proletárforra­dalom frontján. A nemzetközi proletáriátusra nézve hatalmas veszteséget jelen­tett ennek a két felbecsülhetet­­len értékű, nagyeszű és fanatikus bátorságú vezérnek már­­krhalála. A szociáldemokrata árulók és a burzsáziával együtt­ dolgozó men­­sevikiek legkiállóbb és legször­­nyűbb gaztette volt Liebknecht­­nek és Luxemburg Rózának meg­­öletése, amelyet a forradalmi munkástömegeknek sohasem szabad elfelejteniük és amelyet mindig harcos, vádló emlékként kell megér­zniök és hiterősítő, lázító, rendületlen elszántságnak a proletárforradalom küzdelmei­ben, amikor a proletárság árulói­nak, a szakszervezeti ellenforra­dalmároknak és kapitalista-ügy-Prága, január 14. A hirtelen megnövekedett cseh államnak új adókra van szüksége, hogy pénz­ügyi egyensúlyát fenntartsa. Ezért január 1-én életbe léptette az új adórendszert. Ezt az új adó­tervezetet vagyon-, illetve vagyon­­növekedési dézsmának nevezik. 10.OOO koronán alul nem vesznek el semmit, 25 000 után 1, 75 ezer után 3, 300 ezer után 6.7, 500 ezer után 11, 700 ez­r után 15 5 nököknek holttestein keresztül döntő rohamra indul a buzsoázia ellen. Mert Liebknechtnek és Luxemburg Rózának halála első­­sorban a szociáldemokrata Noske­­kat, Scheidemannokat és minden ország Vancákjait terheli felelős­séggel. Az ő bűnük és becstelen­ségük, hogy ezt a két harcos, nagy életet leterítette a német ellenforradalom. Nem szabad el­felejteni, hogy Noske ur, a szociál­­­demokrata hadügyminiszter kato­náinak szuronyai fojtották vérbe a német, proletárforradalmárok­­nak,a spartakuszoknak fölkelését, amelyet Liebknecht és Luxem­burg Róza vezetett és amely az első nagyszabású kísérlete volt a német munkásosztálynak a hata­lom meghódítására. A világháború után kitört német burzsoá-forradalom, amely továbbra is fönntartotta a kapital­i­s­ták osztályuralmát, teljesen kielégítették a Scheidemann, Noske-féle többségi szociáldemo­kratákat, akik örömmel siettek, akárcsak Magyarországon annak idején Kunfiék és Garamiék, a burzsoázia segítségére, hogy forra­dalom vívmányait megvédelmez­zék. A német proletárságot áruló vezetői, lecsöndesítették, elhall­gattatták és telje­s kiszolgáltat­ták a német kapitalistáknak. L­ebknecht Károly és Luxemburg Róza voltak egyedül azok, ak­i szakadatlanul, bámulatos tehet­séggel és bátorsággal hirdették a proletárforradalom szükségességét,, szerve­zték, tudatosították a dolgo­zókat és vezették újabb meg újabb harcokba azokat a töme­geket, amelyek tisztán látták a helyzetet és amelyek érezték, tudták, hogy a burzsoá-forrada­lom a proletárságra nézve nem jelent változást, hogy a felszaba­dulást csak a proletárság új forra­dalma hozza meg, mely meg­dönti a burzsoázia erőszakszerve­zetét, hatalomra segíti a mun­kásságot, kisajátítja a kisajátító­kat és megteremti a szocialista társadalom feltételeit. A Sparta­­kusz-bund proletárkatonái voltak ezek, akiket L­ebknecht és Luxem­burg kiváló elméleti tudással és taktikával vezettek hónapokon át a proletárforradalom ösvényein. De a német ellenforradalom, a szoc­áldemokrata fegyvertársával legyőzte és elfojtotta a sparta­­kuszok mozgalmait és megölte a világproletáriátus két nagyszerű vezérét: Liebknecht Károlyt , Luxemburg Rózát. Munkás A Szmrecfán£i-ivniczky-féle ellen­zéki csoport még nem alakult meg. Budapest, jan. 14. A Szmre­­csányi-Beniczky féle keresztény ellenzéki csoport vasárnap ala­kuló gyűlést tartott, azonban az alakulás nem történt meg, mert az egyes csoportok között még nincs meg az egyetértés különö­sen a nyugatmagyarországi kérdés­ben, s mert a kormány és a kormányzópártból fellépettek kö­zött még tárgyalások folynak a nyugatmagyarországi kérdés kö­rül. Feltűnést keltett az „Új Nemzedéknek az a híre, hogy Bleyer Jakab volt nemzetiségi miniszter is ki fog lépni a kormányzópártból éppen a nyugatmagyarországi kérdés miatt. Erre nézve Bleyer a következőkép­pen nyilatkozott: — Én és embereim még benn i­s vagyunk a kormányzópártban, de­­ hogy benn maradunk e, az az el­­­­következő eseményektől függ. Mi csak olyan pártban maradhatunk, mely az ország területi integritá­sát szolgáló nemzetiségi kérdést a maga fontosságához képest kezeli. Bleyernek ezen nyilatkozatából az olvasható ki, hogy ők elégedetle­nek a kormány és a kormányzó­pártnak a nyugatmagyarországi kérdésben való engedékeny politikájával s a kormányzópárt­ból való esetleges kilépésük emiatt történik. Ez esetben csatlakozni fognak a Sztarecsányi Beniczky csoporthoz Az „Új Nemzedék" szerint a kormány nyugatmagyarországi politikájával nemcsak Bleyerék, hanem az Apponyihoz és Andrássyhoz közel álló képvise­lők, valamint a keresztény­szocialisták is elégedetlenek. G­­sí­m Wrangel csapatai fellázadtak.­­ Legyilkolták az angol, francia és orosz tisztjeiket. Pécs, jan. 15. Néhány nappal ezelőtt közöltük mi is egy beo­­grádi tudósítás nyomán, hogy a Krím félszigeten vereséget szen­vedett s onnan elmenekült Wran­gel csapatok között lázadás tört ki, legyilkolták tisztjeiket és egy részük Konstantinápoly felé akar előnyomulni. Pontos részletek erről mindeddig még nem érkez­tek. Ezt a hírt most megerősíti az alábbi távirati tudósítás, mely Bécsen keresztül Londonból ered s a következőket tartalmazza: London, jan. 14. "Zorangel tábornok csapatai között általános lázadás tört ki. Angol, francia és orosz tisztjeiket a lázadók lemé­szárolták. A demoralizált sereg fosztogatja a­­ környéket és Kon­stantinápoly felé nyomul előre. Egy 20­0 főből álló banda, mely a seregből kivált, Rodostó felé vonul. A helyzet súlyos, mert a­­ Konstantinápoly közelében el­­­­helyezett Wrangel féle csapatok is fellázadtak Wrangel ellen. e** Életbe lépett az új cseh adórendszer, százalék az állam haszna. A már lebélyegzett magyar hadikölcsö­­nök értéküket vesztik, ha tulaj­donosaik legalább 4000 korona értékű cseh államkölcsönt nem jegyeznek. Vannak egészen meg­lepő adók is. Még a halottakat is megadóztatják, amennyiben sír­keresztek után adót kell fizetni 100 tól 500 szokálig, kripták után 1000-től 2000 szokál esedékes. Legérdekesebb azonban az, hogy adó alá esnek az új tervezet sze­rint a gyümölcsfák is. 1921. január 16. A vármegyék is megelégelték már Horthyék uralmát. Pedig ezek a bagoly­fészkek igazán nem tekinthetők a haladás fokmérőjének. A vár­megyék voltak az úgynevezett régi, kizsákmányoló rendi Ma­gyarországnak legerősebb támaszai. Minden reakció innen indult ki és minden haladást innen pró­báltak me akadályozni. Minden rendű és rangú kormánynak ezek szállítottak bizalmat, bízva abban, hogy az uralmon lévő kormá­nyok biztosítani fogják „a pol­gári jólétet" , a dolgozó töme­gek korlátlan kizsákmányolását. Zala vármegye közgyűlése sza­vazott elsősorban bizalmatlansá­got a Teleki-kormánynak, a nem­zetgyűlésről pedig megállapította, hogy képtelen hivatását betölteni, üres fecsegő társaság, akik csak kijárni gyűltek össze. Hajdú vár­­megye már bátrabb volt, mert a kormány képviselőjének, a fő­ispánnak bizalmatlanságot szava­zott és kimondotta, hogy a Horthy- Telekiékkel már torkig van, fü­tyül reájuk. Kimondotta azt is, hogy Horthyék kereszténysége álkereszténység, amelyik erő­szakon és gyalázaton alapszik. És most a legutóbbi napokban az ország „első vármegyéje", 3°est* megye is megszólalt. A reakció­nak ez a főfészke is kiállította Horthy—Telekiékről az erkölcsi bizonyítványt. Förster Aurél volt képviselő, monori nagybirtokos állapította meg a mai rezsimről, hogy uralma a legféktelenebb ter­rorra van alapítva, a különítmé­nyek felelősség nélkül rabolnak, gyilkolnak és a hatóságok tehe­tetlenül nézik, hogyan zsarolják felelőtlenül a lakosságot azok, a­kik a katonaság egyenruháját hordják, tiszti kardbojtjuk van. A megye volt főispánja még en­nél is tovább ment. Indítványára a megye nemcsak bizalmatlansá­got szavazott Horthy-Telekinek, hanem kimondotta, hogy a fenti okoknál fogva megbélyegzi a kor­mányt és az egész rendszert. Még a polgári elemek közül is azok, akik tovább látnak az or­ruknál, kezdenek rájönni arra, hogy a bunkón és bicskán fel­épült uralom nem lehet örök életű és ezért nemcsak hogy azt nem támogatják, hanem szembe fordulnak vele, számítva arra, hogy az összeomlás után ők majd igazolva lesznek. Horthy Telekiék természetesen­ tovább folytatják kisded dolgaik Jy­kát és a „renitens“ vármegyékre, tiszti terrorcsapatokat küldtek a „puhitás" végett. Rabolnak, gyil-** kölnik tovább felelőtlenül a „ke-* resztény" kurzus legnagyobb di-S erőségére. De azért Magyarorszá-I­gen „jogrend" van! Teljesítik az állami tisztvise­lők követeléseit Ausztriában. Bécs, jan. 14. f Az osztrák nem­zeti tanács főbizottsága tegnapi ülésén felhatalmazta a kormányt, hogy az állami alkalmazottak kö­veteléseinek fedezésére az állami monopóliumi cikkek árát száz százalékkal felemelje. Felemelik a szesz-, a dohány­adót, a vasúti díjszabást és a só árát a kétsze­resére. A kormány ezenkívül föl akarja emelni a postai szállítási díjakat, úgy hogy a belföldre cím­zett levél díja 2 korona, külföldre szóló levélé 5 korona lesz. Bár a postai alkalmazottak követeléseit teljesítik, mégis az a veszedelem fenyeget, hogy belső ügyek miatt a posta-, távirda- és telefonalkal­mazottak sztrájkba lépnak.

Next