Munkás, 1921 (24. évfolyam, 1-188. szám)
1921-01-22 / 17. szám
ixiv. évf. ff. szám. Egyes szám ára: 2.— korona. Szombat, 1921. január 22. IUfluUil árak. Helyben és vidéken , Bayen. 360 K, félén. ISO K, n.gy.dén. 90 K, effhéra 30 K, Politikai napilap. A Pécsi Szocialista Párti hivatalos lapja. ® *mBmo»asaMwam«K»M$sa! Telefon irfaok, Sx.rke.zt6.4g. JK kadóhivatal ■ 376. o. Szerk.iztSaég c. kiadóhivatalt Zrínyi-utca 13. nám alatt. A hangunk nem tetszik a burzsoázia finnyás urainak és szent embereinek. Gorombának mondják és kifogásolni méltóztatnak, hogy igy nem ▼etjük mi a munkásságot finomságra és kultúrára. Hangunk akkor kemény s nekik nem tetsző, amikor róluk beszélünk, a burzsoáziának a munkássággal szemben alkalmazott diktatúráját illetjük az őt megillető szavakkal, amikor a túloldali urak és papok bestiális gyilkosságait bélyegezzük meg. Ezeket a gaztetteteket pedig nem lehet de nincs is szándékunkban más szavakkal kifejezni, csak amik megilletik és valóban kifejezik azokat. De erről nem is vitatkozva, kérdezzük a finnyás urakat, mikor tanították ők a munkásságot finomságra, kultúrára s nekik akik csak nyomort, durva, nyomorult sorsot, sötétséget, botot, börtönt, szuronyt juttattak a munkásságnak, mért fáj most egyszerre a munkásság kultúrája? Milyenek voltak az ő tetteik mindig a finom, szégyenlős, szalonbeszéd mögött ? Erkölcstelenek a saját magukkal való megnyilvánulásukban, durvák, embertelenek másokkal szemben. S amíg egymásra mosolyogtak olyan finoman, szalonképesen, zsebükben a revolvert szorongatták, hogy tönkretegyék, legázolják egymást, elsősorban pedig éppen a munkásságot. Ugyanazok a szent papok, akiknek testvérei most itt finnyáskodnak, szemüket ájtatosan az ég felé forgatva, ajkukon szent szavakkal sújtanak le a kezükben lévő kereszttel a magyar proletárokra és minden durvaságot, minden vadállatiasságot fölülmúlóan verik és veretik agyon azokat, akiktől tán azt kívánnák, hogy szalonképes szép szavakkal köszönjék meg az agyonveretés ! Dicsérjük talán Horthyt, nemdet. Hogy ez a tengerész tábornok • ? szelíden integeti másféleszter ur óta a magyar munkásságot, ade térjen észre, finomodjék meg vogy akarjon a jóságos és finom ,, ne nak a családias szolgálatából uraiszabadulni ? Ez tetszene a Dt föltulnak, ugyebár? Ez már fimán' müveit hang volna ? loom. Legyenek az urak nyugi fogunk sokkal különb, sőt adtak, mabb kultúrát teremteni mi finonak, az egész munkásságunkmint aminő ál', hazugaágnak, fenségeket és durvaságokat becstekendőző volt az ő látszat csakálykulturájuk. De amig ősziünk ellenük, amig érsz harcos keserűségek diktálják a lázadás nem álszenteskedő szav, yilt és amig ők ezer és ezer szám linkat, fik a gyilkot testvéreinkbe *ra dó' és finom szavak kíséretében ; szent mi minden gazságot az ezt te ' addig sen megillető nyílt szóval ( 'kéletemegjelelni. fogunk ODO íz fodrássy-féle pártgröndolás fejleményei. Haller nyilatkozik a pártamkulsisról. — Apponyi is csatlakozik ? — Külön liberális polgári párt is alakul — A s social demokraták nem kooperálnak Budapest, jan 20. Az új Antássy-féle párt, melyről már hetek óta beszélnek, a legújabb hírek szerint mintegy 60—70 taggal a jövő héten végre meg fog alakulni. Hír szerint a párthoz csatlakozik Apponyi Albert is. Kezdetben úgy volt, hogy mint alkalmi alakulathoz nem kíván csatlakozni, annál is inkább, mivel nem látja tisztán, hogy csupa "komoly" elemek tömörülnek-e a pártba. A legújabb verzió szerint azonban Andrássynak még Párisba utazása előtt kijelentette Apponyi, hogy csatlakozik. Minden esetre ez még így nem éppen bizonyos. Az „új" párt az eddigiek szerint nem más, mint al. »keresztény nemzeti egy pártja", kihagyva belőle néhány embert, de megfejelve Andrássy és Apponyival. A párt . Aödris/ levőleg csatlakoznak th?f ' seken kívül a 12 a dissziden csoport és a k ; ta^ Szmecsanyidás szerint a,*«»»** tme*al *P0' szocialisták ; kilépett keresztény' A párt 1S a legújabb r programmers nezve a fekszik I /crzió az h°gy nem t0'zékisége kormányhatalomra, ellenhogy Pad*ig olyanforma lesz, melyek azokban a kérdésekben, a nemek megegyeznek elveikkel, dés fognak a kormány intézked ' eivel szembehelyezkedni. Megállapítható, hogy az új párt gründolásának egyetlen célja az, hogy a kurzus kátyúba jutott szekerét kihúzzák. Megmentsék a lényeget, a régi gonosz osztálypolitikát bizonyos lényegtelen formaságokkal, újabb és újabb alakulásokkal. Hogy Andrássy és Apponyi is most már közéjtük áll, ez nem azt jelenti, hogy becsületesebb lesz a kurzus politikája. Ellenkezőleg most már ők is hozzájuk alacsonyodtak, mert unják már a hatalmon való kívülállóságot. Ezt lehet kivenni Halfer István és egy másik, meg nem nevezett politikus nyilatkozatiból, amit „Az Est“ közöl csütörtöki számában. Egy úgynevezett is van alakulóban és Ugron Gábor kezdeményezésében. Ez a pártalakulás politikai céljainak elérésében „békés együttműködést" tervezett a szociáldemokratákkal is, akik viszont, a legújabb értesülés szerint nem hajlandók semmiféle polgári párttal még csak kooperálni sem. A szabad királyválasztók is mozgolódnak. Hír szerint az a tervük, hogy a kormányzópárt legközelebbi gyűlésén indítványozni fogják a szabad királyválasztás elve mellett való állásfoglalást. Ezzel azt akarják elérni, hogy a pártban megtörténjen a szabad királyválasztás és a legitimisták közötti szakadás. liberális párt Bárczy István AOMnMMmMBaM Oroszország békét akar. Jegyzékváltás a román kormánnyal. — Németország a hadsereg szaporítását kéri. - Lengyelország sem akar háborút* Bukarest, jan. 20. Csicserin csütörtökön újabb táviratot intézett a kormányhoz, amelyben a kormányt felszólítja, hogy kezdje meg a béketárgyalásokat, nevezze meg megbízottait és a tárgyalás helyét. A kormány válasza hétfőn ment el Moszkvába. A kormány kijelenti, hogy a béketárgyalás megkezdésének nincs akadálya, ha Oroszország tárgyalási alap gyanánt elfogadja a román kormány feltételeit. Ha az orosz kormány válasza igenlő lesz, Románia hajlandó békedelegátusait is kiküldeni. Moszkva, jan. 20. A román jegyzékre válaszolva a külügyi népbiztos ismét tárgyalásokat ajánl a két államot érdeklő kérdésekről, de kijelenti, hogy abban az esetben, ha Románia ragaszkodik álláspontjához, hajlandó csupán csak kereskedelmi összeköttetés megkezdése és a Dnyesz ter hajózása kérdésében is tárgyalásokat kezdeni. Moszkva, jan. 20 Mivel Németország az új orosz-lengyel háború lehetőségére való tekintettel azt kérte, hogy erődjeiben hagyják meg a tüzérséget és engedjék meg állandó hadseregének szaporítását. Kopp berlini orosz kiküldött hivatalosan kijelentette, hogy a szovjetköztársaság minden eszközzel a békét akarja és oka van azt hinni, hogy Lengyelországnak is ez a kívánsága. □ □ □ Tirol népszavazást követel. Bécs, jan. 21. A tiroli tartománygyűlés a nagynémet néppárt indítványára foglalkozott azzal, hogy lehetne végrehajtani a népszavazást, amellyel Német- Ausztria anémet birodalomhoz való csatlakozása felől döntene. A tartományi kormányt felszólította a tartománygyűlés, hogy a népszavazás ügyében haladéktalanul egyezzen meg a szövetségi kormánynyal. A miifikaitsikUliseg kérdése, betegsége világjelenség. Nincs ma állam, amely nem dicsekedhetne" ma ezzel a jellenséggel, ezzel a gazdasági és szociális betegséggel. A munkanélküliség, mely a háború előtt is állandó volt, az egész kapitalisztikus termelési rend kisérő jelensége volt, a háború alatt és azután öltött csak olyan nagy méreteket, amilyen nem volt még soha. A békében, ha a kapitalista termelés túlprodukciója folytán megduzzadtak a piacok, a kínálat túlnőte a fogyasztást, az igényekét, ilyenkor időlegesen beállt egy"egy rövidebb-hosszabb ideig tartó gazdasági válság, mely a termelés korlátozásában és a dolgozni, élni akaró munkások százezreinek a munkátlanságba, kenyörtelenségbe dobásában jelentkezett. Még jó konjunktúra idején és állandóan volt egy bizonyos, u. n. tartalék munkássereg, mely munkához nem juthatott, mert a kapitalizmus szinte arra van hatírozva, hogy legyen mindig egy tekintélyes bérlenyomó karikástartalék, mely a dolgozók esetleges bérharca esetén sztrájktörő szerepre kapható. A háború okozta gazdasági válság a munkanélküliség, a termelés megbénulása terén is újszerű helyzetet teremtett. A háború alatt, amikor az államok — két pártra szakadva — gazdaságilag elszigetelődtek egymástól, ekkor jelentkezett az első oka a készülő gazdasági világkatasztrófának. Következkezett a második a békés termelésnek a háborús termelés által történt kiszorításában, megbénításában. Az államok egyszerűen csak a háború öldöklő céljainak termeltek, a békés emberi és társadalmi szükségleteket szolgáló cikkek kifogytak, a raktárak kiürültek, így következett be az ún. „béke", mely még persze ma sem vált valósággá A „béke" nem hozta meg még elsősorban az államok között a megszakadt gazdasági kapcsolat megteremtését, de hozott valutaháborút. A győző államok valutája és a legyőzötteké között fennálló áthidalhatatlan különbség ma a legfőbb akadálya a világválság leküzdésének. Ennek a valutaháborúnak a következménye az, hogy a győző, jobb valutájú államok a maguk ipari s egyéb termékeiknek nem találnak piacot a külföldön, a rossz valutájú államokban, mert azok nem képesek ezeket az árukat kevés vásárló értékű pénzükkel megfizetni. A termelés tehát nem lendülhet neki náluk, mert csak a belföldi szükségletre termelhetnek, ott is jórészt csak a tehetős burzsoázia szükségletére, mert a proletár aránylag ott is nyomorog. A legyőzött államok viszont a maguk rossz valutájával nem csak hogy külföldi nyersanyagot nem importálhatnak, de éppen a rossz valuta folytán a belföldi piac is annyira