Munkásélet, 1970 (14. évfolyam, 663-713. szám)
1970-07-10 / 690. szám
NAGY'VILÁG ♦ Nagyilág ♦ NAGYVILÁG ♦ Nagyvilág NAGYVILÁG ♦ Nagyvilág ♦ NAGY'VILÁG ♦ Talán még soha oly egyöntetűséggel, oly lelkesedéssel és elszántsággal nem állott ki a világ ifjúsága a háború ellen, mint ma. Indokína elözönlése az amerikai agresszorok által nem csupán az USA egyetemi központjaiban váltott ki eddig páratlan méretű felháborodást. A tiltakozás hulláma átöleli a földkerekséget. Képünkön japán ifjúmunkások tüntetnek Jokohama utcáin az amerikai csapatok kivonásáért Indokína egész területéről. Néhány nappal Roberto Marcelo Levingston, Argentína új elnökének beiktatása után az Associated Press hírügynökség Buenos Aires-i tudósítója a következő megállapítással zárta egyik kommentárját: „Eddig még egyetlen argentin államfőnek sem sikerült — és ezután sem sikerülhet — hosszabb ideig uralmon maradnia, ha politikája révén szakadást idéz elő az erős szakszervezeti központtal, az Általános Munkaszövetséggel. Nos, úgy tűnik, hogy a közelmúltban hatalomra került argentin vezetők is tudatában vannak, a szakszervezetekkel nem jó ujjat húzni. Legalább is erre lehet következtetni abból a hírből, mely szerint befejeződött a cordobai gépkocsi üzemek 12 000 munkásának több mint egy hónapja tartó sztrájkja. Az utóbbi napokban több tárgyalásra került sor a szakszervezet és a patronátus között, amelyek eredményeként az Ika-Renault cég jóváhagyta a sztrájkolók valamennyi követelését. Feltételezhető, hogy a gépkocsi üzemek vezetőségét magasabb körökből érkező tanácsok is befolyásolták a sztrájkolók követelésének teljesítésében... Mint ismeretes a sztrájk még Ongania tábornok bukása előtt kezdődött s a munkások béremelési, és munkakörülményeik javítását célzó követeléseit hivatott alátámasztani. A patronátus nemcsak, hogy mereven elzárkózott a tárgyalások elől, de még a rendőrség bevetésétől sem riadt vissza a dolgozók megfélemlítésére. Egymást követték az összetűzések a sztrájkolók és a rendőrök között, tömeges letartóztatásokat hajtottak végre a gépkocsiüzemek dolgozói körében. Ám sem a patronátus fenyegetőzése, sem a rendőrterror nem érte el célját. Nyilván korai lenne még végleges következtetésekbe bocsátkozni az új adminisztráció állásfoglalásáról az Általáns Munkaszövetséggel folytatandó párbeszédben. Ám tény, hogy egész sor katonai vezető nyilvánosan elmarasztalta a sztrájkolók elleni megtorlásokat. Előjele lehet ez egy, a dolgozók jogos követeléseivel szembeni reálisabb politikának. OSSI ISTVÁN Az amerikai tankok, helikopterek roncsai a vietnami szabadságharcosoknak nyújtanak kitűnő golyóálló fedezéket. Néger gyermekekről az elmúlt hónapok során számos felvételt közölt a világsajtó. Az éhező, szenvedő, pusztulásra ítélt biafrai gyermekképek egész életükre tragikus élményként vésődtek emlékezetünkbe. Mennyivel szívesebben nézzük ezeket a boldogságtól sugárzó arcokat, a kis fekete srácok „sport-diadalát“. A „stadion“, ahol a verseny lezajlott egyik ghanai gyermekotthonban van. Az UNICEF rendezte be az iskoláskor előttiek számára ezeket az óvodákat. Míg szüleik dolgoznak, a gyermekeket segélyező nemzetközi szervezet otthona gondoskodik a kicsik ellátásáról, szórakozásáról... és az iskolai életre is felkészíti őket. A perui földrengések okait (Folytatás az 1. oldalról) nyitotta be: a szárazföld állandóan mozog, s ez a mozgás hozzávetőleg 200 millió éve tart. Azelőtt ugyanis az egész szárazföld egyetlen összefüggő tömböt alkotott, következésképpen Európa és Ázsia, Afrika és a két Amerika, no meg Ausztrália egységes földtábla volt. A térképészek állították ezt a legelőbb, ők ugyanis megfigyelték, hogy Dél- Amerika keleti része egybeilleszthetőnek tűnik Afrika nyugati partvonalával, míg Közép- és Észak-Amerika Európától szakadhatott el. Az összeilleszthetőség, tekintettel a kontinensek mai elhelyezkedésére, nem mutatkozott tökéletesnek, ámde azt azzal magyarázták, hogy az egységes földtábla szétválását előidéző kataklizma során apróbb földterületek is leváltak, elkülönültek (a mai szigetek), s ezek tölthették ki a mutatkozó hézagokat. Mint már fentebb rámutattunk, a kezdeti feltevéseket nem is olyan régen tudományos adatokkal igazolták. Egy elektronikus számítógép segítségével megállapították például, milyen helyzetben illeszthetők a legpontosabban össze Európa-Afrika és a két Amerika. Egy makett felhasználása útján beigazolták, hogy ha eltekintünk a földrészek mai helyzetétől, akkor Európa kis elforgatással pontosan egybeilleszthető Afrikával, Észak-Amerika pedig Dél-Amerikával. Kétszáz millió évvel ezelőtt az egységes földtábla szétrepedt, létrejöttek a mai kontinensek, amelyek mint hatalmas szigetek „úsznak“ a képlékeny földköpenyben, a Föld izzó anyagból álló magjának külső héjában — ezt az „úszás“-t nevezték el a tudósok „a földrészek sodródásának“. Akárhogyan is neveznek, a szárazföldek mozgása való tény, amelyet ma már megfigyelésekkel igazolnak. Mozgásuk közben a kontinensek azonban nehezen „átléphető“ küszöbbe ütköznek ; ez a küszöb nem más, mint az óceánok feneke. Amerika például gigantikus jégtörőként mozog, s rettenetes nyomást gyakorol a Csendes-óceán fenékkőzeteire, amely viszont feltartóztatja a sodródó „jégtörőt“. E kolosszális nyomás hatására tűződtek fel a geológiai múltban az Andok, s alakult ki a partvidék melletti óriási medence, dó alkotásainak megmentéséért... A földrengéseket is ez a jelenség magyarázza — szögezték le a szakértők. A sodródó kontinensek és a feltartóztatásuk irányában ható tengerfenék kölcsönhatása olyan erők felhalmozódásához vezet, amelyek időszakonként elszabadulnak és földrengéseket okoznak. Peru olyan térségben fekszik, ahol a szárazföld előretörése és az óceán feneke közötti kölcsönhatas csúcspontra ért. Amerika — hangzik a tudósok megállapítása — évente 3 centiméterrel „sodródik“ tova. Három centiméter — semmiség. De mégis ez a semmiség okozott — s még okozhat! — olyan katasztrófát, amely örökre emlékezetes marad az emberiség történetében. A földrengések oka így hát ismeretessé vált Feladat most már körülhatárolni azokat az övezeteket, ahol ilyen veszély fenyeget, s mindent megtenni az emberek biztonságba helyezéséért, a kultúra, a civilá- Hajléktalan perui család