Munkásélet, 1980 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1980-01-04 / 1. szám

NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS újévi rádió- és televízióüzenete (Folytatás az 1. oldalról) és szerte a világon. Véleményünk szerint az összes európai népek létérdeke meg­akadályozni újabb rakéták és nukleáris fegyverek felszerelését a kontinensen, az összes európai népek létérdeke mindent megtenni a fegyverkezés enyhítéséért, a világ e térségében összevont óriási fegy­vertárak csökkentéséért. A béke ügye szempontjából döntő fon­tosságú, hogy az összes államok közötti kapcsolatokból kirekesszék az erőszakot és az erőszakkal való fenyegetést, kizárólag politikai, békés úton, az érdekelt felek kö­zötti tárgyalások útján oldják meg a vitás problémákat. Ilyen összefüggésben úgy véljük, hogy fokozott erőfeszítéseket kell tenni az átfogó, tartós és igazságos közép­keleti békéért, amely hozza meg Izrael ki­vonulását a megszállt területekről és a pa­lesztin nép önrendelkezési jogának biztosí­tását, beleértve saját független államának megalakítását is. Korunk legégetőbb követelménye, az összes népek létfontosságú törekvése a le­szerelés, elsősorban a nukleáris leszerelés. Biztosítva egy olyan egyensúlyt, amely nem veszélyezteti egyik fél biztonságát sem, mindent meg kell tenni a katonai ki­adások, a katonai állományok és fegyver­zet rendszeres csökkentéséért, az idegen csapatoknak a nemzeti határok közé való visszarendeléséért, a támaszpontok és a katonai tömbök felszámolásáért, egy fegy­verek és háborúk nélküli világ megterem­téséért. A napjainkban fegyverkezésre köl­tött óriási alapokat kizárólag a népek gaz­dasági-társadalmi haladásának biztosítá­sára, az élet szüntelen javítására kell for­dítani az egész földkerekségen. Határozottabban fel kell lépni ugyan­akkor az emberiségnek a még nagy részét sújtó gyengénfejlettség felszámolásáért, az egyenlőtlenség és más népek elnyomása bármely formájának megszüntetéséért, egy új gazdasági világrend megteremtéséért, amely a méltányosság, a teljes egyenlőség viszonyaira épül, és biztosítja az összes or­szágok, különösen az elmaradott országok haladását, megkönnyíti az összes nemze­tek akadálytalan hozzájutását a korszerű civilizáció vívmányaihoz. Az emberiség nagy problémáinak építő megoldása érdekében inkább, mint bár­mikor, aktívan részt kell vennie, a nemzet­közi életben minden államnak, tekintet nélkül nagyságára vagy társadalmi beren­dezkedésére, széleskörűen demokratizálni kell az államközi kapcsolatokat, erősíteni kell az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerepét az egyetemes együttműködés, bé­ke és biztonság előmozdításában. A tapasztalat azt mutatja, hogy a né­pek, ha együttesen, határozottan és követ­kezetesen lépnek fel, megakadályozhatják a nemzetközi légkör súlyosbodását, egy újabb háború kirobbanását, kikényszerít­hetik az enyhülés és az együttműködés je­gyében fogant új irányzatot a világpoliti­kában, diadalra vihetik a szabadság és a függetlenség, a béke és a biztonság ügyét a földkerekségen.­­ Kedves elvtársak, barátaink! Tegyünk meg mindent az 1980-as és az egész ötéves terv sikeres teljesítéséért, s egyben a következő ötéves terv alapos elő­készítéséért, biztosítva a XII. pártkongresz­­szus történelmi jelentőségű határozatai és a sokoldalúan fejlett szocialista társada­lom megteremtéséről és Románia kommu­nizmus felé haladásáról szóló nagyszerű program valóra váltását! Azt kívánjuk, hogy az új esztendő hoz­zon egyre jelentősebb győzelmeket az ösz­­szes népeknek a haladással és a jóléttel, a szabad fejlődéssel, az együttműködéssel és a békével kapcsolatos törekvéseik meg­valósításában! Az újév alkalmából sok sikert, elégtételt és örömet, összes kívánságaik és jobbra, szebbre törekvéseik megvalósulását, jó e­­gészséget és boldogságot kívánok min­denkinek, kedves elvtársak, barátaink! Ezekben az ünnepi pillanatokban a ha­­gyományos jókívánsággal fordulok önök­höz, kedves honfitársak: BOLDOG ÚJ ÉVET! Legszebb hagyományaink közé tarto­zik, hogy az új esztendő előestéjén a gyermekek és a fiatalok képviselői jó egészséget, sok boldogságot, hosszú éle­tet kívánnak Nicolae Ceauşescu elvtárs­nak, a Román Kommunista Párt főtitká­rának, Elena Ceauşescu elvtársnőnek, a többi párt- és államvezetőnek. A Plugoşor, ez a szép téli hagyomány, melynek gyökerei mélyen visszanyúl­nak ősi történelmünkbe, az idén is ékesszólóan tanúsította a román nép vitalitását, mély művészi érzékenységét, az ifjú nemzedék, az egész nemzet ha­tártalan szeretetét az iránt, aki oly böl­csen és forradalmi hősiességgel irányít­ja a szocialista Románia sorsát. Az or­szág összes nagy folklórövezeteiből szár­mazó, festői népviseletbe, a haza sóly­mainak és a pionírjainak az egyenruhá­jába, munkás kezes­lábasba és brigádos egyenruhába, katonai egyenruhába öl­tözött fiatalok színpompás menete érke­zett ez évben is a Központi Bizottság épülete elé, hogy az egész nép, a fiata­lok újévi jókívánságait tolmácsolja Nicolae Ceauşescu elvtársnak, Elena Ceauşescu elvtársnőnek, a többi párt- és államvezetőnek. A kolindálók az ifjú nemzedék, az egész nemzet nevében tisztelegtek népünk történetének sors­döntő eseményei előtt, melyek évfordu­lójának megünneplése híven bizonyítja pártunk mély tiszteletét az előbbi nem­zedékek harca és áldozathozatala iránt. A színpompás menet hazánk örök ifjú­ságát jelképezve kifejezésre juttatta az ország minden részében élő fiatalság teljes csatlakozását a párt kül- és bel­politikájához, szilárd elhatározását, hogy töretlenül követi pártunk és álla­munk vezetője odaadó munkásságának ragyogó példáját, megvédelmezi az or­szág függetlenségét és a nép forradalmai vívmányait, továbbviszi az ősi rög irán­ti szeretet lángoló fáklyáját, mindent megtesz a XII. pártkongresszus határo­zatainak valóra váltásáért, a fejlett ci­vilizáció megteremtéséért hazánk föld­jén, Románia tekintélyének szüntelen gyarapításáért szerte a világon. Nicolae Ceauşescu elvtárs, Elena Ceauşescu elvtársnő, a többi párt és ál­lamvezető meleg szeretettel fogadta a kolindálók jókívánságait. Akárcsak az előző években, Nicolae Ceauşescu elv­társ rövid beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta pártunk bizalmát az ifjú nemzedék iránt és az egész nép nevé­ben felhívta a fiatalokat, tegyenek meg mindent, hogy 1980, a műszaki-tudomá­nyos forradalom ötéves tervének utolsó esztendeje újabb fontos lépcsőfokot je­lentsen azon az úton, amely a sokolda­lúan fejlett szocialista társadalom fel­építéséhez, a kommunizmushoz vezet. Nicolae Ceauşescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke decem­ber 29-én fogadta a diplomáciai képvi­seletek vezetőit, nemzetközi szervezetek hazánkban akkreditált képviselőit, akik kifejezték jókívánságaikat az új eszten­dő és a Köztársaság kikiáltásának XXXII. évforduló alkalmából. Az elmúlt év utolsó napjaiban Nicolae Ceauşescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke elnökle­tével ülést tartott az Államtanács, a­­mely törvényerejű rendeleteket vitatott meg és hagyott jóvá. A munkásdemokrácia mélyítése az eredmények tükrében. Abban a szerencsében volt részem — szakszervezeti aktivistaként —, hogy közvetlenül tapasztalhassam, pártunk milyen nagy gondot fordít a szakszer­vezetekben folyó sokrétű, felelősségtel­jes munkára. Ugyanis Hargita megye küldötteként részt vettem a XII. kong­resszus munkálatain, örömmel töltöttek el az elismerő szavak, amelyekkel pártunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs ismertette a szakszervezetek tevékenységét, az új ember kialakításáért kifejtett politikai­nevelő munkánkat, a műszaki előreha­ladásért és a munkatermelékenység szüntelen növekedéséért tett erőfe­szítéseinket. Ugyanakkor átérez­­tem azt a nagy felelősséget, amely a szakszervezetek elé tűzött új feladatok szellemében nehezedik minden szak­szervezeti aktivista vállára. Pártunk fő­titkára hangsúlyozta, milyen nagy sze­rep vár a szakszervezetekre — mint a legszélesebb munkástömegeket magába ölelő szervekre — a munkásdemokrácia további mélyítésében. Örömmel számolhatok be arról, hogy vállalatunknál a Csíkszeredai kötöttá­rugyárnál már jelentős eredményeket értünk el ezen a téren. A munkás­demokrácia mélyítésének két fontos útját látom: a csoportgyűlések haté­konyságának állandó emelését egyrészt, és a dolgozók tanácsa munkástagjainak maximális aktivizálását másrészt. Cso­portgyűléseinken egy egész sor javas­lat hangzott el a közelmúltban is, a­­mely hozzájárult a munkatermelé­kenység emeléséhez, az ésszerűbb ener­giagazdálkodáshoz. A csoportgyűlések szintjéről indult el a javaslat is, amely a világítótestek ésszerűbb felhasználá­sát célozza. Ennek eredményeként tavaly 386 megawattóra elektromos e­­nergiát takarítottunk meg. A gépészeti osztály szakszervezeti csoportjában, egy másik kezdeményezés nyomán a folyé­kony fűtőanyag salakját feloldottuk, ez az ötlet évi 10 tonna fűtőanyag-megta­karítást eredményezett De nagyszerű eredményekben mérhető kezdeménye­zések születtek a konfekció részlegen is. Egy jobb munkaszervezési megoldás­ról van szó a segédanyagok előkészíté­sében, amit most már húsz ember he­lyett három végez el, a felszabadult 17 embert más munkafolyamatokhoz irá­nyíthattuk. Jelentős anyagmegtakarí­tást értünk el ez évben egy másik kez­deményezéssel, amely a csévélő részle­gen született. Ezek a példák csak a leg­­mutatósabbak lennének, mert szakszer­vezeti csoportjainkat annyira sikerült aktivizálni, hogy ilyenszerű kezdemé­nyezések minden hónapban és minden csoport szintjén születnek. Igen határozottan tevékenykedünk a dolgozók tanácsa munkás tagjainak kép­zését illetően is. Ebben a munkában nagy segítséget kaptunk és kapunk a szakszervezetek városi tanácsától, amely állandó jelleggel kurzusokat szervez a dolgozók tanácsába beválasztott mun­kások részére. Két nevet említnék, a Lakatos Ágnesét és az Antal Máriáét, olyan munkások ők, akik már szerve­sen beépültek a dolgozók tanácsába, mondhatnám a vállalatvezetés aktív té­nyezőivé váltak. Persze, a munkásönigazgatás fejlesz­tése, a demokrácia további mélyítése nem önmagáért való dolog. Ilyen irá­nyú erőfeszítéseink nagyszerű eredmé­nyekben mérhetőek. Az ötéves terv ne­gyedik esztendejére szóló feladatainkat két hónappal hamarabb teljesítettük, azaz 53 000 kötöttáru darabbal többet termeltünk. Exporttervünket egy és fél millió valutalej értékkel léptük túl. Kü­lönleges eredményeket értünk el a mi­nőség javításában, termékeinknek im­már 98 százaléka extra minőségű. Mind­ez arra a reményre jogosít fel ben­nünket, hogy nagyszerű eredményekkel zárhatjuk majd az ötéves tervet. KOVÁCS ERZSÉBET, a Csíkszeredai kötöttárugyár szakszervezeti bizottságának elnöke Szerkesztőségünk munkaközössége ezúton mond köszönetet a Munkásélet valamennyi olvasójának, levelezőjének, munka­társának és mindazoknak, akik Köztársaságunk évfordulója és az új esztendő alkalmából üdvözletüket és jókívánságaikat tolmácsolták. FILMELŐZETES Válaszúton a címe annak a román töm­nek, amelynek bemutatására januárban kerül sor. A kalandfilm gyorsaságával per­gő cselekmény tulajdonképpen jó alkalom arra, hogy a forgatókönyvíró, Horia Pătraş­­cu, a rendező Cristiana Nicolae, valamint a színészek: Ernest Maftei, Ovidiu Iuliu Moldovan, Ioana Pavelescu, Mircea Albu­­rescu, Florin Zamfirescu a tisztesség, az­­emberség, valamint a harácsolás, a fizikai vagy erkölcsi agresszivitás kérdéseit bon­colgassák. D. R. Popescu forgatókönyve nyomán készítette Lucian Bratu a másik, januárban bemutatásra kerülő román fil­met, a Vonatbeli menyasszonyt Fiatalokról szól ez a film, az útkeresésről, a munkáról, a tisztességről, a rosszul értelmezett ka­land rejtette veszedelmekről. Fiatalok ala­kítják a főszerepet is: Gheorghe Visu, Au­rora Leonte, Radu Gheorghe, Radu Vaida. A januárban bemutatásra kerülő szov­jet filmek közül említésre méltó a Negye­dik magasság című, amely egy fiatal lány igencsak rövid életútját mutatja be, a bol­dog gyermekkortól és sikeres ifjúságtól a 20 éves korban — a II. világháborúban — bekövetkezett hősi haláláig. A főszere­pet Rita Szergejevna (a kislány) és Olga Agejeva (a fiatal lány), valamint Larissza Luzsina (az anya) alakítják. A rendező Igor Voznyeszenszkij. Az Öt­est című film lírai hangvételű. Két ember egymásratalá­­lásának szép története. Tulajdonképpen Ludmila Gurcsenko és Sztanyiszlav Ljubsin színészi duettje, amelyet Nyikita Mihalkov rendező mesteri kézzel vezet. A grúz filmstúdiók alkotását, az 1978- ban készült Interjú személyes kérdésekben címűt az 1979-es San Remo-i filmfesztivá­lon nagydíjjal tüntették ki. A siker Lana Gogoberidze rendező mesteri cselekmény­bonyolításának, valamint a főhőst alakító Szofiko Csaureli tehetséges játékának kö­szönhető. Január elején még nagyban vakációznak a gyermekek. A filmforgalmazó vállalat reájuk gondolt, amikor műsorra tűzte Az új szív című csehszlovák mesefilmet, és a Heidi a városban című japán rajzfilmet. Érdekesnek ígérkezik a Sanchez gyerme­kei című amerikai film, amelynek főszere­pét Anthony Quinn alakítja. A neves szo­ciológus és antropológus Oscar Lewis mű­vei alapján Cesare Zavattini írta forgató­­könyv egy mexikói család mindennapi éle­tébe ad betekintést, a nyomor szinte konfliktusok, a váratlan események okozta reakciók láncolata ez a kiváló rendezői le­leménnyel (rendező: Had Bartlett) megal­kotott film. 1961-ben, spanyol-olasz koprodukcióban készült a Rodoszi kolosszus című „monst­­re"-film, amely óriási összegeket felemész­tő montázsával, váratlan és látványos for­dulataival, hatalmas statiszta gárdát fel­vonultató rendezésével tipikus szuperpro­dukció. A történet időszámításunk előtt 280-ban játszódik, Rodosz szigetén. Ren­dezte Sergio Leone, főbb szerepeit Rory Calhoun, Lea Massari, Georges Marchal alakítják. Agatha Christie regénye nyomán készült a Halál a Níluson című angol krimi, amelynek főszerepét, Hercule Poirot de­­tektívfelügyelőt Peter Ustinov alakítja. De viszontláthatjuk ebben az izgalmas krimi­ben Bette Davis és Mia Farrow filmszí­nésznőket, John Finch és David Niven filmszínészeket. És krimi a Nincs bizonyí­ték a gyilkosságra című NDK-beli Defa­­produkció is, amelyet Konrad Petzold, a műfaj egyik jó ismerője rendezett Az olasz rendőrség a társadalom súlyos problémáival találja magát újból szemben az Egy kényelmetlen rendőr című filmben, amely krimiként indul, de sokkal komo­­lyabb összefüggéseket tár fel. Rendező Stelvio Massi. S végül, de nem utolsó sorban említsük meg az 1978-ban készült Viszály című francia filmvígjátékot, amely nemcsak jó szórakozást ígér, de két kiváló alakítást is Louis de Funès és Annie Girardot személyé­ben. B. E

Next