Munkaügyi Közlöny, 1967 (11. évfolyam, 1-24. szám)
1967-01-11 / 1. szám
2 MUNKAÜGYI KÖZLÖNY 1967. január 11. Az egészségügyi miniszter 2/1967. .(Eü. K. 1.) Eü. M. számú utasítása a munkaköri (szakmai) alkalmasság véleményezéséről szóló 1/ 1963. (Eü. K. 14.) Eü. M. számú utasítás módosításáról* A pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem: 1. §• A 19/1963. (Eü. K. 14.) Eü. M. számú utasítás 18. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „A munkaképesség-csökkenést véleményező első fokú orvosi bizottságoknak azokat a tagjait, akik e bizottsági munkájukon kívülkiküldöttként, úgyszintén azokat az üzemi főorvosokat (üzemi orvosokat), akik saját üzemükön kívül szakértőként vesznek részt a munkaalkalmasságot másodfokon véleményező szervek munkájában, általuk adott minden egyes véleményért 15—15 forint díjazás illeti meg. Ha azonban a dolgozó megvizsgálása és a vélemény megadása az említett orvosoknak főfoglalkozásukra (egyéb foglalkozásukra) megállapított munkaidejükön belül történt, véleményenként 7,50—7,50 forint díjazás jár.” 2. §. Ez az utasítás az 1967. évi április hó 1. napján lép hatályba. Dr. Szabó Zoltán s. k., egészségügyi miniszter A munkaügyi miniszter 1/1967. (I. 6.) Ma M számú rendelete az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi tanulók, valamint a tanulóviszonyban nem álló dolgozók szakmunkásvizsgájáról szóló 2/1959. (IV. 10.) Mü M számú rendelet módosításáról A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 70/1958. (XII. 29.) Korm. számú rendeletének 3. §-ában kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel egyetértésben az alábbiakat rendelem: 1. §• A 2/1959. (IV. 10.) MaM számú rendelet* 8. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek: „8. §. (1) Szakmunkásvizsgára bocsátható: a) az a tanuló, aki az OSZJ 3., illetőleg 5. rovatában megjelölt tanulóidő utolsó évfolyamát legalább elégséges (2 osztályzatú) átlagos tanulmányi eredménnyel elvégezte, b) az a kisipari tanuló, akit szülője vagy nagyszülője az 1/1964. (VIII. 28.) Kip M számú rendeleti. § (3) bekezdés a) pontjában felsorolt képesítéshez kötött iparok valamelyikében szerződtetett, ha tanulóidejét eredményesen letöltötte, c) az a dolgozó, aki a (2) bekezdésben előírt szakmai gyakorlattal rendelkezik és az illetékes miniszter által meghatározott egyéb feltételeknek megfelel, ezenkívül a tantervben előírt szakmai és természettudományos tantárgyakból, valamint matematikából sikeres tantárgyi vizsgát tett, d) az OSZJ 7. rovatában megjelölt szakmákban a Képző- és Iparművészeti Gimnázium Iparművészeti Tagozatának azok a tanulói, akik eredményes érettségi vizsgát tettek. (2) A szakmunkásvizsgára bocsátáshoz a dolgozónak az OSZJ-ben — az előképzettségtől függően — meghatározott képzési időnél legalább egy évvel hosszabb szakmai gyakorlati idővel kell rendelkeznie. Azok számára, akik a vizsgára szakmunkásképző tanfolyami előképzés után jelentkeznek, a gyakorlati időből kedvezmény biztosítható. Ennek mértékét a szakminiszter szabályozza. A szükséges szakmai gyakorlati idő azonban ebben az esetben sem lehet kevesebb az OSZJ-ben az előképzettségtől függően meghatározott képzési időnél. Ettől eltérő kedvezményt a dolgozók egyes kategóriáira a munkaügyi miniszter az illetékes miniszterrel egyetértésben engedélyezhet. (3) A szakmunkásvizsgára az intézetnél — vájároknál a területileg illetékes trösztöknél vagy önálló vállalatoknál, a tanács végrehajtó bizottságának hatáskörébe tartozó szakmákban az ipari osztálynál — kell jelentkezni. A jelentkezéssel * Lásd a Munkaügyi Közlöny 1959. évi 10—11. számában (171. oldalon). , * Lásd a Munkaügyi Közlöny 1963. évi 15. számában (113. oldalon).