Népművelődés, 1951 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1951-01-01 / 1. szám
LD FOLYÓIRAT A TÖMEGKULTÚRA SZOLGÁLATÁBAN Hazánkban a szocializmus vívmányainak fejlődésével párhuzamosan fejlődik a fonémájában nemzeti, tartalmában szocialista, új, haladott kultúra is. A sztálini tanítást követve a Román Munkáspárt és a Román Népköztársaság kormánya egyre kedvezőbb feltételeket teremt arra, hogy minden munkásból, minden dolgozó parasztból felvilágosult, r művelt ember váljék. Ezért teremtették meg és szélesítik mindjobban ki a tömegkultúrát szolgáló intézmények, mint például a kultúrotthonok, szakszervezeti klubok, a vállalatok, a kollektív gazdaságok, a vörös sarkok, olvasókörök, könyvtárak, kultúr- és pihenősarkok, múzeumok stb. hálózatát. Ezekben az intézményekben állandóan lüktető Ezekben az intézményekben különböző módszerekkel magyarázzák meg a dolgozóknak, mit jelent a szocialista társadalmi berendezkedés és rendszer, mit jelent a kapitalista rendszer, itt terjesztik a marxista-leninista elméletet, a természet- és társadalomtudományt, itt világosítják fel a dolgozó népet a Párt és a kormány politikája felől és népszerűsítik a termelésben, műszaki és kulturális vonatkozásban elért megvalósításokat. Ezekben az intézményekben a kulturális nevelőmunka egyik ragyogó alakja a művészi tevékenység. A kulturális felemelkedés és oktatás egyik legerőteljesebb eszköze éppen a művészeti tevékenység. A burzsoá földesúri rendszerek idején a kultúrára, tanulásra vágyó városi és falusi dolgozók millióit a legsötétebb tudatlanságban és nyomorban tartották, hogy annál könnyebben kizsákmányolhassák őket. A népi demokratikus rendszer azonban korlátlan lehetőségeket nyújt a népnek saját kultúrai megteremtésére. Miután hazánkban a munkásosztály van hatalmon, szövetségben a dolgozó parasztsággal, a gyárak munkássága, s a falvak dolgozó parasztsága szomjasan vetette magát a kultúrélet minden terére: előadásra, színházra, mozira, zenére, irodalomra. A művészetek iránt a dolgozó tömegek mind szélesebb rétege érdeklődik. A művészi rendezvényeket a klubokban, kultúrotthonokban stb. eleinte sebtében állították össze, s műsorszámaik az éppen kéznél levő párbeszédekből, rövid jelenetekből, kórusból, szavalatokból kerültek ki, de ezek is csak igen korlátolt mennyiségijén állottak rendelkezésükre. Ilyenformán gyakran előfordult, hogy száraz, tartalmatlan, magasabb színvonalat nélkülöző rendezvények kerültek előadásra. Később mindjobban áttértek a dolgozó tömegek művészi megnyilvánulásainak felsőbbrendű megszervezési formáira, s ma már a városi és falusi dolgozók szervezetten vesznek részt saját kultúréletük kialakulásában. A kultúrintézmények keretében működő külön kultúralét folyik.