Művelődés, 1970 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1970-01-01 / 1. szám

MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE 3036/1. 1963. XII. 15. MŰVELŐDÉS­­ÉS MŰVÉSZETÜGYI ÁLLAMI BIZOTTSÁG 6203/1969 XII. 18. AJÁNLÁSOK a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a művelődési intézmények együtt­működésére vonatkozólag a falusi kulturális-nevelő tevékenység megszer­vezésében A Román Kommunista Párt X. kongresszusa hangsú­lyozta, hogy fokozni kell a dolgozók szocialista nevelé­sére irányuló tevékenységet, valamennyi művelődési in­tézmény és tömegszervezet erőfeszítését e fontos célkitű­zés megvalósítására kell mozgósítani. A mezőgazdasági termelőszövetkezetre mint a falu leg­fontosabb gazdasági egységére, és a művelődési otthonra mint a legfőbb kulturális-művészeti intézményre fokozott feladat hárul a szövetkezeti dolgozók szellemi igényeinek kielégítésében. Rendkívüli jelentősége van a falusi kulturális-nevelő munkának, amely arra hivatott, hogy a dolgozókat felvér­tezze a párt politikájának ismeretével, hozzájáruljon a szövetkezeti tagok szocialista öntudatának fejlesztéséhez, a közös munka, a fegyelem, az ésszerű gazdálkodás, a köztulajdon védelmének szellemében való neveléséhez, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek teljesíteni tud­ják gazdasági feladataikat, s fokozottabb mértékben já­ruljanak hozzá a nemzeti vagyon gyarapításához. E célkitűzések megvalósítása megköveteli mind a kul­turális-művészeti munka szervezésének tökéletesítését, mind e tevékenység anyagi alapjának fejlesztését. Figyelembe véve a művelődés- és művészetügyi bizott­ságok feladatait a művelődési intézmények tevékenysé­gének koordinálásában és irányításában, úgyszintén a szö­vetkezeti szövetségek feladatait a szövetkezeti dolgozók kulturális-nevelő tevékenységében, a Művelődés- és Mű­vészetügyi Állami Bizottság és a Mezőgazdasági Termelő­­szövetkezetek Országos Szövetsége a következőket ajánlja: 1. A községekben és falvakon a kulturális-művészeti tevékenység műsorait kötelezően a termelőszövetkezetek ve­zető tanácsának közreműködésével kell összeállítani úgy, hogy a helység egész szellemi tevékenységét a szövetkezeti tagság legsürgetőbb képzési-művelődési igényeinek meg­felelően irányítsák. A termelőszövetkezet szakembereinek véleményét különösképpen a mezőgazdasági termelés fo­kozása és a szövetkezet gazdasági-szervezeti megerősítése érdekében folytatott agro-zootechnikai propaganda meg­szervezésében, a munka és a közvagyon iránti fejlett ma­gatartás kialakítását célzó nevelőmunka megszervezésében, továbbá a szakkönyvek beszerzésében s a tudományos- és dokumentumfilmek programálásában kell kikérni. Ennek érdekében a művelődési otthon vezető tanácsába be kell vonni a termelőszövetkezet vezető tanácsának egyik képvi­selőjét is. 2. A megyei művelődés- és művészetügyi bizottság a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megyei szövetségével karöltve rendszeresen szervez olyan akciókat és fogana­tosít olyan intézkedéseket, amelyek a szövetkezeti dolgo­zók soraiban végzett kulturális­ nevelőmunka javítását cé­lozzák, s ugyanakkor együtt vitatják meg, milyen intéz­kedések szükségesek ahhoz, hogy a művelődési otthon A Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Országos Szövetsége VASILE VILCU elnök életképes intézmény legyen, intenzív és állandó tevékeny­séget fejtsen ki. 3. A Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szö­vetségének a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szociá­lis-kulturális alapjai megteremtésére és felhasználására vonatkozó, 1968. szeptember 16-án a 10. sz. Buletinben közzé tett Ajánlásai a II. fejezet b. pontjában leszöge­zik : „A szociális-kulturális alap mintegy 30%-át kultu­rális-művészeti és nevelő akciókra kell fordítani. Ebből az összegből vásárolhatnak rádiót, televíziót, epidiaszkó­pot, elláthatják a könyvtárat, rendezvényeket szervezhet­nek, népi ruházatot, hangszereket és más a kulturális­művészeti munkához szükséges kellékeket vásárolhatnak.“ Ezen az alapon a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vezető tanácsai a szociális-kulturális alapból a művelő­dési otthonok számlájára átutalnak 15°/o-ot, vagyis a kul­turális-művészeti és nevelőmunkának szánt alap felét. A szociális-kulturális alap másik 15°a 6-át sajtótermékek, rá­dió és televízió előfizetésére, rádió és televízió, könyvek és díszítő anyagok vásárlására, továbbá egyéb kultu­rális-nevelő akciók fedezésére fordíthatják. A művelődési otthonnak járó összeget az évvégi gazda­sági mérleg (1969-től kezdődően) elkészítése után, a köz­gyűlés jóváhagyásával kell átutalni, és csak annak a mű­velődési otthonnak, amely tevékenységével kielégíti a szövetkezet igényeit. 4. A művelődési otthon igazgatója minden év elején a termelőszövetkezet vezető tanácsa elé terjeszti javas­latait és előzetes hozzájárulását kéri az átutalt pénz­összeg felhasználását illetően. A költségvetési terv kö­zös véglegesítésénél figyelembe kell venni a művelődési otthon legsürgetőbb anyagi szükségleteit. 5. A mezőgazdasági termelőszövetkezet pénzbeni hozzá­járulását a falusi kulturális-nevelő munka anyagi alapjai­nak fejlesztéséhez, vagyis a művelődési otthonnak át­utalt alapot külön tételként kell feltüntetni a művelődési otthon költségvetésen kívüli jövedelmének fejezetében, amely kiegészíti a rendelkezésre álló anyagi és pénzügyi eszközöket. 6. A művelődési otthon igazgatója félévenként köteles tájékoztatni a termelőszövetkezet vezető tanácsát az át­utalt összeg felhasználásának módjáról. * A fenti ajánlások valóra váltása a falusi lakosság soraiban végzett kulturális-nevelő munka javítását, a kul­turális anyagi alap teljesebb kihasználását célozzák, hogy a közművelődési intézmények és a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek még hatékonyabban hozzájárulhassanak a szövetkezeti dolgozók szocialista öntudatának fejleszté­séhez. A Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság POMPILIU MACOVEI elnök

Next