Művelődés, 1973 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1973-04-01 / 4. szám
jük , /jr KILÁTÓ SIMON BÉLA KÉPEI itt_______________ Simon Béla a mai magyar képzőművészetben karakteres, különálló jelenség, mondanivalója és stílusa mégsem egyedülvaló, mert a magyar romantika szerves folytatásának tekinthető. A mi „fauve“-jaink közé számíthatjuk — a franciás, urbánus Frank Frigyesen kívül — a Rudnay-hagyományt modernizáló debreceni Holló László mestert, a szolnokiak némelyikét és rajtuk kívül még néhány neves festőnket. Simon Béla — művészetének erőteljességével — ma kétségtelenül kiemelkedő egyénisége ennek a stílusfelfogásnak. Annyira egyéni és eredeti, hogy a rokonítás alapja nem egyéb egy bizonyos alkat stílusban is észlelhető megnyilvánulásánál. Miben áll ez az eredetiség ? A csak színekben, formákban elmondhatót nehéz dolog szavakkal megközelíteni. Maga a festő is természetesen messze a saját művei mögött marad, ha megpróbálja szóban kimondani, utánakomponálni a képnyelven kifejezettet. Simon Béla festői egyéniségének van egy ilyen érdekes, másoknál alig felfedezhető naiv vonása. Eleve sem rossz értelemben használom itt a „naiv“ jelzőt, de nála talán a több zárra nyíló belső kincsestár egyik kulcsa. Példával jobban tudom érzékeltetni, milyen naivitásra gondolok. A művészetben is van elöregedés. Egykori felfedezések válnak erőtlenné a követők ügyeskedő ismétlései nyomain. Képzeljük el, mit gondol magában az alkonyi sétáján ballagó aggastyán, amikor látja, hogy a padok szerelmespárjai azzal a lelkesedéssel fordulnak a szerelem felfedezése felé, amely benne már rég kialudt. Szinte nevetségesen naiv dolog, hogy újból és újból feltalálják az emberek az örök nagy szerelmet. A művészet az embernek nem olyan tevékenysége, mint a tudomány, amely fejlődik, hanem inkább olyan, mint a szerelem, amely naivan folyton újjászületik. Ha a festő arra gondolna, hogy neki fejlettebbnek kell lennie az egyiptomiaknál, görögöknél, Leonardónál és Rembrandtnál, akkor elveszthetné a kedvét minden képzőművészettől. A festőnek elsősorban arra kell törekednie, hogy önmagát minél őszintébben, minél teljesebben kifejezze. Nem árt, ha tudja, hogy mi a korszerűtlen és mi a korszerű, de az sem árt, ha csak önkéntelenül közlésre vágyó indulataiban érzi önmagában egyúttal korát is. Ilyen naiv és spontán alkat Simon Béla. Képei annál jobbak, mennél inkább temperamentumára hallgat. Művészete Baranyához, Pécshez kötődik, a pécsi modern művészeti centrum egyik oszlopa. Hogy ez a művészet mennyiben természetelvű és mennyiben elvont, ez ma már aligha jelent problémát. Korunk képzőművészete nem tud lefékezni vagy visszafordulni azért, mert az embereknek • Füzes istállóval. Tus • Lajos bácsi szerszámai. Olaj ! © Janus Pannonius. Olaj Repro : Nádor Katalin és Lantos Miklós (Pécs) Simon Béla : 54