Oktatási Közlöny, 2001. január-június (45. évfolyam, 1-16. szám)

2001-01-25 / 1. szám

4 OKTATÁSI KÖZLÖNY Közönséges differenciálegyenletek numerikus megol­dása (egy- és többlépéses módszerek; a numerikus sta­bilitás fogalma). Lineáris programozási feladatra vezető problémák; konvex poliéderek extremális pontjai; a szimplex mód­szer, a Bland szabály, a lexikografikus szimplex mód­szer, dualitás, Farkas-tétel, Mi­nkowski-Weyl-tétel, Far­­kas-lemma és alternatíva-tételek. A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegy­ségek száma legalább 53. d) Gyakorlati képességek A számítógépes gyakorlatokkal megszerzendő szak­mai tanulmányi munkaegységek száma legalább 4. e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek A szakmai törzsanyagon túlmenő szakmai ismereteket a képzés második szakaszában modul rendszerben, szer­vezett oktatás keretében kell megszerezni. Ezeket a mo­dulokat az egyetemek saját, egyéb profiljuknak megfele­lően, szabadon határozzák meg. Az így kialakított alkal­mazott matematikai modulokban - operációkutatás (optimalizálás, sztochasztikus, illet­ve diszkrét modellek, döntési modellek), - számítógéptudomány (adatbázis-elmélet, algorit­mus-elmélet, számítógépes geometria stb.), - műszaki-fizikai alkalmazások (mechanika, villa­mosságtan, hőtechnika, hírközlés stb.), - közgazdasági matematika (pénzügyi folyamatok elemzése), - biztosítási matematika, - számelmélet, algebra, logika és alkalmazásai, - statisztika, - alkalmazott analízis, - dinamikai rendszerek, - információelmélet, kriptográfia, - sztochasztika, - alkalmazott geometria, - biomatematika összesen megszerzendő szakmai tanulmányi munka­egységek száma legalább 42. A 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellék­letének 4. e) pontjára tekintettel megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 210. f) Szakmai gyakorlat A 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellék­letének 4. f) pontjára tekintettel, a szakmai gyakorlattal megszerzendő szakmai munkaegységek száma lehetőség szerint legalább 10, 5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere A 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellék­letének 5. pontjára foglaltak figyelembevételével a záró­vizsga tárgya matematika és a választott alkalmazott matematikai modul. 2. számú melléklet a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelethez Az egyetemi szintű biofizikus szak képesítési követelményei 1. A képzési cél Okleveles biofizikusok képzése, akik­­ a 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 3. számú melléklet L, a) pontjára is tekintettel - magas szintű fizikai, biológiai és rokon szakterületi alaptudással rendelkeznek, képesek az élet­­folyamatokban megnyilvánuló fizikai eredetű törvény­­szerűségek felismerésére, kísérleti tanulmányozására és azok elméleti értelmezésére, magas szinten tudják üze­meltetni, fejleszteni, vagy az adott céloknak és lehetősé­geknek megfelelően átalakítani a biológiai, biotechnoló­giai, egészségügyi, élelmiszeripari, környezetvédelmi ku­tatások, eljárások és szolgáltatások modern vizsgálati berendezéseit, alkalmasak ezen tudományok határterüle­tein jelentkező problémák felismerésére és megoldására, sokoldalú képzettségük alapján képesek önálló innovatív munkát végezni, vagy bekapcsolódni alkalmazott fejlesz­tő csoportok tevékenységébe, nyelvtudásuk és informa­tikai felkészültségük révén is alkalmasak széles nemzet­közi együttműködésre. 2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése okleveles biofizikus. 3. A képzési idő 10 félév, a 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 3. a) pontjában foglaltak figyelembevéte­lével. 4. A képzés főbb tanulmányi területei a) Természettudományos alapismeretek: - matematika, legalább 8 szakmai tanulmányi munka­egység, - informatika legalább 6 szakmai tanulmányi munka­egység, - kémia legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegy­ség. b) Nem-természettudományos ismeretek A 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellék­letének 4. b) pontjára tekintettel legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység. c) Szakmai törzsanyag Az anyagi világ felépítése és alaptörvényei. Szilárdtestek és folyadékok mechanikája. Elektrosztatika és elektrodinamika. A biomolekulák működésének elektrosztatikus szabályozása. Elektromágneses hullámok, hőmérsékleti sugárzás, fény. 1. szám

Next