Nagykanizsa, körséta a Belvárosban (1957)
1. VASEMBER-HÁZ: A város földesura építette a XVIII. század közepén barokk stílusban, később klasszicista vonásokat is kapott. A kétszintes épület homlokzatának egyszerűségét a szabadság téri oldalon látható tampanon sem változtatja meg. A legutóbbi felújítás alkalmával kibontották az Ady út felőli rész boltíveit és árkádokat alakítottak ki. Valaha lakóház volt, a földszintjén üzletekkel és műhelyekkel, az udvarán raktárakkal. A homlokzatán látható páncélos vitéz egy vaskereskedő cégére volt. A mai állapotában alul üzleteknek ad helyet, az emeleten találjuk a Városi Képtárat, az elegáns házasságkötő és fogadó termeket. A Városi Képtár őrzi az Indiában élő Brunner Erzsébet és az USA-ban dolgozó Ősze András műveinek egy részét. 2. ALSÓ VÁROSI TEMPLOM ÉS KOLOSTOR: 1702—14 között épült a lebontott kanizsai vár tégláiból a ferencesrendi szerzetesek számára, barokk stílusban. Ez a város legértékesebb műemléke. A templom főhajós és egy mellékhajós rendszerű. A falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek, a falak mentén díszes mellékoltárok láthatók. Harangjai a XVIII. századból valók. A szenteltvíztartót eredeti török sírkőből faragták. A főoltár képét G. F. Sambach festette 1770 körül. Legértékesebbek mégis a szobrai. Megtekintésre érdemes a sekrestyében lévő faragott barokk szekrénysor. A templom alatt nagy kripta van. Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes kolostor, amely közvetlenül a templomhoz simul. Fő része egy belső udvart körülzáró négyszögletes épület, ehhez kapcsolódik egy L alakú szárny. A tágas ebédlőjének a mennyezeti freskói tönkrementek, a szép intarziás ajtaját a múzeum őrzi. A kolostor jelenleg a Városi Könyvtárnak ad helyet. 3. KERESKEDELMI KASZINÓ: A XIX. század végén épült eklektikus stílusban, a városi társas élet fellendítése céljából. Később a jelentékeny számú nagykanizsai zsidóság klubjává alakult. Jelenleg a Helyőrségi Művelődési Otthon funkcióját tölti be. KVÁRTÉLYHÁZ: 1740-ben építették a vár tégláiból fogadó céljára. Később Zöldfa Vendéglő és Szálloda néven a Dunántúl egyik legnagyobb vendégfogadója volt, kényelmes szobákkal, istállókkal. A nagytermében messze földön híres bálokat rendeztek, de mellette színházi előadásokat és hangversenyeket is tartottak. 1880-ban átalakították és a törvényszék vette át. 1943—45 között internáló tábor volt, ma általános iskola. Az épület zömökségével, vastag falaival várszerű benyomást kelt. 23. TÖRÖK KÚT: A szögletes kőmedencéje — hagyományok szerint — Kanizsa török kori várából származik. A medence közepéből emelkedik ki a puha homokkőből faragott barokk stílusú oroszlános vízköpő. Erre egy klasszicista oszlopot állítottak a múlt század második felében. VÁROSHÁZA: A barokkos hatású Szabadság teret nyugatról a Városháza három szintes, szinte teljesen dísztelen épülettömege zárja le. Az 1930-as években a törvénykezés céljaira építették. Jelenleg a Városi Tanács, illetve a Bíróság székhelye. 24. SZOVJET HŐSI EMLÉKMŰ : A Szabadság tér közepén emelkedik a győzelemért véres küzdelmet folytató szovjet hadsereg emlékműve. Tervezője: M. P. Epifanovics. Az emlékművet átépítették a 60-as években. A bronz szovjet katona alkotója Farkas Aladár. Zalai Nyomda, Nagykanizsa 89 1937