Nagykanizsa, körséta a Belvárosban (1957)

1. VASEMBER-HÁZ: A város földesura építette a XVIII. század közepén barokk stílusban, később klasszicista vo­násokat is kapott. A kétszintes épület homlokzatának egyszerűségét a szabadság téri oldalon látható tampanon sem változtatja meg. A legutóbbi felújítás alkalmával kibontották az Ady út felőli rész boltíveit és árkádokat alakítottak ki. Valaha lakóház volt, a földszintjén üzle­tekkel és műhelyekkel, az udvarán raktárakkal. A hom­lokzatán látható páncélos vitéz egy vaskereskedő cégére volt. A mai állapotában alul üzleteknek ad helyet, az emeleten találjuk a Városi Képtárat, az elegáns házas­ságkötő és fogadó termeket. A Városi Képtár őrzi az In­diában élő Brunner Erzsébet és az USA-ban dolgozó Ősze András műveinek egy részét. 2. ALSÓ VÁROSI TEMPLOM ÉS KOLOSTOR: 1702—14 kö­zött épült a lebontott kanizsai vár tégláiból a ferences­rendi szerzetesek számára, barokk stílusban. Ez a város legértékesebb műemléke. A templom főhajós és egy mel­lékhajós rendszerű. A falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek, a falak mentén díszes mellék­oltárok láthatók. Harangjai a XVIII. századból valók. A szenteltvíztartót eredeti török sírkőből faragták. A főoltár képét G. F. Sambach festette 1770 körül. Legértékesebbek mégis a szobrai. Megtekintésre érdemes a sekrestyében lé­vő faragott barokk szekrénysor. A templom alatt nagy kripta van. Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes kolos­tor, amely közvetlenül a templomhoz simul. Fő része egy belső udvart körülzáró négyszögletes épület, ehhez kap­csolódik egy L alakú szárny. A tágas ebédlőjének a men­­­nyezeti freskói tönkrementek, a szép intarziás ajtaját a múzeum őrzi. A kolostor jelenleg a Városi Könyvtárnak ad helyet. 3. KERESKEDELMI KASZINÓ: A XIX. század végén épült eklektikus stílusban, a városi társas élet fellendítése cél­jából. Később a jelentékeny számú nagykanizsai zsidó­ság klubjává alakult. Jelenleg a Helyőrségi Művelődési Otthon funkcióját tölti be. KVÁRTÉLYHÁZ: 1740-ben építették a vár tégláiból fo­gadó céljára. Később Zöldfa Vendéglő és Szálloda néven a Dunántúl egyik legnagyobb vendégfogadója volt, ké­nyelmes szobákkal, istállókkal. A nagytermében messze földön híres bálokat rendeztek, de mellette színházi elő­adásokat és hangversenyeket is tartottak. 1880-ban át­alakították és a törvényszék vette át. 1943—45 között in­ternáló tábor volt, ma általános iskola. Az épület zömök­ségével, vastag falaival várszerű benyomást kelt. 23. TÖRÖK KÚT: A szögletes kőmedencéje — hagyományok szerint — Kanizsa török kori várából származik. A me­dence közepéből emelkedik ki a puha homokkőből fara­gott barokk stílusú oroszlános vízköpő. Erre egy klas­­­szicista oszlopot állítottak a múlt század második felében. VÁROSHÁZA: A barokkos hatású Szabadság teret nyu­gatról a Városháza három szintes, szinte teljesen díszte­len épülettömege zárja le. Az 1930-as években a törvény­kezés céljaira építették. Jelenleg a Városi Tanács, illetve a Bíróság székhelye. 24. SZOVJET HŐSI EMLÉKMŰ : A Szabadság tér közepén emelkedik a győzelemért véres küzdelmet folytató szovjet hadsereg emlékműve. Tervezője: M. P. Epifano­­vics. Az emlékművet átépítették a 60-as években. A bronz szovjet katona alkotója Farkas Aladár. Zalai Nyomda, Nagykanizsa 89 1937

Next