Áron Nagy Lajos Munkácsy-díjas festőművész kiállítása (Rudnay Gyula Terem, Eger, 1973)

MŰVEK JEGYZÉKE (Olajfestmények) Alom sorozat 1. 50 X 60 Alom sorozat felhők 40 X 80 Alom az erdőről 60 X 80 Halak 1. 50 X 60 Halak II. 50 X 60 Halak III. 40 X 60 Hármas fűz 50 X 60 Tirnovo 1. 50 X 60 Tirnovo II. 50 X 60 Tirnovo III. 50 X 60 Megfordított gyökér 40 X 60 Kidöntött gyökér 40 X 60 Inferno 70 X 40 Erdei síremlék 50 X 60 Siló alapozás 60 X 80 Kőfej 50 X 60 Domboldal házzal 50 X 60 Esik az eső 40 X 80 Visno Boca 60 X 80 Velencei tó 50 X 60 Sziklák 40 X 60 Vízpart 60 X 80 Matyasovszkai füzes 60 X 80 Jégvirágok o o­*o CK­O CTl o Liptói sorozat (guache) l-VII. X nO o Jégvirágok-csendélet 50 X 60 Tengerpart este 50 X 60 Eső után 60 X 80 Erdő benső X X 6­0 Dekoratív táj 50 X 80 Demenova 1. 50 X 60 Demenova II. 50 X 60 Demenova III 50 X 60 Görög táj I. 50 X 60 Görög táj II. 50 X 60 Görög táj III. 50 X 60 Görög táj IV. 50 X 60 Görög táj V. 50 X 60 Felhőfoszlányok 50 x100 Vízpart 50 x 65 Tirnovo IV X 6n O Táj-balett 60 x 70 Dekoratív táj 40 x 70 Csodafa O Áron Nagy Lajos legkedvesebb műfaja a tájkép. Indulásakor a Tisza vidéke, később a szűkebb hazai táj — a Velencei tó, a Balaton — majd utazásai nyomán a görög, bulgár és szlovák tájak ihlették. E valóban alapvető élmények mellett még egy lényeges összetevője van művészetének: az anyag szeretete. Áron Nagy egyike a legművesebb festőinknek. — Hogy ez pontosan mit is jelent, azt legszebben itt kiállított képei mondják el. Korai, leg­inkább Aba-Novák hatását mutató, konstruktívan anekdotázó ké­peit a negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején, egy sze­mélyes lírával töltött, fények és árnyékok által tagolt festői világ váltotta fel. Ha egy mondatban — vállalva az egyszerűsítéssel járó hibákat is — akarnám megfogalmazni művészetének lénye­gét, azt kell mondanom, hogy a harmincas évek magyar poszt­impresszionizmusából kinőtt tartózkodó expresszivitása jellemzője. Ezen belül aztán szinte mindent kipróbált a lírai hangulatú, finom festőiségű életképtől az egészen elvont, dekoratív folthatásig. Mű­vészetének legszebb erénye, hogy mindezt saját törvényei szerint oldotta meg, s a nagy változatosságon belül mindvégig meg­őrizte oeuvreu-je egységét. Kovács Péter 1913-ban Budapesten született. A főiskola elvégzése óta él és dolgozik a szülő­városának érzett Székesfehérvárott. 1935 óta kiállítóművész. Azóta rendszeres résztvevője az országos kiállításoknak. Az ország szinte minden részén számos egyéni kiállítása volt. Ezek közül a legfontosabbak: 1955. Fényes Adolf Terem (Budapest), 1959. és 1960. István Király Múzeum (Székesfehérvár), 1967. Csók István Galéria (Budapest). Megalakulása óta vezetője a Magyar Képző­művészek Szövetsége Északdunántúli Területi Szervezetének. A harmincas évek óta számos művészeti kitüntetést nyert, 1956-ban és 1966-ban Munkácsy-díjat kapott. 73,161 — Képcsarnok V. Ny. Felelős kiadó: Köteles István

Next