Barabás László festőművész kiállítása (Győri Műcsarnok, Győr, 1974)
Az alkotókedv teremtette új művészeti megoldások időről időre hiányossá teszik ismereteinket, így vagyunk a zománccal is, amelyről azt tudtuk, hogy a ránk maradt első darabok kétezer évvel ezelőttiek, s kizárólag ötvösremekeket díszítettek. A zománcfestés Siena nevéhez fűződik, tökéletesítése pedig a francia Limoges városához. Mindez évszázadok távlatából ismert. Az új megoldások napjainkhoz kapcsolódnak. Barabás László győri festőművész, aki ezúttal ötödik önálló kiállításával lép elénk, majd évtizedet töltött a zománc ősi világában. S hogy nem hiába, azt alkotókedve nyomán mára kiteljesedett-tökéletesedett új zománcfestészeti eljárás, képei, ez a kiállítását mutatja. Barabás László „zománcban gondolkodó” festőművész. Nem a díszítés, az iparművészet, hanem a gondolati, a zománc tűzszíneivel közlő festészet mezsgyéjén jár, tapos utat maga is. Némi zománctörténeti ismertetés mindenképpen helyénvaló Barabás László képeit nézve. Ő is hozzájárul e nemes technika festészeti továbbgazdagításához. Az országban élő és alkotó „zománcfestők” szándékától úgy különbözik Barabás László festő-