KözépEurópai Avantgárd Rajz- és Grafika (Győr, 2001)

54 7 modem képéhez. Fulla művészi munkássága 1926-ban kezdett kibontkozni. Különösen grafikáiban, az eszközök egyszerűsödési folyamatát figyelhetjük meg. A kubizmusra emlékeztető, tört, laza vonalú formaelemzése művészi útkeresésének irányát jelzi. Munkássága 1928-1938-ban érte el tetőfokát, abban az időszakban, amikor az Iparművészeti Főiskola előadója volt. Munkái az analitikus és szintetikus kubizmusból, a konstruktívizmusból, a szuprematizmusból és az elementarizmusból merített ihletek alkotó összegzéséről, chagall-i képzelőerőről, valamint a népművészet és a gyermekalkotások hatásáról árulkodnak. Tiszta, ragyogó színárnyalatokat alkalmazott érzelmi színezettel, mintegy a lineáris rajz raszterétől függetlenül. A képi kompozíció kettős jellege különösen a litografálást és linómetszést kombináló grafikai munkásságában nyilvánult meg. A rajz kettős hatása - vonalasság a linómetszeten és síkszerűség a színes litográfián - következetesen jelent meg festményein is. A formák racionálisan elvont geometriai alapja és az érzéki, szuggesztív színekben gazdag, fantasztikus kompozíciók közti ellentét Fulla egyedülálló válasza az európai művészet aktuális tendenciáira. A gondolat alapján kibontakozó szisztematikus festői folyamat jellemzi Mikuláé Galanda munkásságát. Ez a modern művész alapjaiban újraértékelte a szlovák művészeti hagyományt. Szerinte a festészetnek szlováknak kell lennie, de szellemében, és nem tárgyában. Már 1924-ben együttműködött a baloldali DAV magazinnal tipográfiatervezés és egyszerűsített, stilizált formájú linómetszet-illusztrációk készítése kapcsán. Abban az időben grafikai munkássága különösen az expreszszionizmus, mégpedig Munch és az Új Tárgyiasság hatását tükrözte, így a háború utáni objektív realizmus és a városi téma művészeti érdeklődési körébe került (Szerelem a városban c. ciklus). Az 1920-as évek második felében Picasso neoklasszicizmusa hatására stílusa a szilárd forma plasztikus kifejezésének tendenciáit mutatta, amely az úgynevezett rózsaszín korszakban teljesedett ki (1930-1933). Grafikai munkássága és rajzművészete a kísérletezés és útkeresés természetes terévé vált (iparművészeti főiskolai tanári munkájához kapcsolódva). Szürrealistaként először alkalmazott kollázst, és az ebből a korszakból való rajzai (1930-1931 ) az első reagálások a szürrealizmusra. A betyárok népies témában, a formaegyszerűsítés folyamatában eljutott a szürrealizmus elemi sémájáig. A népi életkép új koncepciója ellentétben állt annak önálló, modern művészi formán alapuló, hagyományosan idealizált értelmezésével. Utolsó alkotói periódusában Picasso szürrealista korszakát transzponálva, tízesével alkotta a dekoratív jellegű rajzokat és gouache-okat, elsősorban női fejekről. Bár Imre Weiner Král nem tanított az Iparművészeti Főiskolán, Mikulás Galandához és František Malÿhoz (1900- 1980) fűződő viszonya különösen ösztönzőleg hatott a szürrealizmus iránti érdeklődésére. Párizsi tartózkodása és európai útjai rendkívül fontosak voltak művészi fejlődése szempontjából, így közvetlen kapcsolatba kerülhetett az avantgárd különböző formáival, amelyekből ihletet merített szürrealizmuskoncepciójához egyfajta költői asszociatív komponálásmódhoz, amelyben a szintetikus kubizmus elemeit alkalmazta mind rajzban, mind kompozícióban. 1936-ban ő szervezte az első szürrealista kiállítást Szlovákiában. Ebben a korszakban alkotta a Pozsony című, szociális érdeklődésről tanúskodó fametszetciklusát, amelyben hasonló elveket alkalmazott, mint a festészetben. A művész figyelmét a mai városi élet, annak mélyülő ellentétei és szociális ellentmondásai kötik le. 1938-ig a szürrealizmusra való reflexiónak nem volt szélesebb háttere. (8) Azonban érdemes megemlíteni két művészt, Jakob Bauernfreundot (1904 - 1976) és Andrej Nemešt ( Nemes Endre 1909-1985), akiknek munkássága a kubizmus és szürrealizmus egybeolvadását mutatja. Mindkét művész a fasizmus elől emigrált, és munkásságuk különböző környezetben fejlődött tovább. Az 1930-as években Ester Timerová- Martinceková munkássága a Párizsi Iskola modernizmusára való sajátos.