Jánossy Ferenc emlékkiállítás (Kubinyi Ferenc Múzeum, Szécsény, 2003)
ismerőse őrzi. A kiállítás szervezőinek szándéka szerint nemcsak nekik volna lehetőségük az évforduló kapcsán arra, hogy - megtekintve a Jánossy-életműből összeállított válogatást - emlékét felidézhessék, hanem szeretnénk egyúttal művészetének örök értékeire, küzdelmes életútjára a fiatalabb generáció figyelmét is nyomatékkal felhívni. Malits Iterenc EMLÉKKIÁLLITÁS JANÓS8Y FERENC /1926-1983/ FESTŐMŰVÉSZ HALÁLÁNAK HUSZADIK ÉVFORDULÓJÁN 2003 Kulányi Ferenc Múzeum - Szécsény Palóc Múzeum - Balassagyarmat Jánossy Ferenc: Kettős portré, 1950 Jánossy Ferenc: Önarckép szín- és tónusválasztása, gyors ecsetjárása nyugtalan lelkiállapotáról tanúskodnak. Felfedezte magának a nógrádi tájat, készített balassagyarmati, szécsényi városképeket is. Hollókőn szintén dolgozott. A Horváth Endre Galériában 1972-ben, 1974-ben, 1979-ben, valamint halála után 1997-ben volt kiállítása. Rendszeresen szerepelt a salgótarjáni tavaszi fesztiválon. Kiállításai kapcsán többek között a Művészetben, a Palócföldben, a Nógrádban jelentek meg munkásságát méltató írások. Művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, a bázeli Kunstmuseumban, a miskolci Hermann Ottó Múzeumban, a székesfehérvári Deák Dénes Gyűjteményben, a balassagyarmati Képtárban és a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeumban. Jelentős műveket létrehozó szürrealista indulása és az ötvenes években épp hogy megtűrt posztimpresszionizmusa után igazi hangját Svájcban találta meg. Mesterien kapcsolja a szimbolikus tartalomhoz az expresszív megfogalmazást. Készített absztrakt műveket is, de munkásságának súlypontja a figurális festészetre esett. Egyes tájaiban a nagybányai hagyományokhoz nyúlt vissza. Szerteágazó munkásságának feldolgozása folyamatban van. Rendkívüli személyiségének, művészlétéből adódó különös megnyilvánulásainak emlékét, viharos - tragikusan rövidre szabott - életének epizódjait számos még köztünk élő barátja.