A MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei (28. kötet, 2-4. szám)

Tudományos ülésszak Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából - Barta János: Petőfi és Arany

BARTA JÁNOS PETŐFI ÉS ARANY A 48-as márciusi napok után Arany János egy ideig nem kap levelet Petőfitől, s megriad attól a lehetőségtől, hogy nagy barátja nem annyira nem ér rá, mint inkább nem is akar neki többé írni. Amikor végre a várt levél befut, Arany maga így magyarázza riadalmát: „Pedig talán magad nem is képzeled, mily könnyen semmivé tudnád te tenni az én jövendőbeli íróságomat." Ugyan­ezen a napon Tompához írt levelében a kijelentés még határozottabb: „Ahol Petőfi barátságának vége, ott irodalmi pályám is be van fejezve, érzem." A következő év elején megint átéli Arany ugyanezt az ijedelmet. Petőfi 1849. január 16-án Debrecenből Bemhez, új állomáshelyére indul; nem tud időt szorítani, hogy írjon Aranyéknak, holott fontos közlendője volna, az ti., hogy nem mehet személyesen, családjával együtt Szalontára. A kimagyarázást Júliára hagyja, ez azonban elmulasztja a levél megírását. Arany pedig a hallgatásból azt olvassa ki, hogy Petőfi megharagudott rájuk. Ekkor fordul közvetlenül Petőfinéhez. Felpanaszolja, hogy Sándor „egy betűre sem érde­mesíti". „Hogy irántam hűlni kezd, vagy pláne meghalt, arra egyéb bizonyít­vány nem kell, mint válaszának elmaradása. Ám legyen. Ő szőtte a viszonyt, ő eltépheti. De csalódik, ha azt hiszi, hogy ha barátomnak neveznem nem szabad, kitörli belőlem a szeretetet, mellyel rajta az ábrándozásig csüggök . . ." Petőfi Erdélyből írt levelének vételéig élt ebben a szorongásban. Azt, hogy ez a baráti kapcsolat, amelynek fennmaradásától Arany költői pályájának további folytatását tette függővé, hogyan jött létre, melyek voltak külső történetének mozzanatai, a régebbi és újabb szakirodalom már tüzetesen föltárta. Viszont érdemes elidőzni annál a kérdésnél: mit jelentett ez a barátság belsőleg, milyen tényezőknek köszönhette páratlan mélységét, mi volt az, ami a két géniusz között ilyen eltéphetetlen kapcsolatot tudott létrehozni? Ha a szót egy kissé szélesebb értelemben vesszük, Petőfi ez idő tájt már egyáltalán nem szűkölködött barátokban. Az egész országra kiterjedő ismeret­ségi körön belül, attól kezdve, hogy életének és működésének központjává Pest válik, s ahogy a politikai légkör megélénkül, kialakul körülötte egy kisebb létszámú belső tábor. Azokra kell itt gondolnunk, akiket a szaktudomány hol Fiatal Magyarországnak, hol márciusi ifjaknak nevez, kissé szűkítve a Tizek - MTA I. Oszt. Köd. 28, 1973

Next