A MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei (31. kötet, 3-4. szám)

SZEMLE - Juhász Géza: Csokonai-tanulmányok (Szauder Mária)

SZEMLE szintén Juhász professzor újabb kutatásai adták. Abban az évben jelent meg a Csokonai emlékek vaskos kötete is A magyar irodalomtörténetírás forrásai című sorozatban, s ez időtől kezdve egyre­másra láttak napvilágot a Csokonairól szóló tanulmányok és kismonográfiák Juhász Gézától, Julow Viktortól, Szauder Józseftől, Szilágyi Ferenctől, Vargha Balázstól stb., 1975-ben pedig, hosszú előkészületek után megjelent Csokonai Vitéz Mihály összes művei kritikai kiadásának első kötete Julow Viktor és Szilágyi Ferenc gondozásában, melynek jegyzetanyaga sok helyütt kiemeli Juhász Géza kronológiai megállapításait, sőt egy egész fejezetet szentel a nagy apparátussal dolgozó Juhász Géza professzor munkájának is: „Kiadásunk közvetlen előzménye Juhász Géza eléggé nem fájlalhatóan befejezetlenül maradt nagyszabású vállalkozása, egy hat kötetre tervezett, teljességre törekvő, a korszerű igényeknek megfelelő Csokonai kritikai kiadás elkészítésére." - írják a szerkesztők, mintegy megállapítva és mélyen elismerve Juhász Géza irodalomtörténeti munkásságának kiemelkedő érdemeit. Arra is kitérnek, hogy a debreceni professzornak majdnem két évtizeden át folytatott munkája mily óriási nehézségekbe ütközött, mert a Toldy Ferenc Csokonai-kiadásán kívül a többiekre csak igen kis mértékben lehetett támaszkodnia. ,Ak­kor két évvel ezelőtt (1951) hozzáfogtunk a Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Irodalmi Intézetében, hogy elkészítsük Csokonai kritikai kiadását, nem sejtettük, mekkora fába vágtuk a fejszénket. Nem is egy fába. Olykor az az érzésünk, hogy szinte áthatolhatatlan dzsungelben járunk — azzá vált, elhanyagolt ősvadonná vált másfélszáz év alatt Csokonai hagyatéka" (Építünk, 1953. 4. sz. 16.1.) — fogalmazza így maga Juhász Géza a Csokonai kritikai kiadás munkálatait. A néha leküzdhetetlennek látszó kronológiai és variáns­ nehézségek ellenére is Juhász egészen haláláig folytatta Csokonai-kutatásait. Hatalmas kéziratos hagyaték maradt a filológus Juhász után, mely a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárába került. Ez a hagyaték nemcsak a Csokonai kritikai kiadás anyagát tartalmazza, hanem Juhász professzornak azokat a tanulmányait és előmunkálatait is, melyekből korszerű Csokonai-monográfiát akart kialakítani. Sajnos erre már nem kerülhetett sor. Az Akadémiai Kiadónál most megjelent Csokonai-tanulmányok Juhász Gézának azokat a posztumusz műveit gyűjtik egybe­n lányának, Juhász Izabellának gondos és pontos sajtó alá rendezésé­ben és jegyzetelésében melyek a készülő Csokonai-monográfiának lettek volna a bázisai. A jól megszerkesztett kötet élére a Csokonai-monográfia elkészült fejezetei kerültek: Csokonai debreceni diákévei, reménykedései, letörései s igazságtalan kiűzetése: „Hogyan s miért csapták ki voltaképpen? " Csokonai zsengéi, fordításai, diákkori versei, nagy szerelme, az Árpádiász kérdése, klasszicizmusa, helyesírása, verselése azok a nagyobb témakörök, melyeket filológusi részletességgel tárgyal Juhász Géza tanulmányaiban, pályaképet vizsgál azonos elvek, szempontok alapján. Ahogy Szuromi Lajos írja a kötet utószavában, „két cél lebegett Juhász Géza szeme előtt": kritikai kiadás alá rendezni Csokonai műveit, és megírni egy oly Csokonai-monográfiát, mely a költő valódi egyéniségét és életművét tükrözi. E két cél szerint oszlanak meg a tanulmányok is: filológusi-szakmai megállapítások és érvelések a kritikai kiadás számára, valamint Csokonai életének s életművének értékelése. A kritikai kiadás számára filológusi lelkiismeretességgel búvárkodott Csokonai műveinek kronológiai meghatározásán Juhász, ennek alapján készült el a kritikai kiadás első kötete és foly­tatódhat a többi is. Hatalmas filológiai apparátussal dolgozott Juhász professzor, főleg a Csokonai­életmű genezise körül, hol megalapozott egészet tudott kiformálni részlettanulmányaival és tisztázott minden homályos, egymásnak ellentmondó pontot. A Címjegyzékek vizsgálatával tökéletes rendet teremtett Csokonai műveinek zavaros időrendjében. Módszeres tudományossággal végezte sziszifuszi feladatát küzdelmes kutatásai során. Lássuk most pontosabban, mit tartalmaz a kötet, mely - mint említettük - csak válogatást nyújt Juhász Géza Csokonairól szóló műveiből. Először — mint feljebb szóltam róla - Csokonai fejlődésrajzát vázolja fel, sőt feltérképezi, irodalomtörténetírásunkban talán először ilyen alaposan, a fiatalkori műveket. Részletesen tárgyalja a költő egyéniségét és a debreceni környezetet, az európai és a magyar társadalmat, a politikai helyzetet. Utána úgynevezett „Műhelytanulmányok" következnek, főleg Csokonai fiatalkori költeményeiről, zsengéiről, a magyar­ és latin nyelvűekről egyaránt, majd fordításairól s még részletesebben radikális verseiről számol be Juhász. Hosszú, körülbelül 50 lapos taglalása következik annak a feltevésnek, hogy ki volt „Csokonai Rozáliája". Részletesen fedi fel Juhász feltételezéseit e szerelem körül, s igen érdekesen bizonyosnak állítja felfedezését az igazi Rozáliáról, Földi feleségéről. Ezt az irodalom- MTA I. Oszt. Közl. 31,1979

Next