Nagyszebeni Reggeli Ujság, 1919 (2. évfolyam, 26-74. szám)
1919-02-01 / 26. szám
Nagyszeben, 1919 fl Szombat' február hó 1. előfizetési Arak Laptulajdonos és Madó. LUDOVSZKY LAJOS. Séta évre------------ 40--K *-*» félévre — — — — 20— . Megjelenik mindennap, — — 12-«s: reggel 6 órakor. szegyee azim ára 20 Ulér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagyszeben, Sarkantyu u. 12.VI II. évfolyam, (26 szám) A nők joga Ezt a címet csak úgy idevetettem. A nők nálunk politikai jogokat kaptak. Ha a mostani zűrzavaros viszonyok mellett módjuk lenne ezen jogokat gyakorolni, úgy bizonyára rövidesen kiábrándulnának abból. Vagy talán az erkölcsök megtisztulását is jelenthetné a beavatkozásuk. Most a kezdet kezdetén valószínűleg irtóznának még a korrupció szennyétől. Később talán ők is megszokják. A krónikás, aki a világ folyását hideg, szabad szemmel nézi, csak az objektív szemlélet csúcsán foglalhat helyet s a tárgyilagosság messzelátóján vizsgálva a kérdést, fentartja ítéletét addig, míg a deduktív logika során nem jut valamely eredményre, amely sine ira et studio világít le a dolgok mélyére. Tehát csak a találgatásnak van helye, hogy hogyan lesz, mint lesz ? Ha azt látjuk, hogy a politikailag egyenjogúsított nő az elért eredmény magaslatán áll, ha kétségtelen bizonyságunk lesz reá, hogy Éva lánya a jogban nem ékszert lát, ami után kiváncsi kézzel nyúl előbb s ha megunta, unott arccal félredobja, szóval, ha a nő politikai érettsége tűzpróbáját kiállotta, akkor üdvözölni fogjuk a női választójogot és sok szerencsét kívánunk élharcosaiknak. Habár angol földről indult el a szuffragium eszméje, ott mégsem tudott tért nyerni, hanem Északamerika Wyoming nevű államocskája volt az első bátor ország, ahol a nők aktív- és passzív-jogot nyertek. Az ottani tapasztalat szerint a vélemény az, hogy az új törvényhozás jobb, a magisztrátusok becsületesebbek, a szociális élet nívója emelkedett. A nőiesség bája nem csorbult, a házi béke nem szenvedett. Az asszonyok túlnyomó többsége jótéteményként fogadta a választójogot és komolyan, okosan él vele. A nőnemű választó szemében a jelölt legjobb kortese az erkölcs. Ezt el is hiszem. Az új parlament tiltja el a hazárdjátékot, szereli le a prostitúciót és keményen bünteti a többnejűséget. Ezt talán nem is kell bizonyítanom. Később több állam részesítette az ún. nőket politikai jogokban, úgy mint Új-Zéland, Délausztrália, Dánia, Izland, Kanada stb. Az a nő, aki egyedül, támogató nélkül járja az életét és egész ember helyét tölti be, ahova sorsa állította, joggal számíthat jogokra. És aki puha, kényelemben a széltől is óva él a férje mellett ? Miért ne, ha gyermekeket nevel a hazának. Nemcsak a kereső nőt kell megbecsülni, hanem az anyát is. Az intelligenciához, a politikai érettséghez még komolyság is kell. Azt a komolyságot értem, mely a lelkesedést nem divatnak nézi, melynek rajongása nem szalmaláng. E pont körül a legerősebb a kétségem. Az intelligens, a differenciáltan finom sín VCVSt guilukk, ailiet tipUSdfo gondolok, akik ma egy operetteáriáért tűzbe mennek, holnap pedig kegyes adományokat gyűjtenek a templomban. Ezeknek szeszély, csuda szeszély az élete s nem tudom elhinni, hogy a szuffragium kérdése komolyan letudja kötni, őket az érdeklődésüket. Az mindig nagy baj az asszony szemében, ha nem új valami, hanem régi. A szuffragium a férfi és nő örök harca, melyet nem mindig hívnak szerelemnek, amelynek csatatere ma már a parlament. Probléma lett az otthon, a klub, a műhely, az egyesület és a parlament, mely nép- képviselet és a nép között több a nő, mint a férfi. (t.) volt... Forradalmi, ujjító elméje elpihent, de öröksége, értékes költészete tovább él, s nemcsak hogy túléli őt, de igazi megértésre még csak akkor találandó, mikor a lelki kultúra nemcsak egyes kiváltságosak gyönyörködését, de szélesebb társadalmi rétegek megnemesítését fogja szolgálni. Annak az újabb hazai költői iskolának volt képviselője, megteremtője s mintegy hallgatagon elismert vezére, amely a magyar lírát az eddiginél magasabbrendűvé igyekezett fejleszteni s költészetünket olyan alapokra fektetni, melyek ellentétben a régi hazai hagyományokkal, a francia dekadensek nyomán a nyugateurópai irodalmakban divatba jött szimbolisták (írodárában inkább alkalmasak a modern ember finomult, bonyolódott érzelemvilágának kifejezésére és hangulatainak megrögzítésére. Főleg 1903. óta irányult reá a figyelem s határozott elveivel s elveinek a költői gyakorlatba való átültetésével rajongó barátokat, követőket, de egyúttal engesztelhetetlen ellenzőket is szerzett magának. Ady Endre Érmindszenten (Szilágy vm.) 1877. évi nov. 22-én született, 19 éves korában tette le az érettségi vizsgálatot Zilahon, ezután Debrecenben, Budapesten és Nagyváradon jogot halgatott. 1898—1900-ig Debrecenben újságíró volt, később több mint 4 évig Nagyváradon lapszerkesztő, 1904. óta részben Párisban, részben Budapesten állt és irt. Emlékezetes, hogy a mult évi novemberi forradalom után a Magyar Nemzeti Tanács Hock János elnökkel az élén, felkereste a már akkora 1,"‘ A SZOCI A munkástörvényesitésére közöket haszt kézenfekvőbbszágon már első esetről, bányamunkásokat. Valójában , s neve is an sztrájk. A leg sztrájkot eddi a munkások, a munkások követeléseiket ! A urUkkánai két-, de hárok a nagytőkésre önmagukat is is kemény csa A sztrájk munkaadó éli szünetelése a tőkét támadja s fosztja a tők amelyeket a m bő! nyer. Dekedelmi összek tudja szállitan rendelt cikkek« Az eddigi ta a nagytőkéseknek a munkasztrájk követki magukat. A sztrájk ér, kát a sztrájkok' mialatt nem keresnek, s igaritott pénzt '.trájk idején ma már messzemenő miogatásban szokta a szervezet szesíteni a sztrájkolókat, de ez a riogatás sem kimeríhetetlen. Pétiül az 1893. évi angol bányásztoknál a munkások 46 millió rónát veszítettek munkabérekben, alatt nem dolgoztak. Amig a sztrájk a nagytőkés ellen élt fegyver, addig a munkást is fja, de sújtja az ezen érdekkörön át eső társadalmat is. Egy üzemtan a termelési cikkeknek ideiges beszüntetése azon termékekben azt eredményez, ami természetesen Biblioteca Metern ASTRA IIIIIII III III! IlI III 111 111 III! *921978* L__ A Távirataink üzemzavar miatt elmaradtak. Emlékei ADY ENDR Ismét szegényebbek újabb magyar költész, pregnánsabb képviselőji nincs többé ... kiha * toll, mely dicsősé, fegyvere volt az uj mráért indított harcának, mélytüzű fekete szejm . ... dobogni a szív, a metan félreértettek, tagadd büszke turáni, nemes r ’ l