Nyolcosztályú gimnázium, Nagyvárad, 1880
az imák és Áldozatok a görögöknél.*) A vallás, az erkölcsösség és a jog minden nép szellemi életének gyökerei, mondja Lasaulx.1) Ha ezek erősek, akkor az említett három alapon nyugvó társadalom is erős, és a nép életrevalósága ez után mérhető meg a legbiztosabban. A három említett alapkő közül a vallás, mely a szellemi életre és fejlődésre nézve ép oly szükséges, mint a testi életre a napvilága és melege, egy nemzetnél sem hiányozhatik a nélkül, hogy önmaga meg ne semmisüljön. Bizonyítja ezt a történelem, melynek tanúsága szerint minél inkább fejlesztette valamely nép a maga vallását, annál magasabb történelmi jelentőséget vívott ki magának is. Görögországban, hol élet volt minden, hol az események hirtelen sebességgel váltották fel egymást, s a nép a maga isteneiben nemzetiségének képviselőit látta: a vallás a nép életével egészen összeforrott, oly annyira, hogy nincs költő, történetíró vagy szónok, ki tárgya mellett egyúttal az istenekkel, vallásos dolgokkal is ne töltené be műveit.2) A görögök istenei, különösen a pelasg korszak hite szerint, főleg a kültermészet működésében és az évszakok változásaiban, a leforgó esztendő tüneményeiben nyilvániták hatalmukat3); igy a földmivelő nép az eget, felhőket, menny követ. *) Minthogy Homéros és más görög író olvasása közben gyakorta hivatkozás történik a vallási intézmények közül az imára és áldozatokra, melyeknek ismerete tisztább világot vet az egész görög nép életére, czélszerűnek véltem e, két részt az alább jegyzett források nyomán röviden a tanuló ifjúság számára összeállítani. 1) Studien des class, Alterthums, 45. 1. s) Cantu Caesar, I. к. 774. 1. — Curtius E., Görög, tört. 1. köt. 55. 1. 3) Mangold L,, Ó-kor, 7. §. — K.. Fa. Hermann, Lehrbuch der griecli. Antiquitäten II. Tli. 1858. 2. §. 1*