Napi Délkelet, 1992. október (1. évfolyam, 150-179. szám)
1992-10-01 / 150. szám
1992. OKTÓBERI., CSÜTÖRTÖK A NAP ITTHON Árkus József temetése Árkus József újságíró és humorista temetése október 8-án, csütörtökön 15 órakor lesz a Farkasréti temetőben. Barátai, tisztelői akkor vehetnek végső búcsút tőle. Szlovákiai magyar politikusok Közép-Európa, sőt egész Európa számára példaértékűnek nevezte a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló magyarországi törvényjavaslatot Duray Miklós, a Szlovákiai Együttélés politikai mozgalom vezetője. A javaslat keddi, budapesti parlamenti vitájában elhangzottakkal kapcsolatban megjegyezte: pozitív változást észlelt az ellenzék álláspontjában a korábbiakhoz képest. Úgy látja: most már nem utasítják el azt, hogy a kisebbségi törvény megalkotása összekapcsolható a határon kívül élő magyar kisebbségek helyzetének a megoldásával. Mindez a Csehszlovák Szövetségi Gyűlésben és a Szlovák Nemzeti Tanácsban képviselt magyar pártok küldöttségének szerdai sajtótájékoztatóján hangzott el. Megállapodás az ORFK és a MÁV között Új megállapodás szabályozza majd a MÁV és az Országos Rendőr-főkapitányság közötti együttműködést. Az erről szóló szándéknyilatkozatot Pintér Sándor rendőr vezérőrnagy, az ORFK vezetője és Csárády János, a MÁV vezérigazgatója írták alá szerdán. Az 1982-ben kötött megállapodás módosítását az indokolja, hogy az idegenek által okozott károk, a vasúti közlekedés biztonságát, a pályaudvarok rendjét és az utasok nyugalmát sértő cselekmények száma az utóbbi két évben rendkívüli módon megemelkedett. A Magyarországon áthaladó éjszakai nemzetközi gyorsvonatokon az elmúlt időszakban több esetben történt rablás, illetve lopás. Elhunyt Béla fi Antal Bélafi Antal, az FKGP Veszprém megyei listán megválasztott országgyűlési képviselője kedd éjszaka 67 éves korában elhunyt - tudatta a Magyar Köztársaság Országgyűlése a távirati irodával. Alternatív zöld költségvetés A GDP 2-4 százalékos gazdasági növekedését, 100-200 ezer új munkahely létesülését, környezet- és egészségkímélőbb gazdaságot ígérnek a Levegő Munkacsoport, szakértői - Kiss Károly és Pavics Lázár - alternatív költségvetési tervezetükben, amelyet szerdán mutattak be a sajtónak és az érdeklődőknek a Budapesti Műszaki Egyetem Vásárhelyi Pál Kollégiumában. Az új tervezet sajátossága - mondta el Kiss Károly -, hogy összességében nem növeli az adóterhet, a jelenlegi rendszer átszerkesztésével csupán azokat adóztatja fokozottabban, akik a környezetre káros tevékenységet folytatnak. Elmaradt a találkozó Valószínűleg a jövő héten kerül sor a hat oszágos szakszervezeti szövetség és a parlamenti pártok közötti szerdára tervezett, de elmaradt találkozóra. Bálint Attila, az MSZOSZ szóvivője szerint nincs különleges akadálya az egyeztető tárgyalásnak, de a kormány álláspontját illetően még további egyeztetésre van szükség. A szakszervezetek és a pártok közötti párbeszédet a Fidesz kezdeményezte, miután a hat szakszervezeti konföderáció megegyezett a volt SZOT-vagyon felosztásáról. "Ez az új helyzet szükségessé teheti a Parlamenthez benyújtott szakszervezeti választási törvénytervezet módosítását, s ehhez a szakszervezetek véleményét is figyelembe kell venni. Békés megyei közéleti napilap Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Szigligeti utca 6. Telefon: (66)324-204;323-023; 323-252; 324-057. Fax: (66) 322-373 Igazgató: Kepenyes János Főszerkesztő: Szatmári Ilona Felelős szerkesztő: Seres Sándor Kiadó: Köröspress Kft. Készült: A Denbinder Színes Lap- és Könyvnyomdájában, Békéscsaba, Kétegyházi út 18. Felelős vezető: Bereznai Miklós igazgató Terjeszti: a Magyar Posta A lap előfizethető a postai kézbesítőknél és a postahivatalokban i______________________________________ NAPI DÉLKELET A zenei világnap ünnepe Szarvason Amióta csak él ember a földön, kutatja annak a csodának a titkát, amit zenének nevezünk. Őseink először a madarak énekében gyönyörködtek, később maguk is hangszerek fabrikálásába fogtak, hogy létrehozhassák a zene varázsát. Évezredek óta kutatják, hogyan hat a zene az emberre, de még nem találták meg a feltett kérdésre a választ. Pedig már az ókorban is felismerték jelentőségét. Platón például Az állam című művében külön foglalkozott azzal, hogy az eszményi államban csak dór vagy fríg hangnemű zenének lehet helye, mert az harckészséget, állhatatosságot, önmérsékletet éleszt a hallgatókban. Ugyanakkor száműzni kell a líd és a jón hangnemeket gyászos, elpuhító, mámorító hatásuk miatt. Szent Ágoston vallomásaiban arról ír, hogy „a szent igék ének formájában bensőbben lendítik, tüzelik lelkét a jámborságra, mint anélkül”. Korunk pszichológusai szerint akár érzelmi, akár értelmi, akár éppen menekítő hatást vált ki a zene, mindenképpen energiákat mozgat, feszültséget kelt, érzelmeket gerjeszt, gondolatsorokat indít el, asszociációkra késztet, tehát minden esetben energiát szabadít fel. Az energia pedig maga az élet. Hamvas Béla a zene metafizikájáról így ír: „A hangban feloldott zengés, amely megremegtet, szomjúságot idéz, izgalmat, éhséget, türelmetlenséget, vágyakat, és a hangvilágon túl, az érzékfölötti szellemvilágon túl levő tiszta Van nyugalma, amely minden éhséget és szomjúságot elolt, amely lecsillapít, kijózanít, mosoly, szépség, vigasztalás nélkül, a meg nem zavarható béke, idilli bölcsesség és csend.” A Zene Világnapján, október 1- jén 18 órakor Szarvason, az evangélikus ótemplomban hangverseny lesz a Nemzeti Filharmónia szervezésében, a Békés Megyéért Alapítvány támogatásával. Közreműködnek: Elekes Zsuzsa - orgona, Schultz Katalin - ének és Kollár Béla - oboa. Műsorukban Bach, Krebs, Telemann, Mendelssohn és Sulyok Imre műveit hallgathatják meg az érdeklődők. Jegyek válthatók a lelkészi hivatalban és a művelődési központban, nyugdíjasoknak és diákoknak ötven, felnőtteknek százforintos áron. Lenthár Márta Elekes Zsuzsa, a hangverseny orgonaművésze BÉKÉS MEGYEIEK KOBLENZBEN Békés megyei delegáció indult ma útnak Békéscsabáról a németországi Koblenzbe. A csoportot a megyei önkormányzat részéről dr. Jeszenszky Géza, a Dél-magyarországi Gazdasági Kamara részéről pedig Tóth Zsolt vezeti. Velük utazik Békéscsaba polgármestere, Pap János azzal a céllal, hogy a két város között már meglévő kulturális és gazdasági kapcsolatok további lehetőségeiről tárgyaljon. Tóth Zsolt pedig előkészíti a Koblenzi Kézművesipari Kamara elnökének és a Dél-magyarországi Gazdasági Kamara elnökének novemberi találkozóját, amelyen a német és magyar szakmai szervezet vezetői együttműködési szerződést írnak alá. Koblenzben szombaton, október 3-án adják át a kétezer éves, eredeti pompájában bekeállított Jézus Szíve templom terét, amelyet a Koblenzi Kézművesipari Kamara újított fel. Az átadás alkalmából megrendezett városi ünnepségen a Békés megyeiek nem csupán vendégként vesznek részt. A kotíenziek külön felkérésére Gyomaendrődről utazó népi táncosok adnak önálló műsort a város polgárainak, s néhány Békés megyei kézműves - kosárfonó, korongozó - is bemutatkozik. A szombati ünnepség egyébként beharangozója lesz a jövő év májusában megrendezésre kerülő európai kézművesipari vásárnak, amely a kontinens egyik legnagyobb fesztiválja lesz. R. G. Dobozi álmok, valóra váltok? Az ország más tájain ölre mennek egymással az egyházak és az önkormányzatok az egyházi ingatlanok visszaadásáért, Dobozon nincs semmi probléma. Olyannyira nincs, hogy az egyház egyelőre nem is jelentkezett a jogosan járó épületért - legalábbis a szerződéskötésre még nem került sor. A felajánlott épület egyébként a volt napközis iskola - tudhattuk meg a keddi képviselőtestületi ülésen, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóban. A második - legérdekesebbnek tűnő - napirendi pont a nagyközség központja részletes rendezési tervének elfogadása volt. Az elfogadásra végül nem került sor, de néhány nagyon érdekes információt megtudhattunk Kmetykó János tervező előadásából. A községközpont rendezése régi vágya a doboziaknak, ráadásul sürgősen meg kell oldaniuk az iskolafejlesztést is. Ez a két dolog szorosan összefügg, ugyanis a Doboz centrumában lévő kastély meghatározó a faluképet illetően, illetve a felújított grófi épület egyik felében működhetne az általános iskola, mely komplett, minden funkciót magába foglaló 16 tanteremből állna. A kastély másik felébe átköltözne a polgármesteri hivatal, s fölötte lakásokat alakítanának ki, vagy pedig másik alternatívaként: a földszinten lenne a könyvtár, étterem, üzletek, az emeleti részen pedig egy kis szálloda. A főtéren számos más rendezés is történne, a piac elköltözésétől gyaloghidak építéséig, üzletsorok kialakításáig. Érdemes még megemlíteni a tanuszodát (az óvoda mellé szeretnék építeni) és a tornatermet, melynek helye valószínűleg a sportpályán, az iskola közelében lenne. Persze mindez rengeteg pénzbe kerül - Szatmári János polgármester szerint minimum 200 millió forintba. Ez eleve többütemű (esetleg évtizedeken át tartó) megvalósulást feltételez. Mindenekelőtt az iskolakérdést kívánják megoldani, 4-5 év múlva már szeretnék a kastélyban oktatni a nebulókat. (A rendezési tervet azért nem fogadták el egyelőre, mert Kiss Lajos, három megye területi főépítésze szeretne Dobozra látogatni, s részletesen tájékozódni ebben az ügyben.) A bejelentésekkel zárult a képviselő-testületi ülés, ahol a községatyák többek között arról döntöttek, hogy az átalakuló Körös Volánban részvénytulajdonosok kívánnak lenni. (szigeti) Nomen est omen - így szól a latin mondás, azaz a név meghatározza viselőjét. Ez persze nem mindig igaz, hiszen mindannyian ismerünk egészen szelíd Vadakat, és fordítva, illetve nem is tudom, mit kezdene népgazdaságunk annyi Szabóval és Kováccsal, amennyi csak a budapesti telefonkönyvben van. És mégis... Nem hiszem, hogy akad ember, aki ne emlékezne gyerekkorából olyan srácokra, akiknek elválaszthatatlanul összefonódott neve a ROSSZASÁGGAL. Így aztán valami furcsa sokadik érzékként kialakult bennünk a képesség, hogy egy név hallatán látatlanul és ismeretlenül is „megszagoltuk" a viselője vásottságát. Mondok egy példát: Kampasek Balázs... Ő az, aki oviskorában, amikor sarokba állította az óvó néni, a büntetés ideje alatt csendben lehámozta az előtte levő falfelületről az összes tapétát. Kisiskolásként lekváros kenyeret ragasztott a tantermi tábla mértani középpontjába, majd - fejlődése érzékelhető jeleként - élő egeret rejtett a tanári asztal fiókjába, hogy a tanító néni színes kréta után kutatva, két hét idegszanatóriumi beutalóra leljen. Később, a technikaóra áldásos hatásának köszönhetően, két tucat ceruzát helyezett (ismét) a tanári asztal egybefüggő alja alá, úgyhogy amikor az ének-zene tanárnő rátámaszkodott, az allegro nekiszáguldott a középső padsornak, és az első pados Évike majdnem elharapta a nyelvét. Középiskolásként - mivel mindig vonzották a magasságok és a mélységek - lyukasórán lemászott a 2. emeleti tanterem ablakán, és az ablakpárkányon átballagott a szomszéd terem ablakaihoz, ahol éppen matematikaóra folyt. Bekopogtatott, rámosolygott a szélső padsorban ülőkre, és visszatért saját osztályába. A zaj hatására, a kétismeretlenesek közül felriadó Zoli szólt pedagógusának, hogy: „Tanár úr, valaki bekopogott az ablakon", amiért intőt kapott, mert „Nyilvánosan hülyének nézi tanárát". Azóta hosszú évek teltek el, és Rampi szép karriert futott be. Manapság épp politikában utazik... Ha most tőlem bárki valamilyen tanulságot vár, az megérdemli az intőt, mert nyilván (osan hülyének néz. Vincze Rampasek