Napi Gazdaság, 2000. február (10. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-09 / 33. szám

IV rrjTJ] gazdaság A Club Mediterranée internetportált tervez A Club Méditerranée inter­netportált fejleszt ki, idén erre mintegy 50 millió eurót fordí­tanak a fejlesztésre szánt összesen 250 millióból. A fran­cia idegenforgalmi óriáscég azt tervezi, hogy üzleti forgal­mát 2003-ra megduplázza. Az internetes terjeszkedés része a négyéves struktúraátalakítási programnak. Ennek fő célja a nyereség növelése, illetve a szolgáltatások színvonalának emelése. Philippe Bourgui­­gnon elnök beszámolt egy má­sik tervről is: a társaság Club Med-márkás termékeket - sportcikkeket, napszemüvege­ket, bőröndöket, illatszereket és bőrápoló szereket - dob pi­acra. Az október 31-én zárult 1998/99. üzleti évben a cso­port üzemi nyeresége 20 szá­zalékkal 70,7 millió euróra bővült az egy évvel korábbi 58,6 millióról, a konszolidált bevételek pedig 1,278 milli­árd euróról 1,477 milliárdra növekedtek. A nettó nyereség 48 százalékkal, 26 millióról 38,6 millió euróra emelkedett. (The Wall Street Journal Europe, Felfutóban a luxustengerjárók piaca A luxusszállások iránti keres­let felfutása jól jön az úszó ho­teleknek, vagyis a nagy óceán­járó hajóknak is. A luxushajók megrendeléseinek gyors növe­kedése 30-40 ezer munkahelyet teremt, a piac évi 7-10 száza­lékkal bővül, s a hajószám nö­vekedésének Georges Lesavre, a világpiacon vezető gyártó Chantiers de l’Atlantique keres­kedelmi igazgatója szerint csak a kikötői kapacitás és az infrast­ruktúra szab korlátot. Az úszó luxushotelek befogadókapa­citása egyes előrejelzések sze­rint a jelenlegi évi 10,4 millió utasról jövőre 11,5 millió, 2001-re pedig 13,4 millió utas­ra emelkedik. A luxustengerjárók építésé­nek világpiacát néhány cég uralja: a Chantiers de l’Atlan­tique mellett az olasz Fican­­tieri, a finn Masa és a német Meyer Werft számít jelentős gyártónak. (Le Monde) Turisztikai beruházásokra hatszázmillió dollár A következő két évben mint­egy 600 millió dollár értékű beruházást valósítanak meg a magyarországi turizmusban, ennek révén a négy- és ötcsil­lagos szállodai kategóriában 38 százalékkal nőhet a kapa­citás. A beruházások teljes összege kétszerese annak a 20 évvel ezelőtt felvett osztrák célhitelnek, amely az akkori szállodafejlesztéseket tette le­hetővé. Jelenleg a fővárosban 14, a legdrágább kategóriába tarto­zó hotel épül. Ha az építkezé­sek a tervezett ütemben halad­nak, év végére a budapesti szállodakapacitás 859 négy­­csillagos és 215 ötcsillagos szobával bővül. A tervek sze­rint a közeljövőben nyit a Ho­tel Lido, tavasszal a Hotel Páva Plaza és az év első felétől fogad vendégeket a Sydney Apartment Hotel. Júniusban adják át a Park Plazát és szin­tén akkorra készül el az ötcsil­lagos Hotel Meridien az Erzsé­bet téren. Számos patinás kas­tély rekonstrukciója és szállo­dává alakítása befejeződik az idén, így Nagyvázsonyban, Fehérvárcsurgón és Seregélye­sen is. IDEGENFORGALOM Újra lovasnemzet lehet a magyar Idén mintegy tízmilliárd forint a turizmus támogatására A magyar idegenforgalom költségvetési pozíciói tovább javultak, a Turisztikai Célelőirányzat (T) idén tízmilliárd forint támogatás­ból gazdálkodhat. A többletforrásokat a kis- és közepes vállal­kozásokat (kkv-k) támogató célelőirányzatból különítik el a tu­risztikai beruházások számára. Az ágazatot felügyelő miniszter elképzelései szerint 2002-től tíz évre szóló nagyobb adókedvez­ménnyel vagy akár adómentességgel segítenék a magyar lovas idegenforgalmat és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat. Matolcsy György, a nemrég kinevezett gazdasági miniszter a múlt héten immár hivatalo­san is bejelentette, hogy a Gazdasági Minisztérium (GM) 2000-ben az eredetileg terve­zett 7,87 helyett mintegy 10 milliárd forintot fordít a ma­gyarországi idegenforgalom támogatására. (NAPI Gazda­ság, 2000. január 12., 17. ol­dal; február 3., 3. oldal.) A mi­niszter bejelentését a turiszti­kai szakma krémje előtt, a Heti Turizmus című szaklap évad­nyitó ünnepségén tette. Az idegenforgalom kormány­zati támogatásának letétemé­nyese a turisztikai célelőirány­zat, amelyet az idegenforgalmi adóból származó bevételek egészítenek ki. Keretének mintegy felét marketingre, a másik felét pedig idegenforgal­mi beruházások támogatására fordíthatják. A rendelkezésre álló pénz elvileg nem emelhe­tő, hiszen jóváhagyta az Or­szággyűlés, ezért a GM által tervbe vett forrásbővítést belső átcsoportosítással kell megol­dani. A változás a költségvetés számára nem jár többletteher­­rel, mivel a kis- és középvállal­kozói célelőirányzatból külö­nítenek el turisztikai támoga­tásra fordítható összegeket. Ez­zel a tárca két legyet üt egy csapásra, hiszen ezt a 2 milli­árd forintot egyszerre fordítják a magyarországi turizmus és a kkv-k támogatására. Matolcsy miniszterjelöltként már decemberben többször ki­jelentette, hogy az idegenforgal­mat a magyar gazdaság húzó­ágazatának tekinti, ennek meg­felelően a szféra számára több­lettámogatást helyezett kilátás­ba. Az akkori ígéretet mostani döntésével váltotta be. A szektor felértékelődését jelzi, hogy a GM átalakítása nyomán az öt helyettes ál­lamtitkárság mindegyike három-három főosztállyal rendelkezik, szemben a négy turisztikai főosztállyal. A főosztályok a szakmai kap­csolatokért, a turisztikai együttműkö­désért, a nem­zetközi kapcsolatokért, vala­mint a stratégiai és befektetési te­vékenységért felelősek. A tárca elképzelései szerint az idegenforgalmi beruházá­sok ösztönzése érdekében a már bevált témákon kívül új pályázatokat is kiírnak. A há­rom fő terület a kongresszusi központok építése, a gyógy­­idegenforgalom és az exkluzív turizmus fejlesztése lesz. A kongresszusi központok építé­sénél három - a 300-500 fős, az 500-1000 fős és az 1000 fő feletti - kategóriában lehet majd pályázni az ország min­den részéről. Az exkluzív tu­rizmus esetén minden beruhá­zást támogatnának, ami „drá­ga és a külföldiek szeretik". A legmeglepőbb elképzelés a lovasturizmushoz kapcsolódik. A miniszter elmondta, hogy a pénzügyi tárcával előrehaladott tárgyalásokat folytat arról, hogy a lótartással, a lósporttal és a lovas kézművességgel kap­csolatos tevékenységek na­gyobb adókedvezményt vagy akár adómentességet élvezhes­senek. A tervek szerint e ked­vezményeket mintegy tíz évre nyújtanák, legkorábban 2001- gyel kezdődően. Az ötletadó az osztrák példa, ahol a síeléssel kapcsolatos tevékenységek adómentessé tétele nagymér­tékben hozzájárult a síturizmus felvirágzásához. Magyarorszá­gon viszont - megfelelő hó nem lévén­­ marad a ló. D. L. Több pénz az exkluzív turizmusra Stagnáló bevétel és csökkenő utasszám 1999-ben A magyar turisztika nehezen juthat uniós forrásokhoz A magyar turizmus nehezen juthat majd EU-forrásokhoz, mi­vel a két legjelentősebb turisztikai körzet, a Balaton és a Tisza-tó nem minősül az unió által támogatott tervezési-sta­tisztikai régiónak, a hét ilyen terület viszont nem rendelkezik a források elnyeréséhez szükséges fejlesztési tervvel - véli Len­gyel Márton, a Magyar Turisztikai Egyesület (Matur) elnöke. Az elmúlt időszakban a turisztikai bevétel forrása nem a fejlesztés, hanem elsősorban a szürkegazdaság „kifehérítése” volt, ezért a következő években jelentős beruházásokra lesz szükség. A kilencvenes évek második felében a magyar turisztikai bevételek elsődleges forrása nem a tudatos fejlesztés, ha­nem az átértékelés, amelynek során a fekete- és szürkegazda­ságbeli pénzek adózóvá váltak - fogalmazott Lengyel Márton, a Matáv elnöke a 437 tagot tö­mörítő szervezet nyolcadik közgyűlésén. Az elnök hozzá­tette: kedvező változás, hogy Magyarországon az utóbbi két évben az idegenforgalmi beru­házások értéke nőtt, ami re­ményt ad arra, hogy belátható időn belül megálljon a forga­lomcsökkenés. A világ turisztikai ipara két év stagnálás után jó évet zárt 1999-ben. Az idegenforgalmi bevétel világszinten az 1998- as 440-ről 455 milliárd dollár­ra nőtt tavaly, az utasszám pe­dig 635-ről 657 millió főre növekedett - a Turisztikai Vi­lágszövetség adatai szerint. Ezzel az idegenforgalom a szolgáltatások mintegy negye­dét teszi ki. Magyarországon nem ilyen kedvező a helyzet, a koszovói válság hatása 1999 egészére rányomta bélyegét. A múlt évre a beutazások stagná­lása és a hazai forgalom kis­mértékű élénkülése volt jel­lemző, miközben a magyar ki­utazók száma 14 százalékkal maradt el az egy évvel koráb­bitól. Lengyel véleménye szerint a magyarországi turisztikai ipar számára nem volt elő­nyös, hogy az ágazat előző felügyelő minisztere két évig inkább csak ígért, ám annál kevesebbet tett a turizmusért. Pozitív a mostani vezető azon cselekedete, hogy a turizmus gazdasági jelentőségét a kor­mányzati támogatások növe­lésével is elismerte. A tovább­lépésben fontos, hogy az ipar­ág kiemelt helyen szerepel majd a nemzeti gazdaságfej­lesztési tervben. A magyar turizmus igen ne­hezen juthat majd európai uni­ós forrásokhoz - véli az elnök. Magyarországon a Balaton és a Tisza-tó kiemelt turisztikai régiók, amelyek ugyan rendel­keznek - az uniós támogatá­sok előfeltételéül megszabott - elfogadott középtávú fejlesz­tési program­mal, ám nem kaphatnak EU- támogatást, mert nem mi­nősülnek sta­tisztikai régió­nak. Ezzel szem­ben a hét ter­vezési-statiszti­kai régió kap­hatna EU-pén­­zeket, de még nincs fejlesztési programjuk. Ráadásul egyelőre a belföldi területfejlesztési támogatá­sokból is csak szűkösen ré­szesülhet a két kiemelt régió. Mindezek miatt a Matáv el szeretné érni, hogy az idegen­­forgalom számára előnyösen módosítsák a területfejlesztési törvényt. Domokos László Budapest nem kiemelt turisztikai régió 2000. FEBRUÁR 9. A magyarok Görögországot kedvelik Tavaly visszaesett a szervezett kiutaztatás Utazási irodák szervezésében tavaly az első háromnegyed év­ben 11 százalékkal kevesebb magyar utazott külföldre, míg a Magyarországot választó külföldiek száma stagnált. Minden ne­gyedik magyar kiutazó Görögországot választotta, utána Spa­nyolország és Olaszország következik. Az utazásszervezői tevékeny­ségről - amely az utazási iro­dák révén Magyarországra utazó külföldiek, illetve a kül­földre látogató magyarok szá­mát összesíti - a KSH csupán a tavalyi első háromnegyed évre vonatkozólag rendelkezik adatokkal. Ezekből az derül ki, hogy a Magyarországra szerve­zetten beutazó kirándulók (akik nem tölte­nek éjszakát Ma­gyarországon) és a turisták száma egyaránt stagnált az egy évvel ko­rábbihoz képest. A magyarok ki­utazási kedve ezzel szemben érzékelhetően csökkent. Az utazási irodák segítségét 40 százalékkal kevesebb külföld­re kiránduló vette igénybe 1998-hoz képest, a turisták száma pedig 11,1 százalékkal mérséklődött, miközben az át­lagosan külföldön eltöltött idő stagnált. A kiutazó magyarok közül több mint 108 ezren Gö­rögországot választották, Spa­nyolországot és Olaszországot 60 ezren, illetve 80 ezren. A negye­dik hely Horvát­országé, ahová több mint 32 ez­ren utaztak szervezett formá­ban az első kilenc hónapban; Ausztriába 28 ezren, Francia­­országba 19 ezren. Az Euró­pán kívüli célországok közül továbbra is az USA a legked­veltebb, oda 4900-an utaztak. Nem jelentéktelen számú ma­gyar turista fordult meg Egyip­tomban és Izraelben (3900, il­letve 2500 fő). Az idegenforgalmi bevételek tavaly decemberben is felül­múlták 1998 utolsó hónapját, így az év egészében 1,614 milliárd dollár az aktívum, ami 84 millió dollárral több az előző évinél. A bevételek hónapról hónapra stagnáltak, a kiadások 12 százalékkal csökkentek 1998-hoz képest. Az egyenlegben az első két negyedév adatai elmaradtak az elő­ző évitől, júliustól azonban folyamatos volt a javulás. I AZ UTAZÁSSZERVEZÉS ADATAI (1999.I—III. negyedév) Turisták (ezerfő) 1999/98(%) Turistaéjszaka (ezer) 1999/98(%) Magyarországra 365,2 99,2 1450,2 99,1 Magyarországról 415,6 88,9 3017,2 900 Fonás: KSH I AZ IDEGENFORGALOM TELJESÍTMÉNYE 1 (1999/1998, negyedéves havi átlag, millió dollár) 1. II. III. IV. negyedév Bevétel 156/142 208/219 274/289 179/185 Kiadás 80/58 77/81 66/104 59/81 Egyenleg 77/84 131/138 211/184 119/104 Fotós:MNB Közös marketing a Dél-Dunántúlon Három megye együtt állít ki az Utazás 2000-en Pécsett megalakult a három megyét tömörítő Dél-dunántú­li Regionális Marketing Igazga­tóság - tájékoztatta a NAPI Gazdaságot Hegyi Zsuzsanna igazgató. A regionális igazgatóság a dél-dunántúli régió - Baranya, Somogy és Tolna megye - ide­genforgalmi marketingfelada­tait látja el a Magyar Turizmus Rt. keretein belül. Legfonto­sabb feladata a régió turizmu­sának fejlesztése, a regionális turizmusmarketing, a három megyére kiterjedő turisztikai információs rendszer működ­tetése, valamint a turisztikai termékfejlesztés. Hegyi el­mondta, hogy a Dél-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bi­zottsággal együttműködve ala­kítják ki a régió egységes ar­culatát, valamint elkészítenek egy operatív marketingprog­ramot is. Az igazgatóság koordinálja a régió megjelenését az idei Uta­zás 2000 kiállításon. A három megye Tourinform-irodái és vállalkozásai nyolcvan négyzet­­méteres közös standot állítanak fel. A megyei jogú városok be­mutatása mellett elsősorban a térség gyógy- és termálturizmu­sára, az ökoturizmus helyi lehe­tőségeire, valamint a bor- és gasztronómiai turizmus kínála­tára szeretnék ráirányítani a fi­gyelmet. Látogatónként 76 dollár a várt költés A szent év jelentősen növeli az olasz GDP-t A pápa által jubileumi szent évnek nyilvánított, 1999 kará­csonyától 2001 húsvétjáig tar­tó időszak idei évre eső részé­ben az olasz idegenforgalom mintegy 26 millió turistát vár Rómába, ami egy átlagos évnél 8 millióval több látogatót je­lent. A kiemelkedő forgalom akár 0,3-0,5 százalékkal is nö­velheti az olasz gazdaság telje­sítményét - idéz a Reuters olasz makroelemzőket. A jubileumi évet szervező ügynökség prognózisa szerint csak a február-március-április időszakban mintegy négy­­millióan - köztük egymillió külföldi - fordulnak meg az örök városban. Ezzel a negyed­év utazási forgalma 23 száza­lékkal haladná meg az előző év azonos időszakának eredmé­nyét. A hivatal becslése szerint az egyes látogatók - akiknek nagy része egy napra érkező za­rándok - átlagosan 150 ezer lí­rát (76 dollárt) költenek. A turisták számának kedvező alakulása miatt az UniCredito Italiano Bank 2,2-ről 2,7 száza­lékra változtatta a GDP 2000- re vonatkozó növekedési előre­jelzését, miközben a tavalyi év gazdasági növekedését 1,3 szá­zalékra teszi. A bank elemzői­nek megítélése szerint már a januári adatokban megfigyel­hető az idegenforgalom pozitív hatása.

Next