Napi Gazdaság, 2000. február (10. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-17 / 40. szám

4 rMis gazdaság MAGYAR GAZDASÁG - RÉGIÓK Zalakarosi fejlesztések 310 millióért Több mint 310 millió forint Zalakaros idei fejlesztési kere­te, amelynek zöméből az inf­rastruktúrát bővítik - közölte Varga Zoltán műszaki irodave­zető az MTI munkatársával. Ok­tóberig nyolcvanmilliós költ­séggel befejezik a szennyvízhá­lózat tavaly elkezdett bővítését. Teljes közműrendszerrel, út­tal és csapadékelvezetéssel lát­nak el 36 újonnan kijelölt épí­tési telket március végéig, és csaknem száz zártkerti, illetve pihenőingatlan kap vezetékes vizet. Új irodát nyit a Tourinform, útburkolatok és díszköves jár­dák sora épül meg, összesen 56 millió forintért. Az idegen­­forgalmi főszezon kezdetére elkészül az idei legnagyobb felújítás is: kívül-belül korsze­rűsítik, részben átépítik a vá­ros szálláshelyekkel is rendel­kező sportközpontját, amelyre csaknem 100 millió forintot áldoznak. Folytatódik a fürdőfejlesztés Szigetváron A szigetvári önkormányzat pályázatot írt ki a helyi termál­fürdő melletti gyógycentrum korábbi tanulmánytervének átdolgozására. A tervek szerint a hat hektáron - ahol a teljes infrastruktúra elkészült - 236 szobás szálloda, egy hozzá kapcsolódó gyógy- és sport­­centrum épül, 4,5 milliárd fo­rint értékű beruházással. A vá­ros központi támogatással már 1992-ben elkészíttette a négycsillagos Hotel Zerin ter­­mál-fitness szálloda és a gyógycentrum tanulmányter­vét. A helyi termálvizet azon­ban csak 1997 végén minősí­tették gyógyvízzé, s jelentős közműfejlesztési beruházáso­kat is végre kellett hajtani. A pályázatot március közepén bírálják el. Az önkormányzat­tól kapott információk szerint a befektetési lehetőség iránt hazai és külföldi cégek is ér­deklődnek. Felgyorsíthatja a program megvalósítását, hogy időköz­ben a helyi kórházra alapozva már gyógyászati szolgáltatá­sokat is kínálnak. Az elmúlt évben két-három hetes turnu­sokban több mint félezer be­teget kezeltek Szigetváron. (NAPI) Új autóbusz-végállomás épül Pécsett A pécsi önkormányzat dön­tése értelmében 410 millió fo­rintos költséggel új autóbusz­végállomás épül a város déli részén, a Fema bevásárlóköz­pont mellett. A jelenleg műkö­dő végállomást elsősorban a nagy környezeti terhelés és a balesetveszélyesség miatt kell megszüntetni. Az idén kezdődő, összesen 410 millió forintos beruházást az önkormányzat és a tulajdo­nában lévő Pécsi Tömegközle­kedési (PT) Rt. közösen finan­szírozza. A helyi tömegközleke­dést működtető társaság a beru­házás egy részét épp a jelenle­gi, frekventált helyen lévő vég­állomás értékesítéséből finan­szírozza. Az ingatlan 70 millió forintért már vevőre is talált. Az önkormányzat szakemberei úgy vélik, hogy az új autóbusz-vég­állomás további jelentős ingat­lanfejlesztéseket indukálhat a baranyai megyeszékhelynek ezen a részén. Az építkezés még az idén elkezdődik a kertváros­ban, az új centrumot várhatóan jövőre adják át. (NAPI) Tízmilliárdhoz közelítő költségvetés Kaposváron Az elmúlt évi 8,7 milliárd forintot követően, idén 9,662 milli­árd forint mérlegfőösszegű költségvetéssel számol a kaposvá­ri önkormányzat. A költségvetés ez évi hiánya várhatóan 44 millió forint lesz, annak ellenére, hogy valamennyi közalkalma­zott 8,5 százalékos béremelést kap - jelentette be Szita Károly polgármester azt követően, hogy módosították a korábbi költ­ségvetési koncepciót. Az eredeti elképzelésben 9,19 milliárd forint mérlegfőösszegű idei költség­­vetés szerepelt. A tavalyi 260 millió forint hiánnyal szem­ben ebben az évben mind­össze 44 millió forint forrás­hiánnyal számol a város. Ugyanakkor a korábbi évek­ben felhalmozott adósságállo­mány immár meghaladja a 700 millió forintot. Szita Károly elmondta, hogy továbbra is az önkormányzat marad a város legnagyobb mun­kaadója, az elmúlt évihez ha­sonlóan idén is 3432 dolgozót foglalkoztatnak. Az 1500 peda­góguson kívül 8,25 százalékos béremelést kap valamennyi köz­alkalmazott, ez összesen 397 millió forintjába kerül Kapos­várnak. Mindezt létszámleépítés nélkül kívánják megvalósítani. Az idei költségvetés csaknem fe­lét költi oktatásra a város. A közintézmények dologi kiadá­sai a korábbi évhez képest 60­­ millió forinttal emelkednek. A kaposfüredi és a toponári városrész szennyvízcsatorna­hálózatának kiépítésére 170 milliót, út-, járda- és hídfelújí­tásra 58,4 milliót, míg lakás- és nem lakás célú ingatlanok korszerűsítésére 20 millió fo­rintot szánnak. Idén egyébként a város mint­egy 50 bérlakás eladásával számol, míg részvényértékesí­tésből csupán 10 millió forint körüli összeg folyik be. Az önkormányzat központi költségvetési forrása 2000-ben az elmúlt évhez képest 9,8 százalékkal nő, ezzel szemben a helyben maradó személyi jövedelemadó 13,3 százalékról 5 százalékra mérséklődik. Át­engedett központi adókból az 1999. évi 1,2 milliárd forint helyett csupán 600 millió fo­rint folyik be a város kasszá­jába. A normatív állami hozzá­járulás viszont a tavalyi 2,6 milliárdról csaknem 3,4 mil­liárd forintra nő. A helyiadó­bevétel a tavalyi 1,35 milliárd­ról 1,488 milliárd forintra emelkedik. Ezen belül az iparűzésiadó-bevétel várható­an 1 milliárdról 1,15 milliárd forintra emelkedik. Kertési Zsolt (millióforint) 1999 2000 Mérlegfőösszeg 8 700 9 662 Működési célú bevételek 7 1­64 7 511 Működésikiadások 7499 8215~ Folyó évi hiány 260 44 Helyiadó-bevétel 1350 1 488 Forrás: városi önkormányzat A keleti országrészben kevésbé eredményesek a cégek Tavaly 39 százalékkal emelkedtek az egy főre jutó helyiadó-bevételek (Folytatás az 1. oldalról) Több helyhatóság ezért a sa­ját hatáskörben kivethető adók maximálásában látta a bevételek megőrzésének biz­tosítékát. A megyei bontásban készült helyiadó-statisztika szerint a fő­város és körzete változatlanul őrzi gazdasági hegemóniáját. Az összes helyiadó-bevétel csaknem fele ebben a régióban csapódik le. Itt él Magyaror­szág lakosságának negyede és ebben a térségben jegyezték be a működő gazdasági szerveze­tek 39 százalékát. Az egy főre eső helyiadó-bevételek listáján előkelő helyen áll a Közép-Du­­nántúl régió. Különösen Fejér megyében növelték bevételei­ket az önkormányzatok, tavaly a főváros és Pest megye után itt szedték be a legtöbb iparűzési adót az önkormányzatok. Az adóbevételek megítéléséhez azonban nem elégséges pusz­tán a beszedett összeget vizs­gálni, mivel például a Fejéré­hez hasonló nagyságrendű adóbevételt elérő Borsodban 10 ezerrel több gazdasági szerve­zet működik, és az északi me­gye népessége is 300 ezerrel meghaladja Fejérét, vagyis ennyivel nagyobb igényt kell ugyanakkora bevételből kielé­gítenie a településeknek. A helyiadó-bevételek és a gaz­dasági szervezetek statisztikai adatainak összevetéséből az ol­vasható ki, hogy a cégek jöve­delmezőségét nagyban befolyá­solja, hogy melyik régióban te­lepedtek meg. A KSH adatai sze­rint tavaly az ország középső ré­sze után a keleti megyékben működött a legtöbb gazdasági szervezet, ám az itt beszedett egy főre eső­ eső helyi adó még­is ebben a térségben volt a leg­alacsonyabb. A vál­lalkozások száma azért érdekes, mert a cégek tevékenysé­ge után fizetett iparűzési adóból származik az ön­­kormányzatok összes helyiadó-be­­vételének 88 szá­zaléka. Elképzelhető persze, hogy ezek­ben a megyékben a tőkebefektetések növelése érdeké­ben általában ala­csonyabb adókul­csokat , állapítottak meg. Az adatok ér­tékelését befolyá­solja még a helyi adót bevezető ön­­kormányzatok szá­ma az egyes me­gyékben. b. 7. 019S n®0üíílbiÉl!»t iu«k (ezerforint) 1998 1999 Növekedés %-ben Budapest_______________ 31,1 41,6 34,00 Pest megye 12,3 17,6 43,00 KÖZÉP-MAGYARORSZÁG 24,5 33,1 35/xT Győr-Moson-Sopron 12,8 19,6 53,00 Vb H4 72­ 53/» Zala 102 16^9 66/» NYUGAT-DUNÁNTÚL ■ 12,4 19,5 57,00 Komárom-Esztergom 15,8 18,7 18,00 Fejér Í£Í 22/1 42/» Veszprém 13^4 173 34/» KÖZÉP-DUNÁNTÚL 15­ 20,0 * 32/) Somogy 11,1 14,8­ 32,50 Tolna 106 163 54/» Baranya 83 123 48/» DÉL-DUNÁNT­­L 9^8 H1 44/» Bite 8^ ITO 4090 Csongrád H9 _ 175 i10O BáoToskun 71 12,1 56,00 DÉL-ALFÖLD 9,5­ 13,7 44,00 Borsod-Abaúj-Zemplén 10,3 13,5 31,50 Heves 9­ 133 5318 Nógrád ^5 9/1 46/» ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9,3 12,9 39,00 Szabolc-Szatmár-Bereg 6,1 8,6 41,50 Hajdú-Bihar 9^ 133 46/» Jász-Nagykun-Szolnok 8,8 137 56,00 ÉSZAK-ALFÖLD ~ 7,8 11,6 49,00 Ország összesen 14,4 20,0 39,00______ Forrás: NAPI Gazdaság számítás___________________________________ Kétszázhúszmilliót fordítanak beruházásokra Nőttek a helyiadó-bevételek Balatonbogláron A balatonboglári önkor­mányzat döntése értelmében az idei költségvetés 30 száza­lékát fordítják fejlesztésre - mintegy 220 millió forintot. Elsősorban infrastrukturális beruházásokat valósítanak meg a Balaton-parti városban. Míg a múlt évben 567 mil­lió forintból gazdálkodott a város, 2000-re 725,4 milliós mérlegfőösszegű költségvetést fogadott el a testület. A köz­ponti költségvetésből külön­böző jogcímeken 214 millió forintra számíthatnak, a helyi adóbevételeket a tavalyi 190 millió forint helyett 227 mil­lióra tervezték. Csak szigorú költséggazdálkodással érhető el, hogy a város idén bevétele­inek mintegy harmadát fej­lesztésre, elsősorban az úthá­lózat korszerűsítésére és a bel­víz-elvezetési gondok megol­dására fordíthassa. Azt már a korábban elké­szült költségvetési koncepció is tartalmazta, hogy az adó­emelés mellett az intézmény­­rendszer átalakítására is szük­ség van. A városban idén haté­konyabbá kívánják tenni az adóbeszedést, ezért szorosabb együttműködést szorgalmaz­nak az illetékes városi és az adóhatóság között. K. Zs. IPARGAZDASÁGI KUTATÓ I­NT ÉS TANÁCSADÓ KFT. IFJ PIACGAZDASÁG ALAPÍTVÁNY 2000 februárjában megjelenteti „A Piacgazdaság 10 éve - hogyan tovább?" című jubileumi tanácskozás összefoglaló kötetét. A kiadvány tartalmazza az 1999. december 9-én elhangzott elő­adásokat, a szekcióülések legfon­tosabb megállapításait a gazda­ság-, a pénzügypolitika, a társa­dalmi alkalmazkodás és az integ­rációs folyamat kulcskérdéseiről. A plenáris ülés előadói: Bagó Eszter, Surányi György, Lengyel László, Gottfried Péter, Varga Mihály voltak. Az ingyenes kiadvány iránt érdeklődők jelentkezését az alábbi címen várjuk. Ipargazdasági Kft., tel.: 204-2951, fax: 204-2953, e-mail: ipargazd@elender.hu A deficit 357millió forint Első olvasatban hiányos a nyíregyházi büdzsé Ahhoz, hogy véglegesen elfogadják a nyíregyházi költségvetést, 357 millió forint kiadást kell lefaragnia az önkormányzatának. A város idén legfeljebb 1 milliárd forint hitel felvételével szá­mol, így a bevételi főösszeg 13 milliárd forint. Első olvasatban a közgyűlés 13,4 milliárd forint bevétellel fogadta el a költségvetés fő szá­mait. Arról is határozott, hogy a nem pedagógus közalkalma­zottaknak csak 5 százalékos béremelés jut. Meghatározta a működési és a felhalmozási ki­adások arányát. E szerint 1,6 milliárd forint jut felhalmozási célú kiadásokra. Éves átlagban az önkormányzat hitelállomá­nya nem haladhatja meg az egy­­milliárd forintot. Az önkor­mányzat számításai szerint Nyír­egyháza az inflációtól elmara­dó, 668 millió forinttal több ál­lami költségve­tési juttatást ka­pott. A január 31- én tartott ülés után most a hi­vatali apparátu­son, a közgyűlé­si bizottságokon a sor, hogy a ki­adási oldalon tervezett 357 milliós hiányt lefaragják. A jegyző feladatá­ul szabták, hogy a polgármesteri hivatal költsége­it csökkentse. A közgyűlés mű­ködtetésére nem szánnak több pénzt, a képviselők tiszteletdíja nem változik ebben az évben. Lányi Botond (millió forint) 1999. évi 2000. évi Változás ______________________________eredeti_______javaslat____________ BEVÉTELEK Intézményüzemeltetés 1293 1 435 111,0 Önkormányzat sajátos bevételei 4079 3 409 83,6 Felhőim, és tőkejellegű bevételek 655 734 112,1 Központi költségvetési támogatás 4845­­ 5772 1193 Átvett pénzeszközök 486 977 201,1 Hitel 664 957 144,1 Áfavisszatérülés 84 106 127,0 Összesen 12106 13393 110,6 KIADÁSOK Intézményi működés 6444 7257 112,6 Polgármesteri hivatal 734 867 118,1 Önkormányzati költségvetés 3 030 2 801 92,4 Hiteltörlesztés 681 483 70,9 Kamatfizetés 6­84 137 163,1 Felhalmozási kiadások 946 1610 170,2 Áfa 84 106 1­27,0 Összesen 12106 13749 113,6 Hiány 357 Forrás: városi önkormányzat_________________________________________ 2000. FEBRUÁR 17. Az önkormányzat nem élte fel a bevételeket Zalaegerszeg idén hitel nélkül gazdálkodik A zalai megyeszékhely idei forrásaiból 1,54 milliárd forintot tesz­nek ki a pénzügyi műveletek bevételei. Zalaegerszegen a jelen­leg futó fejlesztési programok értéke meghaladja az 5 milliárd forintot, amiből 1,7 milliárdnyit saját erőből teremtenek elő. Gyimesi Endre polgármester a NAPI Gazdaságnak elmondta, hogy 1994-ben a város hitelál­lománya 4-4,5 milliárd forint költségvetési főösszeg mellett csaknem félmilliárd forint volt, amit azóta visszafizettek, így Za­laegerszeg jelenleg kölcsön nél­kül gazdálkodik. A város kive­tette az iparűzési adót, ám újabb adófajta bevezetését egyelőre nem tervezik. A pénzügyi műve­letekből származó 1,5 milliárd forinton belül jelentős nagyság­rendet képviselnek a kamatbe­vételek. Zalaegerszeg nem élte fel a lakáseladásokból szárma­zó bevételeket, hanem igyeke­zett lekötni az így befolyt össze­get, s a kamatokat visszaforgat­ni a lakásállomány növelésére. Vannak rövid, 3-6 hónapos le­kötéseik is, a polgármester sze­rint Zalaegerszegen nem „pihen a pénz”. A belterületi földekért kapott összegeket sem költötte el a vá­ros, hanem kamatoztatta. A vá­rosi kincstár működése mellett az Első Egerszeg Holding látja el a vagyonkezeléssel járó fel­adatokat, s tavaly megalakult a Városfejlesztő Rt. Ezeknek a gazdálkodást racionalizáló in­tézkedéseknek köszönhetően Zalaegerszeg több mint 5 mil­liárd forint értékű fejlesztésben vesz részt, ebből 1,7 milliárd fo­rint a saját erőből finanszírozott beruházás. Ezek közé tartozik a 74-es út Zalaegerszeget elkerü­lő szakaszának megépítése, a gébárti termálprogram, a lakás­­program, a hulladékdepó, illet­ve a szennyvíztisztító létesítése. Inkovics Andrea Nemzetközi Fuvarozó és Szállítmányozó Kft. RAKTÁROZTASSON VELÜNK­­ BUDAPESTEN IS! Ajka és Mór után már Budapesten is komplett raktáro­zási szolgáltatással várjuk ügyfeleinket. Egyéb szolgáltatásainkkal is változatlanul állunk rendelkezésre: • nemzetközi közúti szállítmányozás ponyvás kamionokkal; • határ- és vámspedíciós tevékenység • készfizető kezességvállalás ideiglenes behozatalhoz is • átalánydíjas garanciajegy kibocsátása (T-okmányok). További felvilágosítás: Raktározás, nemzetközi szállítmányozás: T: 350-3325, T: 359-7416 Vámkezelés, átalánydíjas vámgaranciajegy: T:359-7413, T:359-7419. Eurosped Kft. 1158 Budapest, Szekszárdi u. 14.

Next