Napi Gazdaság, 2000. február (10. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-17 / 40. szám
4 rMis gazdaság MAGYAR GAZDASÁG - RÉGIÓK Zalakarosi fejlesztések 310 millióért Több mint 310 millió forint Zalakaros idei fejlesztési kerete, amelynek zöméből az infrastruktúrát bővítik - közölte Varga Zoltán műszaki irodavezető az MTI munkatársával. Októberig nyolcvanmilliós költséggel befejezik a szennyvízhálózat tavaly elkezdett bővítését. Teljes közműrendszerrel, úttal és csapadékelvezetéssel látnak el 36 újonnan kijelölt építési telket március végéig, és csaknem száz zártkerti, illetve pihenőingatlan kap vezetékes vizet. Új irodát nyit a Tourinform, útburkolatok és díszköves járdák sora épül meg, összesen 56 millió forintért. Az idegenforgalmi főszezon kezdetére elkészül az idei legnagyobb felújítás is: kívül-belül korszerűsítik, részben átépítik a város szálláshelyekkel is rendelkező sportközpontját, amelyre csaknem 100 millió forintot áldoznak. Folytatódik a fürdőfejlesztés Szigetváron A szigetvári önkormányzat pályázatot írt ki a helyi termálfürdő melletti gyógycentrum korábbi tanulmánytervének átdolgozására. A tervek szerint a hat hektáron - ahol a teljes infrastruktúra elkészült - 236 szobás szálloda, egy hozzá kapcsolódó gyógy- és sportcentrum épül, 4,5 milliárd forint értékű beruházással. A város központi támogatással már 1992-ben elkészíttette a négycsillagos Hotel Zerin termál-fitness szálloda és a gyógycentrum tanulmánytervét. A helyi termálvizet azonban csak 1997 végén minősítették gyógyvízzé, s jelentős közműfejlesztési beruházásokat is végre kellett hajtani. A pályázatot március közepén bírálják el. Az önkormányzattól kapott információk szerint a befektetési lehetőség iránt hazai és külföldi cégek is érdeklődnek. Felgyorsíthatja a program megvalósítását, hogy időközben a helyi kórházra alapozva már gyógyászati szolgáltatásokat is kínálnak. Az elmúlt évben két-három hetes turnusokban több mint félezer beteget kezeltek Szigetváron. (NAPI) Új autóbusz-végállomás épül Pécsett A pécsi önkormányzat döntése értelmében 410 millió forintos költséggel új autóbuszvégállomás épül a város déli részén, a Fema bevásárlóközpont mellett. A jelenleg működő végállomást elsősorban a nagy környezeti terhelés és a balesetveszélyesség miatt kell megszüntetni. Az idén kezdődő, összesen 410 millió forintos beruházást az önkormányzat és a tulajdonában lévő Pécsi Tömegközlekedési (PT) Rt. közösen finanszírozza. A helyi tömegközlekedést működtető társaság a beruházás egy részét épp a jelenlegi, frekventált helyen lévő végállomás értékesítéséből finanszírozza. Az ingatlan 70 millió forintért már vevőre is talált. Az önkormányzat szakemberei úgy vélik, hogy az új autóbusz-végállomás további jelentős ingatlanfejlesztéseket indukálhat a baranyai megyeszékhelynek ezen a részén. Az építkezés még az idén elkezdődik a kertvárosban, az új centrumot várhatóan jövőre adják át. (NAPI) Tízmilliárdhoz közelítő költségvetés Kaposváron Az elmúlt évi 8,7 milliárd forintot követően, idén 9,662 milliárd forint mérlegfőösszegű költségvetéssel számol a kaposvári önkormányzat. A költségvetés ez évi hiánya várhatóan 44 millió forint lesz, annak ellenére, hogy valamennyi közalkalmazott 8,5 százalékos béremelést kap - jelentette be Szita Károly polgármester azt követően, hogy módosították a korábbi költségvetési koncepciót. Az eredeti elképzelésben 9,19 milliárd forint mérlegfőösszegű idei költségvetés szerepelt. A tavalyi 260 millió forint hiánnyal szemben ebben az évben mindössze 44 millió forint forráshiánnyal számol a város. Ugyanakkor a korábbi években felhalmozott adósságállomány immár meghaladja a 700 millió forintot. Szita Károly elmondta, hogy továbbra is az önkormányzat marad a város legnagyobb munkaadója, az elmúlt évihez hasonlóan idén is 3432 dolgozót foglalkoztatnak. Az 1500 pedagóguson kívül 8,25 százalékos béremelést kap valamennyi közalkalmazott, ez összesen 397 millió forintjába kerül Kaposvárnak. Mindezt létszámleépítés nélkül kívánják megvalósítani. Az idei költségvetés csaknem felét költi oktatásra a város. A közintézmények dologi kiadásai a korábbi évhez képest 60 millió forinttal emelkednek. A kaposfüredi és a toponári városrész szennyvízcsatornahálózatának kiépítésére 170 milliót, út-, járda- és hídfelújításra 58,4 milliót, míg lakás- és nem lakás célú ingatlanok korszerűsítésére 20 millió forintot szánnak. Idén egyébként a város mintegy 50 bérlakás eladásával számol, míg részvényértékesítésből csupán 10 millió forint körüli összeg folyik be. Az önkormányzat központi költségvetési forrása 2000-ben az elmúlt évhez képest 9,8 százalékkal nő, ezzel szemben a helyben maradó személyi jövedelemadó 13,3 százalékról 5 százalékra mérséklődik. Átengedett központi adókból az 1999. évi 1,2 milliárd forint helyett csupán 600 millió forint folyik be a város kasszájába. A normatív állami hozzájárulás viszont a tavalyi 2,6 milliárdról csaknem 3,4 milliárd forintra nő. A helyiadóbevétel a tavalyi 1,35 milliárdról 1,488 milliárd forintra emelkedik. Ezen belül az iparűzésiadó-bevétel várhatóan 1 milliárdról 1,15 milliárd forintra emelkedik. Kertési Zsolt (millióforint) 1999 2000 Mérlegfőösszeg 8 700 9 662 Működési célú bevételek 7 164 7 511 Működésikiadások 7499 8215~ Folyó évi hiány 260 44 Helyiadó-bevétel 1350 1 488 Forrás: városi önkormányzat A keleti országrészben kevésbé eredményesek a cégek Tavaly 39 százalékkal emelkedtek az egy főre jutó helyiadó-bevételek (Folytatás az 1. oldalról) Több helyhatóság ezért a saját hatáskörben kivethető adók maximálásában látta a bevételek megőrzésének biztosítékát. A megyei bontásban készült helyiadó-statisztika szerint a főváros és körzete változatlanul őrzi gazdasági hegemóniáját. Az összes helyiadó-bevétel csaknem fele ebben a régióban csapódik le. Itt él Magyarország lakosságának negyede és ebben a térségben jegyezték be a működő gazdasági szervezetek 39 százalékát. Az egy főre eső helyiadó-bevételek listáján előkelő helyen áll a Közép-Dunántúl régió. Különösen Fejér megyében növelték bevételeiket az önkormányzatok, tavaly a főváros és Pest megye után itt szedték be a legtöbb iparűzési adót az önkormányzatok. Az adóbevételek megítéléséhez azonban nem elégséges pusztán a beszedett összeget vizsgálni, mivel például a Fejéréhez hasonló nagyságrendű adóbevételt elérő Borsodban 10 ezerrel több gazdasági szervezet működik, és az északi megye népessége is 300 ezerrel meghaladja Fejérét, vagyis ennyivel nagyobb igényt kell ugyanakkora bevételből kielégítenie a településeknek. A helyiadó-bevételek és a gazdasági szervezetek statisztikai adatainak összevetéséből az olvasható ki, hogy a cégek jövedelmezőségét nagyban befolyásolja, hogy melyik régióban telepedtek meg. A KSH adatai szerint tavaly az ország középső része után a keleti megyékben működött a legtöbb gazdasági szervezet, ám az itt beszedett egy főre eső eső helyi adó mégis ebben a térségben volt a legalacsonyabb. A vállalkozások száma azért érdekes, mert a cégek tevékenysége után fizetett iparűzési adóból származik az önkormányzatok összes helyiadó-bevételének 88 százaléka. Elképzelhető persze, hogy ezekben a megyékben a tőkebefektetések növelése érdekében általában alacsonyabb adókulcsokat , állapítottak meg. Az adatok értékelését befolyásolja még a helyi adót bevezető önkormányzatok száma az egyes megyékben. b. 7. 019S n®0üíílbiÉl!»t iu«k (ezerforint) 1998 1999 Növekedés %-ben Budapest_______________ 31,1 41,6 34,00 Pest megye 12,3 17,6 43,00 KÖZÉP-MAGYARORSZÁG 24,5 33,1 35/xT Győr-Moson-Sopron 12,8 19,6 53,00 Vb H4 72 53/» Zala 102 16^9 66/» NYUGAT-DUNÁNTÚL ■ 12,4 19,5 57,00 Komárom-Esztergom 15,8 18,7 18,00 Fejér Í£Í 22/1 42/» Veszprém 13^4 173 34/» KÖZÉP-DUNÁNTÚL 15 20,0 * 32/) Somogy 11,1 14,8 32,50 Tolna 106 163 54/» Baranya 83 123 48/» DÉL-DUNÁNTL 9^8 H1 44/» Bite 8^ ITO 4090 Csongrád H9 _ 175 i10O BáoToskun 71 12,1 56,00 DÉL-ALFÖLD 9,5 13,7 44,00 Borsod-Abaúj-Zemplén 10,3 13,5 31,50 Heves 9 133 5318 Nógrád ^5 9/1 46/» ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9,3 12,9 39,00 Szabolc-Szatmár-Bereg 6,1 8,6 41,50 Hajdú-Bihar 9^ 133 46/» Jász-Nagykun-Szolnok 8,8 137 56,00 ÉSZAK-ALFÖLD ~ 7,8 11,6 49,00 Ország összesen 14,4 20,0 39,00______ Forrás: NAPI Gazdaság számítás___________________________________ Kétszázhúszmilliót fordítanak beruházásokra Nőttek a helyiadó-bevételek Balatonbogláron A balatonboglári önkormányzat döntése értelmében az idei költségvetés 30 százalékát fordítják fejlesztésre - mintegy 220 millió forintot. Elsősorban infrastrukturális beruházásokat valósítanak meg a Balaton-parti városban. Míg a múlt évben 567 millió forintból gazdálkodott a város, 2000-re 725,4 milliós mérlegfőösszegű költségvetést fogadott el a testület. A központi költségvetésből különböző jogcímeken 214 millió forintra számíthatnak, a helyi adóbevételeket a tavalyi 190 millió forint helyett 227 millióra tervezték. Csak szigorú költséggazdálkodással érhető el, hogy a város idén bevételeinek mintegy harmadát fejlesztésre, elsősorban az úthálózat korszerűsítésére és a belvíz-elvezetési gondok megoldására fordíthassa. Azt már a korábban elkészült költségvetési koncepció is tartalmazta, hogy az adóemelés mellett az intézményrendszer átalakítására is szükség van. A városban idén hatékonyabbá kívánják tenni az adóbeszedést, ezért szorosabb együttműködést szorgalmaznak az illetékes városi és az adóhatóság között. K. Zs. IPARGAZDASÁGI KUTATÓ INT ÉS TANÁCSADÓ KFT. IFJ PIACGAZDASÁG ALAPÍTVÁNY 2000 februárjában megjelenteti „A Piacgazdaság 10 éve - hogyan tovább?" című jubileumi tanácskozás összefoglaló kötetét. A kiadvány tartalmazza az 1999. december 9-én elhangzott előadásokat, a szekcióülések legfontosabb megállapításait a gazdaság-, a pénzügypolitika, a társadalmi alkalmazkodás és az integrációs folyamat kulcskérdéseiről. A plenáris ülés előadói: Bagó Eszter, Surányi György, Lengyel László, Gottfried Péter, Varga Mihály voltak. Az ingyenes kiadvány iránt érdeklődők jelentkezését az alábbi címen várjuk. Ipargazdasági Kft., tel.: 204-2951, fax: 204-2953, e-mail: ipargazd@elender.hu A deficit 357millió forint Első olvasatban hiányos a nyíregyházi büdzsé Ahhoz, hogy véglegesen elfogadják a nyíregyházi költségvetést, 357 millió forint kiadást kell lefaragnia az önkormányzatának. A város idén legfeljebb 1 milliárd forint hitel felvételével számol, így a bevételi főösszeg 13 milliárd forint. Első olvasatban a közgyűlés 13,4 milliárd forint bevétellel fogadta el a költségvetés fő számait. Arról is határozott, hogy a nem pedagógus közalkalmazottaknak csak 5 százalékos béremelés jut. Meghatározta a működési és a felhalmozási kiadások arányát. E szerint 1,6 milliárd forint jut felhalmozási célú kiadásokra. Éves átlagban az önkormányzat hitelállománya nem haladhatja meg az egymilliárd forintot. Az önkormányzat számításai szerint Nyíregyháza az inflációtól elmaradó, 668 millió forinttal több állami költségvetési juttatást kapott. A január 31- én tartott ülés után most a hivatali apparátuson, a közgyűlési bizottságokon a sor, hogy a kiadási oldalon tervezett 357 milliós hiányt lefaragják. A jegyző feladatául szabták, hogy a polgármesteri hivatal költségeit csökkentse. A közgyűlés működtetésére nem szánnak több pénzt, a képviselők tiszteletdíja nem változik ebben az évben. Lányi Botond (millió forint) 1999. évi 2000. évi Változás ______________________________eredeti_______javaslat____________ BEVÉTELEK Intézményüzemeltetés 1293 1 435 111,0 Önkormányzat sajátos bevételei 4079 3 409 83,6 Felhőim, és tőkejellegű bevételek 655 734 112,1 Központi költségvetési támogatás 4845 5772 1193 Átvett pénzeszközök 486 977 201,1 Hitel 664 957 144,1 Áfavisszatérülés 84 106 127,0 Összesen 12106 13393 110,6 KIADÁSOK Intézményi működés 6444 7257 112,6 Polgármesteri hivatal 734 867 118,1 Önkormányzati költségvetés 3 030 2 801 92,4 Hiteltörlesztés 681 483 70,9 Kamatfizetés 684 137 163,1 Felhalmozási kiadások 946 1610 170,2 Áfa 84 106 127,0 Összesen 12106 13749 113,6 Hiány 357 Forrás: városi önkormányzat_________________________________________ 2000. FEBRUÁR 17. Az önkormányzat nem élte fel a bevételeket Zalaegerszeg idén hitel nélkül gazdálkodik A zalai megyeszékhely idei forrásaiból 1,54 milliárd forintot tesznek ki a pénzügyi műveletek bevételei. Zalaegerszegen a jelenleg futó fejlesztési programok értéke meghaladja az 5 milliárd forintot, amiből 1,7 milliárdnyit saját erőből teremtenek elő. Gyimesi Endre polgármester a NAPI Gazdaságnak elmondta, hogy 1994-ben a város hitelállománya 4-4,5 milliárd forint költségvetési főösszeg mellett csaknem félmilliárd forint volt, amit azóta visszafizettek, így Zalaegerszeg jelenleg kölcsön nélkül gazdálkodik. A város kivetette az iparűzési adót, ám újabb adófajta bevezetését egyelőre nem tervezik. A pénzügyi műveletekből származó 1,5 milliárd forinton belül jelentős nagyságrendet képviselnek a kamatbevételek. Zalaegerszeg nem élte fel a lakáseladásokból származó bevételeket, hanem igyekezett lekötni az így befolyt összeget, s a kamatokat visszaforgatni a lakásállomány növelésére. Vannak rövid, 3-6 hónapos lekötéseik is, a polgármester szerint Zalaegerszegen nem „pihen a pénz”. A belterületi földekért kapott összegeket sem költötte el a város, hanem kamatoztatta. A városi kincstár működése mellett az Első Egerszeg Holding látja el a vagyonkezeléssel járó feladatokat, s tavaly megalakult a Városfejlesztő Rt. Ezeknek a gazdálkodást racionalizáló intézkedéseknek köszönhetően Zalaegerszeg több mint 5 milliárd forint értékű fejlesztésben vesz részt, ebből 1,7 milliárd forint a saját erőből finanszírozott beruházás. Ezek közé tartozik a 74-es út Zalaegerszeget elkerülő szakaszának megépítése, a gébárti termálprogram, a lakásprogram, a hulladékdepó, illetve a szennyvíztisztító létesítése. Inkovics Andrea Nemzetközi Fuvarozó és Szállítmányozó Kft. RAKTÁROZTASSON VELÜNK BUDAPESTEN IS! Ajka és Mór után már Budapesten is komplett raktározási szolgáltatással várjuk ügyfeleinket. Egyéb szolgáltatásainkkal is változatlanul állunk rendelkezésre: • nemzetközi közúti szállítmányozás ponyvás kamionokkal; • határ- és vámspedíciós tevékenység • készfizető kezességvállalás ideiglenes behozatalhoz is • átalánydíjas garanciajegy kibocsátása (T-okmányok). További felvilágosítás: Raktározás, nemzetközi szállítmányozás: T: 350-3325, T: 359-7416 Vámkezelés, átalánydíjas vámgaranciajegy: T:359-7413, T:359-7419. Eurosped Kft. 1158 Budapest, Szekszárdi u. 14.