Napi Gazdaság, 2000. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-24 / 120. szám

, gyff. v 2000. MÁJUS 24._______________/f)/________________IDEGENFORGALOM__________________________________________________misgazdaság ) Turizmusfejlesztés az A saját erő hiánya hátráltatja a fejlesztéseket Bár a régió az elmúlt időszakban több száz millió forint PHARE-támogatáshoz jutott s elkészült a térség átfogó turizmusfejlesztési programja is, a fejlesztésben érdekelt 548 települési önkormányzat és a helyi vállalkozók jelentős része nem rendelkezik a beruházások megvalósításához szükséges saját erővel, ami nagymértékben hátráltatja a fejlesztést - hangzott el az Országgyűlés idegenforgalmi bizottságának a siklósi várban tartott kihelyezett ülésén. Farkas Tibor, a dél-dunántúli regionális idegenforgalmi bizottság vezetője a térség adottságait és lehetőségeit értékelve elmondta, hogy a Balaton-partot nem számítva a három megye idegenforgalmi vonzereje meglehetősen változatos képet mutat. Egyes területek - például Pécs és környéke vagy a gyógyfürdők - kiemelkedően népszerűek, míg másutt, például az Ormánságot alig látogatják. Az alacsony népszerűség nem az adottságokkal, hanem elsősorban a hiányos infrastruktúrával, az elmaradt fejlesztésekkel és a délszláv háborúval magyarázható. Kedvező viszont, hogy az utóbbi években szinte minden dél-dunántúli kistérségben támogatható turizmusfejlesztési programok készültek, amit az is bizonyít, hogy e programok több száz millió forint értékű PHARE-támogatást kaptak. Ugyanakkor néhány eddig is jelentős vonzerővel bíró térséget, települést leszámítva - sem a települési önkormányzatok, sem pedig a helyi vállalkozók nem rendelkeznek a programok megvalósításához szükséges saját erővel. A regionális idegenforgalmi bizottság vezetője szerint a régió turisztikai mutatói az elmúlt évet alapul véve meglehetősen ellentmondásosak. Az átlagot tekintve a korábbi évhez képest a vendégforgalom stagnált, egyes helyeken kismértékben emelkedett. A Baranya megyében idegenforgalmi szempontból jelentős szerepet játszó Harkányban például a forgalom 1998-hoz viszonyítva 7 százalékkal csökkent, ugyanakkor a vendégéjszakák száma ugyanennyivel nőtt. Az elmúlt évben a régió három megyéjében döntően a délszláv háború miatt stagnált vagy kismértékben csökkent az idegenforgalom teljesítménye. Somogyban például 396 ezer vendég 1,822 millió vendégéjszakát töltött el, az adatok gyakorlatilag megegyeznek az egy évvel korábbival. Baranyában és Tolnában viszont csökkent a vendégszám. A rendelkezésre álló statisztikai adatok nehezen összevethetők, hiszen míg statisztikai régió szempontjából a három megye egységes egésznek tekinthető, a dél-dunántúli regionális idegenforgalmi bizottság hatásköre a Balaton déli partjára nem terjed ki. Ettől függetlenül tény, hogy a régió egész területét kevesebb külföldi vendég kereste fel tavaly, mint 1998-ban. A déli Balaton-part miatt a térség idegenforgalma szempontjából meghatározó Somogy megyében 193 ezer külföldi vendég fordult meg, 10 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A somogyi szállodák külföldi vendégforgalma 11, a panzióké 16, a kempingeké pedig 3 százalékkal csökkent. A régió egyes térségeiben - például a Balatonparton - ugyan a hazai vendégforgalom kompenzálta a külföldiek számának csökkenését, de az általában kevesebbet költő magyar vendégek miatt a bevételkiesés, főként a kisvállalkozók körében, így is tetemes. Nehézséget jelent, hogy még mindig nem jut elegendő pénz a marketingmunkára és a vendéglátással összefüggő infrastruktúra fejlesztésére. A feladatok nagyságát tekintve a regionális idegenforgalmi bizottság idei, 80 millió forintos költségvetése sem biztosít túl nagy mozgásteret. Körtési Zsolt A Siklós és Villány térségében született borútprogram kifejezetten „sikersztorinak” tekinthető, hiszen immár nemcsak a három megyében, hanem Zalában is elkezdődtek a fejlesztések. Tovább nőtt az érdeklődés a háttértelepülések, a termál-, a gyógyturizmus, valamint a falusi turizmus szolgáltatásai iránt is. Kiváló lehetőségeket kínál a drávai vízi turizmus, ám megfelelő infrastruktúra hiányában a természeti értékek megóvása érdekében a nemzeti park igazgatósága egyelőre korlátozni kényszerül a résztvevők számát. A legtöbb tennivaló azonban a konferenciaturizmus területén van, ami a regionális idegenforgalmi bizottság vezetője szerint nem csoda, hiszen ez a jelentős bevétellel kecsegtető turisztikai alágazat igényli a legtöbb befektetést. Komplex feladat, állóvíz és látszatjogszabály Egyelőre csak a retorikában kapott prioritást az ifjúsági turizmus A magyarországi ifjúsági turizmus intézményrendszerének kidolgozása és az ágazat felfuttatása egyelőre várat magára - derül ki a gazdasági és az ifjúsági tárca közös előterjesztéséből. A kormány 1998-as tízpontos határozata gyakorlatilag írott malaszt maradt, a rendelkezésre álló központi források pedig elégtelenek és szétaprózottak, holott a 6-26 évesek hárommilliós létszáma komoly potenciális fogyasztóréteget jelent. A GM és az ISM büdzséjében az idén 1,2 milliárd forint az ifjúsági turizmus által érintett területek éves támogatása. A magyarországi ifjúsági turizmusban jelenleg a költségvetési források keverednek az intézmények és a vállalkozások kedvezményeivel, valamint a szociális jellegű és egyéb támogatások elemeivel - állapítja meg a két érintett tárca, a Gazdasági Minisztérium (GM), illetve az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) által készített jelentés. Komoly problémát okoz, hogy a források nem állnak össze egységes rendszerré, csupán időlegesen segítik bizonyos - érdekeiket érvényesíteni tudó - szervezetek és korosztályok turisztikai-természetjáró céljainak megvalósítását. Az is gondot okoz, hogy a támogatások teljeskörűen nem mérhetők fel, mert a büdzsé különböző fejezeteiben jelennek meg, és gyakran más céloktól nem szétválaszthatóak, így például az aktív turizmusban (vízi, lovas, kerékpáros idegenforgalom) magas arányt képvisel a 26 évesnél fiatalabb korosztály. A két fő állami támogatót jelentő GM, illetve ISM is csupán a források egy részét képes számba venni. Az ifjúsági turizmus mintegy hárommillió fiatalt érint, akik közül csupán minden második érintett vesz részt benne. A hatalmas fejlődési potenciált jelzi, hogy az EU-beli megfelelő arány 95 százalék körüli. Az ifjúsági turizmus feltételrendszere kialakításának folyamata Magyarországon még az elején tart. A rendszerváltás előtt meglévő infrastruktúra - megfelelő tőke hiányában - leromlott, jelentős a vagyonvesztés. A meglévő intézményrendszer csupán részlegesen képes ellátni a feladatokat. A minisztériumok közötti munkamegosztás szerint a turisztikai termékfejlesztés a GM- hez tartozik, az ifjúságpolitikáért az ISM felel, a támogatott gyermek- és családi üdültetés pedig a szociális tárca feladata, míg az Oktatási Minisztérium a tananyagokhoz rendelt iskolai kirándulásokkal foglalkozik. A kormány még 1998-ban egy határozatában 10 pontos feladattervet határozott meg, amely - az értékelés szerint - csupán „látszatjogszabály”, abból alig valósult meg bármi is. A jogszabály elfogadása óta csupán tárcaközi egyeztetések követték egymást, adatgyűjtés, valamint az ifjúsági szálláshelyek üzemeltetésének jogszabályi rendezése történt meg. A mostani összefoglaló ajánlásokat is megfogalmaz, amelyek szerint a kormány továbbra is kiemelt feladatának tekinti az ifjúsági turizmus fejlesztését és a közeljövőben az 1998/2008-as kormányhatározat felülvizsgálatát kezdeményezi. A részletek kidolgozása és az érdemi előrelépés azonban még várat magára. Domokos László Az ifjúsági turizmus fogalmába a 6-26 év közöttiek kereskedelmi vagy szociálturizmusa tartozik, aminek jellemzője a csoportos megjelenés. Az ifjúsági turizmus sajátos szolgáltatásokat igényel: alacsony kategóriájú szálláshelyeket, az általánostól eltérő étkezési szokásokat, tananyaghoz kapcsolódó ajánlatokat, valamint sporttal és programokat. A résztvevők döntő többsége nem rendelkezik saját jövedelemmel. Feladat________________Határidő 1. Felmérések, alapkutatások készítése 2000. március 31. 2. Államigazgatási feladatok meghatározása 2000. március 31. 3. Fejlesztési stratégia meghatározása 1999. március 31. 4. A támogatási rendszer kidolgozása 1999. március 31. 5. Jogszabályi háttér megteremtése folyamatos 6. Az ifjúsági szálláshelyek felmérése 1999. március 31. 7. Szállások minősítésének kidolgozása 1998. augusztus 31. 8. Gyermekjóléti ellátások jogszabályi megjelenítése 1998. április 30. 9. Pedagógusképzés korszerűsítése folyamatos 10. Fogyatékosok rekreációjának kidolgozása__folyamatos * A 2048/1998. kormányhatározat által kitűzött tíz cél Forrás: kormányhatározat (2000, millió forint) _ Fejezetnév Ifjúsági és Sportminisztérium* Zánkai Üdülőközpont 310 Olcsó szálláshelyek felújítása 20 Erdei turistajelzések felújítása 10 Kiadványoktámogatása 11 Ifjúsági turisztikai rendszer támogatása 8,5 Kutatás, prezentáció, konferencia 15,5 SHAT ráfordítások 20 GYIA ráfordítások 138 Gazdasági Minisztérium Oktatás 100 Tourinform-irodáktámogatása 100 Lovasturizmus 150 Kerékpárút-építés 100 Világörökségi helyszínek 150 Ifjúsági táborozás támogatása 50 Ifjúsági sarkok a Tourinformoknál 10 * A Wesselényi Sport Közalapítvány nélkül Forrás: minisztériumok Az utazási irodákat vizsgálták a fogyasztóvédők Vidéken jóval gyakoribb a szabálytalanság Az ellenőrzött, Budapesten működő utazási irodák több mint kilenc, a vidékiek 39 százalékában találtak hiányosságot a fogyasztóvédők, a vidékiek gyakran még a rájuk vonatkozó jogszabályokkal sincsenek tisztában. A fővárosi utazási irodák jórészt a jogszabályoknak megfelelően működnek, míg a vidékiek gyakran még az előírásokkal sincsenek tisztában - derül ki a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet vizsgálatából. A szervezet egy hónapon keresztül összesen 201 utazási irodában nézett körül, az ellenőrzés minden negyedikben valamilyen hiányosságot tárt fel. Az áttekintés kiterjedt az Utazás 2000 részt vevő értékesítőkre is. A fővárosban működő irodák vizsgáztak jobban, mert a megvizsgált 74- ből csupán hétben találtak valamilyen komolyabb kifogásolnivalót. Ezzel szemben a vidéki utazási irodák esetében sokkal vegyesebb volt a kép, az összesen 127 helyből 50-ben szembesültek szabálytalansággal. Általános tapasztalat, hogy bár - kevés kivételtől eltekintve - szakképzett munkaerő tevékenykedik ebben a szakmában, mégis több esetben a rájuk vonatkozó jogszabályokat csak hiányosan ismerik. Lényeges kötelezettségeiket nem ismerik vagy félreértelmezik, a kamarai bejelentésekre nem fordítanak kellő gondot, az adatváltozásokat - különösen a fiókirodák létesítését és megszüntetését nem jelentik be. A feltárt szabálytalanságok közül a leggyakoribb, hogy egyes irodák úgy tevékenykednek, illetve úgy tervezik a működést, hogy sem kamarai, sem működési engedéllyel nem rendelkeznek. Ilyen jellegű problémát összesen 13 iroda esetében találtak, további hat helyen az előírt tárgyi feltételek voltak hiányosak. Különösen kirívó példa a telki St Consorg esete, amely a nyilvántartásban utazási irodaként szerepel, működési engedéllyel azonban nem rendelkezik, nincs cégjelzés a családi házon, ahol működik, a fogyasztóvédők pedig senkit sem találtak otthon. Hét vidéki irodában olyan tevékenységet is végeztek, amely a vonatkozó jogszabály alapján nem folytatható ilyen helyen, így például a kiskunmajsai Hon-Tours ajándéktárgyakat is értékesített, az esztergomi Gran Tours hirdetésfelvétellel is foglalkozott, a ráckevei Sophia könyvet is árusított, a nyíregyházi Sky Travel pedig autós iskolásba való jelentkezéseket is elfogadott. Az Utazás 2000-en végzett ellenőrzések nyomán felhívták a szervező Hungexpo Rt. figyelmét arra, hogy a rendezőnek kötelessége a jogszabályok betartatása és a szabálytalan kiállítók kitiltása. Évek óta sorozatosan fordulnak elő szabálytalanságok. Az idei problémák miatt 200 ezer forint bírságot róttak ki a Hungexpóra. A vizsgálat kiterjedt a Club Espana Utazási Iroda vásári megjelenésére is. A Club Espana 2000 Kft.-re és a Club Espana Kft.-re összesen 150 ezer forint szabálysértési bírságot róttak ki, mivel az irodák nem szerepeltek a kamarai nyilvántartásban, enélkül pedig nem folytatható kereskedelmi tevékenység. A kisebb „bűnök” közé sorolható, hogy a szakképesítési feltételeket (nyelvvizsga, végzettség és szakmai gyakorlat megléte) az irodák nem mindenütt teljesítették. Az egyéb hiányosságok között előfordult, hogy egyes szervezők nem ismerték kellően a jogszabályokat, nem szerepeltették jól láthatóan a kamarai bejegyzést igazoló regisztrációs számot vagy nem tartottak az irodában a vásárlók könyvét. D. L. Nő a franciák érdeklődése Magyarország iránt A statisztikai adatok szerint Franciaországban egyre többen érdeklődnek a magyarországi utazási kínálatokról. Idén az első negyedévben 27 ezer francia látogatott el Magyarországra. Tavaly a beutazó franciák 80 százaléka szállodában lakott, ami a többi relációhoz képest kifejezetten magas arány. A közeljövőben tovább bővül a francia befektetők közreműködésével épülő szállodák száma Budapesten. Hamarosan megnyílik a belvárosban a Hotel Meridien, valamint az Accor-csoport is folytatja magyarországi beruházásait. Az elmúlt években a francia tőke 23 millió dollárt fektetett be a magyar szállodaiparban. Párizsban megjelent a Michelin Guide Vert sorozatban a Budapest és a Magyarország útikönyv, valamint a Michelin autótérképe. A kiadványok Magyarország gazdasági életéről, építészeti remekeiről, muzeális értékű kincseiről, természeti szépségeiről adnak képet, kiemelve a balatoni régió adottságait, valamint az egész évben igénybe vehető gyógyturisztikai lehetőségeket is. A legújabb kiadvány többek között angol, amerikai angol, francia, olasz, spanyol, német és lengyel nyelven jelent meg. (NAPI) Fejlesztés előtt a sárvári gyógyfürdő Vas megye külföldön is közismert gyógyfürdői közé tartozik a sárvári. A kiváló fekvésű kisváros a gyógy-idegenforgalomra rendezkedett be. A fürdő befogadóképességének növelése évek óta napirenden szerepel. A bővítéshez a terv elkészült, ehhez a gyógyfürdő üzemeltetője 6 millió forinttal járult hozzá. A társadalombiztosítási szolgáltatások nyilvántartásához már létrehoztak egy külön diszpécserszolgálatot. A gyógyfürdőt tavaly 154 ezren keresték fel, nagyjából annyian, mint egy évvel korábban. A jugoszláv háború az év első felében némileg visszavetette a forgalmat. Júliusban például 30 százalékkal voltak kevesebben a gyógyfürdőben, mint egy évvel korábban. A kempingben a múlt évi vendégéjszakák száma elérte a 39 ezret. A fürdő és a kemping tavalyi összárbevétele 103 millió forintot ért el, ebből 53 millió forintot tett ki a szálláshely-értékesítés. Ez utóbbi több mint 10 millió forinttal haladta meg a tavalyelőttit. A belépődíjak és a szolgáltatási díjak nagyjából inflációval megegyező mértékű emelésének köszönhetően a városi gyógyfürdő és kemping az elmúlt évet mintegy 33 millió forint eredménnyel zárta. (NAPI) Az oldalt szerkesztette: Molnár Csaba A SZÁMÍTÁSTECHNIKA HÍREI megbízható szakszerűséggel! HIRDESSEN a szerdánként megjelenő szakmai összeállításban. TELEFON ÉS FAX: 06-23-339-897, 350-4349.