Napi Gazdaság, 2002. január (12. évfolyam, 1-22. szám)

2002-01-02 / 1. szám

2002. JANUÁR 2. Jutalékkötelessé vált az átváltás Felkészültek az euróra a magyarországi bankok (Folytatás az 1. oldalról) A magyarországi bankrend­szer külföldi, illetve vegyes tu­lajdonban levő tagjainak euróval való ellátását anya­bankjuk biztosította, az ilyen háttérrel nem rendelkezők pe­dig Magyarországról oldották meg ezt. Az eurókészpénz be­szerzését a magyar bankok a nemzetközi bankjegy-kereske­delem útján végezték el, azaz egyszerűen eurószámlapénz el­lenében euróbankjegyeket és érméket vásároltak. A bankok trezorjaiban található tagvalu­tákat ugyanilyen módon érté­kesítik külföldi bankoknál, hogy azok a lánc végén a tag­állami jegybankoknál kösse­nek ki. Bár a bankok készpénz­zel való ellátottsága a szakér­tők szerint elégséges, több ma­gyar bank is jelezte, hogy janu­ár elején még nem fognak ren­delkezni bizonyos - elsősorban nagyobb - címletekkel. A tagvaluták eurószámla­­pénzre - azaz devizaszámlára - való beváltása jellemzően díj- és jutalékmentes volt az óév végéig - ezt ajánlásként még az Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogalmazta meg a hi­telintézeteknek. Január 1-jétől a bankok többsége már jutalé­kot számol fel a konverzióra. Az eurózóna eltűnő nemzeti valutáit általában február 15- ig váltják át euróra a hitelin­tézetek, de akad olyan bank is, amely az év végéig beváltja egyes EMU-tagok bankjegyeit, érméit. A február utáni konver­ziónak azonban jelentős költ­ségvonzata lesz, jellemző díja 20 százalék, az érmék váltásá­nál az általános jutalék a 25 százalékot is elérheti. K. P. P. A PICK SZEGED Szalámigyár és Húsüzem Részvénytársaság (székhely: 6725 Szeged, Szabadkai út 18.) Igazgatósága ezúton értesíti tisztelt Részvényeseit, hogy a Társaság rendkívüli közgyűlését 2002. február 4. napjának 10:00 órájára hívja össze. A Közgyűlés megtartásának helye: PICK Szabadidő Központ (6725 Szeged, Felső-Tisza part 10.) I. emeleti nagyterem A Közgyűlés napirendje: 1. A PICK Szeged Rt. részvényeinek tőzsdei kivezetése Az Igazgatóság kéri a Társaság tisztelt Részvényeseit, hogy regisztráció céljából a közgyűlés napján, azaz 2002. február 4-én 8 és 9 óra között a közgyűlés helyszínén szíveskedjenek megjelenni. A jelenléti ív aláírásához a Részvényes személyazonossága vagy cégazonossága, továbbá képviseleti joga igazolásának érdekében az ehhez szükséges okiratok bemutatására, illetve az esetleges meghatalmazás bemutatására van szükség. A közgyűlésen a Részvényesek személyesen vagy érvényes közokirati, illetve teljes bizonyító erejű magánokirati formában csatolandó meghatalmazással igazolt képviselőjük útján jogosultak részt venni. Felhívjuk tisztelt Részvényeseink figyelmét, hogy a közgyűlésen azon részvények tulajdonosai, illetve az általuk meghatalmazott képviselők gyakorolhatják szavazati jogukat, akik: - részvénytulajdonukat a közgyűlés napját megelőzően legalább 60 nappal a Társaság részvénykönyvébe bejegyeztették és­­ részvényeiket, vagy az arra vonatkozó, a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Rt. (KELER Rt.) vagy bármely arra jogosult pénzügyi intézmény mint letéti hely által, illetve a KELER Rt. igazolása alapján kiállított letéti igazolásokat letétbe helyezik az alábbiakban részletezett két eljárás valamelyike szerint: I. A KELER Rt.-nél lévő részvények esetén követendő letétbe helyezési eljárás: A befektetési szolgáltató cégeken keresztül a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Rt.-nél (KELER Rt.) lévő részvények esetében a részvények tulajdonosainak - közgyűlési részvételi szándékuk esetén - ezen kívánságukat a letétjüket kezelő befektetési szolgáltatónál kell jelezniük, illetve kezdeményezniük az erre megszabott határidőn belül. Ezen részvényesek személyi igazolványukkal vagy útlevelükkel igazolhatják személyazonosságukat a közgyűlési regisztráció során. II. Egyéb (nem a KELER Rt.-nél lévő részvények) esetben követendő letétbe helyezési eljárás: Ez esetben a közgyűlésen szavazati joggal élni kívánó részvényeseknek részvényeiket vagy arra vonatkozó, 30 napnál nem régebbi, eredeti letéti igazolásukat a 2002. január 14-től 2002. január 30-ig terjedő időszakban letétbe kell helyezniük. A letétbe helyezés lehetséges helyszínei: 6725 Szeged, Horgosi út 31. (PICK SZEGED Rt., Részvényügyintézés) 1097 Budapest, Gubacsi út 13. (HERZ Szalámigyár Rt., Gazdasági Igazgatóság) A letétbe helyezés költségeit a letétbe helyezésre meghatározott időszak kezdetétől a részvények közgyűlés utáni felvételéig, de legkésőbb 2002. február 15-ig a Társaság viseli, ezt követően a részvényest terhelik. Minden fentiek szerint bejegyeztetett és letétbe helyezett részvény névértékének 1000 Ft-ja egy szavazatra jogosít a közgyűlésen. A fentiektől eltérően igazolt részvényesi jogcím esetén csupán szavazati jog nélküli közgyűlési részvételre van lehetőség. A közgyűlés határozatképtelensége esetére az Igazgatóság az emiatt megismétlendő közgyűlést változatlan helyszínnel és napirenddel 2002. február 4. napján (tehát a közgyűlés eredetileg meghirdetett napján) 10:30 órára hívja össze, amely az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent részvényesek által képviselt szavazatok számára tekintet nélkül határozatképes. PICK SZEGED Rt. Igazgatósága A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. MAGYAR GAZDASÁG Az államháztartási hiány megugrására számít a GKI Kedvező külső egyensúly, lassuló növekedés A magyar gazdaság tavaly a 2000. évinél lényegesen lassab­ban növekedett, a beruházási dinamika visszaesett, a fogyasz­tás bővülése pedig gyorsult. A külső egyensúlyi helyzet ked­vezően alakult, az infláció a nyár óta folyamatosan csökken, de az államháztartás hiánya jelentősen emelkedett - áll a GKI Rt.-nek a K&H Bank együttműködésével készült jelentésében. A világgazdaság lassulása, az amerikai és német recesszi­ós jelenségek hatása alól Ma­gyarország sem vonhatja ki magát - vélekednek a GKI elemzői, akik a 2000. évinél alacsonyabb növekedést és be­ruházási dinamikát is ezzel hozzák összefüggésbe. Az elemzés szerint az ex­portnak az importot meghala­dó növekedése részben azzal magyarázható, hogy a romló kiviteli lehetőségek miatt a termelők jelentősen csökken­tették anyag- és alkatrészim­portjukat, és rendkívül óvato­sak beruházásaik terén. A folyó fizetési mérleg a GKI szerint rendkívül kedve­zően alakult, hiánya az év egé­szében is kisebb a 2000-esnél. A kutatók úgy vélik, ebben nagy szerepet játszik, hogy az euró bevezetése miatti lakos­sági devizabeváltás és -betétel­helyezés egyszeri idegenfor­galmi bevételként számottevő­en javítja a fizetési mérleget. Az infláció - több mint két­éves stagnálás után - a múlt év nyara eleje óta érezhetően las­sul, az egész 2001. évre átlag­ban 9,3 százalékos, december­re pedig 7 százalék körüli ár­emelkedést várnak. Az EU módszertanával számított ál­lamháztartási hiány az előző évinél jóval magasabb volt, a GDP több mint 5 százalékát tette ki. (NAPI) Feszültségek lehetnek az Alföldön A státustörvény nem segít a munkaerőhiányon (Folytatás az 1. oldalról) A román állampolgárok fog­lalkoztatása jelenlegi ismerete­ink szerint szigorú feltételek mellett lesz csak lehetséges, az előzetes munkáltatói nyilatko­zat és a minimálbér újabb ága­zatokból rekeszti ki a vendég­­munkásokat. Azokban az ága­zatokban pedig, ahol már nagy számban vannak jelen a ven­dégmunkások, ugyanezek a szigorú feltételek kizárják, hogy kifehéredjen a külföldiek zömében fekete foglalkoztatá­sa. Mindezeket figyelembe véve az Alföldön, illetve Észak-Ma­­gyarországon idényjellegű me­zőgazdasági munkát végzők számára jelenthet komoly ve­szélyt a román - és később eset­leg más - állampolgárok munkavállalási engedélye. A munkaügyi adatok szerint az ilyen munkavállalók száma Magyarországon 50-70 ezerre tehető. Esetükben komoly kihí­vást jelenthetnek a Románia velünk szomszédos, hátrányos helyzetű megyéiből érkező munkavállalók, akiknek oda­haza - ha egyáltalán van mun­kájuk - a magyar bérek 30-50 százalékára rúgó keresetből kellene megélniük. Ami a munkaerőhiánnyal küszködő ágazatokat illeti, nem valószínű, hogy a kedvez­ménytörvény számukra megol­dást jelentene. Tartós munka­erőhiány - összesen mintegy 35 ezer hosszabb ideje betöltetlen álláshellyel - Budapesten és az északny­ugat-magyarországi ipari régiókban alakult ki. Itt a multik növekvő munkaerő-ke­reslete, a magyarok külföldi munkavállalása és az országon belüli mobilitás szinte teljes hiánya teremt szűk keresztmet­szetet. A szlovák határhoz kö­zel települő multik egymás után kértek és kaptak engedélyt szlovák állampolgárok foglal­koztatására az illetékes munka­ügyi hivataloktól, miközben az ország keleti részén továbbra is A kereskedelemben, ahol ugyancsak jelentős a mun­kaerő-kereslet, nem valószí­nű, hogy román munkavál­lalók szorítanák ki a ma­gyarokat. A nyelvismeret itt nélkülözhetetlen, ráadásul a határon túlról érkezőknek meg kellene küzdeniük a tu­lajdonosok és a vevők bizal­matlanságával is, jelentős a munkanélküliség. Budapesten gyakorlatilag nincs munkanélküliség a diplomások körében, a kereskedelemben, az építőiparban és a feldolgo­zóipar több ágazatában is bér­felhajtó hatású a gyér munka­erő-kínálat. Ebből a szempont­ból az a kérdés, hogy a román munkaerő magyarországi megjelenése oldja-e ezt a fe­szültséget. Adatok hiányában erre csak felemás válasz adha­tó. Az építőipar a jelenlegi fel­lendülésben egyszerűen nem nélkülözheti a román és más keleti munkavállalókat, ezt jól jelzi, hogy a nagy építkezések munkaügyi ellenőrzésekor tö­megesen buknak le a be nem jelentett külföldi állampolgár­ok és munkáltatóik. Ez az ága­zat egyértelműen számít a ha­táron túlról érkező munkaerő­re, a kérdés itt inkább az, hogy lehet-e számítani a fekete mun­ka kifehéredésére vagy sem. A válasz inkább nem, hiszen itt nem annyira az állampolgár­ság miatti tilalom, mint inkább a közterhek elkerülése a feke­te foglalkoztatás fő motiváció­ja, ez pedig a munkavállalási engedély megadása után is megmarad, sőt a késztetés, ha lehet, még fokozódik is a mi­nimálbér újabb jelentős emelé­sével. Nagyjából ugyanez a helyzet a textiliparban, ahol a többnyi­re bérmunkát végző kis és kö­zepes vállalkozások ugyancsak jelentős munkaerőhiánnyal küzdenek. Miután ez a helyzet évek óta fennáll, valószínűsíthe­tő, hogy ezek a cégek egysze­rűen képtelenek olyan béreket fizetni, amely mellett a belföl­di alkalmazottak elszegődné­nek a közismerten katatón munkára. Az ágazat helyzetét a forint erősödése tovább rontot­ta, így az alacsony profitráta mellett kifejezetten áldás lenne a román varrónők megjelené­se a piacon. Erre legálisan - egy a NAPI Gazdaság által megkérdezett cégtulajdonos szerint - nem nagyon lehet számítani. Bejelenteni ezután sem lehet őket, hiszen az ága­zat nem bírja kitermelni a köz­terhek költségét. A tulajdonos szerint kulturális okai vannak annak, hogy nem özönlenek a román asszonyok a magyar pi­acra: a hagyományos család­­modellben inkább a család­­fenntartónak tekintett férjek jönnek át. m. d. Esetenként indokolatlan lehet a kedvezményes telefonálás A cégeknek évi 11 milliárd forintba kerül az egyetemes szolgáltatás (Folytatás az 1. oldalról) Úgy tudjuk, a vállalatok és a hatóság között nézetkülönb­ség van amiatt, hogy kit illes­sen meg az egyetemes szolgál­tatás. Egyes cégek azért fogad­ják fenntartásokkal a rend­szert, mert a támogatást abból a hírközlési alapból finanszí­rozzák majd, amelybe 2003- tól minden távközlési vállalat­nak - köztük az egyetemes szolgáltatónak, illetve az alter­natív és a mobiltelefon-társa­ságoknak is - be kell fizetnie egy összeget, amelyet aztán visszaosztanak a szolgáltatás­ban részt vevők között. Infor­mációink szerint ezen túlme­nően az alapba folyna be az az összeg is, amelyet az előfizető a kedvezményes keretet túl­lépve ró le a hívásokért. Az alap egyebek mellett a kedvez­ményes és a normál havi elő­fizetői díj közötti különbséget finanszírozná. Értesüléseink szerint 2003-ban 11 milliárd forintot kellene összeadniuk a szolgáltatóknak - vagyis e cé­gek előfizetőinek -, amelyből aztán támogatnák például azo­kat is, akik nyaralójukba akar­nak készüléket felszereltetni vagy lakásukba egy újabb te­lefont akarnak beszereltetni. A rendszert bíráló vállalatok szerint ebben az esetben nem csupán a jövedelmük miatt rá­szorulók kapnának támoga­tást, ezért azt javasolják, hogy azokat tekintsék egyetemes szolgáltatásra jogosultaknak, akik egyetlen vezetékes tele­fonnal rendelkeznek. Diószegi József Tőzsdenyitás az InfoRádióban a www.napi.hu online híreivel. Hétköznaponként 9 óra 16 perckor. NAPI gazdaság 3 Nem kell módosítani idén a sarokszámokat? Varga Mihály pénzügymi­niszter szerint az elmúlt évben vélhetően 4 százalék körül volt a gazdasági növekedés, ami azt jelenti, hogy Magyarország még mindig kétszeresét tudta teljesí­teni az Európai Unió átlagos nö­vekedésének. A miniszter az MTI-nek nyilatkozva azonban hozzátette, hogy a GDP bővülé­sének fokozatosan csökkenő tendenciája (a ráta tavaly az első negyedévben 4,4, a másodikban 4, míg a harmadikban 3,7 szá­zalék volt) azt jelzi: nagyobb esély van arra, hogy a növeke­dés mutatója némileg 4 száza­lék alatt marad 2001-ben. Érté­kelése szerint a lassulás nem járt a külső és belső egyensúly megbomlásával. Mind az állam­­háztartás adatai, mind a külke­reskedelem és a folyó fizetési mérleg számai nagyon pozitív összképet mutattak az elmúlt év második felében. Varga szerint elemezni kell, hogy mi húzódik meg e pozitív tendencia mö­gött. Az előzetes adatok azt mu­tatják, hogy a vállalatok nettó megtakarítókká váltak. Ezt visszaigazolja készletállomá­nyuk csökkenése is. A világgazdaság növekedési trendjének csökkenése furcsa­mód kedvezően hatott az inflá­ció éves alakulására, ami év vé­gére 7 százalék körüli szintre mérséklődött. A pénzügyi tárca azzal szá­mol, hogy 2002-ben is 4 száza­lék körüli lesz a gazdasági nö­vekedés. Varga Mihály az új év­ben várható inflációs trendről elmondta: a pénzromlás éves szinten nagyjából hasonlóan alakul majd, mint amit a pénz­ügyi tárca a kétéves költségve­tés összeállításakor rögzített. Az infláció 2002 végére a 4,5-5 százalék körüli sávba süllyed­het. A pénzügyminiszter szerint a költségvetési bevétel 2002- ben a tervek szerint alakul, s nem kell kiigazítani az állam­­háztartás sarokszámait. A növe­kedés lassulása okozhat ugyan problémát, ezt viszont a maga­sabb előző évi bázis kompenzál­hatja. Dinamikusan bővült a kiskereskedelmi forgalom A magyar kiskereskedelmi for­galom 2001-ben ütemesen nőtt, és értéke a harmadik negyedév végére meghaladta a 3780 mil­liárd forintot. Ez folyó áron több mint 13 százalékkal több az elő­ző év azonos időszakának ada­tánál. A kiskereskedelmi forga­lom változatlan áron számítva is gyorsan, folyamatosan bővült: az ugyanerre az időszakra mért éves összehasonlítású 5,6 száza­lékos növekedés jelentősen meghaladja az egy évvel koráb­ban feljegyzett, 2,4 százalékos volumennövekedést - jelentette a Gazdasági Minisztérium. További jó ütemű irányzatot feltételezve a kiskereskedelmi forgalom az év végére elérhette az 5500 milliárd forintot, ami 2000-hez képest 14 százalék kö­rüli értéknövekedést és 5-6 szá­zalék körüli volumennöveke­dést jelenthet. A forgalomnöve­kedést valószínűsíti az év vége közeledtével megindult és kez­detben a múlt évihez hasonlóan bővülő lakossági vásárlás. Átla­got meghaladó volt a forgalom volumenének emelkedése csak­nem egész évben a textil-, a ru­házati- és a lábbeliüzletekben, a kultúr- és az egyéb iparcikkeket árusító kiskereskedelmi üzle­tekben, valamint az iparcikk jellegű vegyes üzletekben. Szin­te egész évben intenzív kereslet volt építőanyagokra, és ezt a ke­reskedelem megfelelő színvona­lon ki is tudta elégíteni.

Next