Napi Gazdaság, 2002. január (12. évfolyam, 1-22. szám)
2002-01-02 / 1. szám
2002. JANUÁR 2. Jutalékkötelessé vált az átváltás Felkészültek az euróra a magyarországi bankok (Folytatás az 1. oldalról) A magyarországi bankrendszer külföldi, illetve vegyes tulajdonban levő tagjainak euróval való ellátását anyabankjuk biztosította, az ilyen háttérrel nem rendelkezők pedig Magyarországról oldották meg ezt. Az eurókészpénz beszerzését a magyar bankok a nemzetközi bankjegy-kereskedelem útján végezték el, azaz egyszerűen eurószámlapénz ellenében euróbankjegyeket és érméket vásároltak. A bankok trezorjaiban található tagvalutákat ugyanilyen módon értékesítik külföldi bankoknál, hogy azok a lánc végén a tagállami jegybankoknál kössenek ki. Bár a bankok készpénzzel való ellátottsága a szakértők szerint elégséges, több magyar bank is jelezte, hogy január elején még nem fognak rendelkezni bizonyos - elsősorban nagyobb - címletekkel. A tagvaluták eurószámlapénzre - azaz devizaszámlára - való beváltása jellemzően díj- és jutalékmentes volt az óév végéig - ezt ajánlásként még az Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogalmazta meg a hitelintézeteknek. Január 1-jétől a bankok többsége már jutalékot számol fel a konverzióra. Az eurózóna eltűnő nemzeti valutáit általában február 15- ig váltják át euróra a hitelintézetek, de akad olyan bank is, amely az év végéig beváltja egyes EMU-tagok bankjegyeit, érméit. A február utáni konverziónak azonban jelentős költségvonzata lesz, jellemző díja 20 százalék, az érmék váltásánál az általános jutalék a 25 százalékot is elérheti. K. P. P. A PICK SZEGED Szalámigyár és Húsüzem Részvénytársaság (székhely: 6725 Szeged, Szabadkai út 18.) Igazgatósága ezúton értesíti tisztelt Részvényeseit, hogy a Társaság rendkívüli közgyűlését 2002. február 4. napjának 10:00 órájára hívja össze. A Közgyűlés megtartásának helye: PICK Szabadidő Központ (6725 Szeged, Felső-Tisza part 10.) I. emeleti nagyterem A Közgyűlés napirendje: 1. A PICK Szeged Rt. részvényeinek tőzsdei kivezetése Az Igazgatóság kéri a Társaság tisztelt Részvényeseit, hogy regisztráció céljából a közgyűlés napján, azaz 2002. február 4-én 8 és 9 óra között a közgyűlés helyszínén szíveskedjenek megjelenni. A jelenléti ív aláírásához a Részvényes személyazonossága vagy cégazonossága, továbbá képviseleti joga igazolásának érdekében az ehhez szükséges okiratok bemutatására, illetve az esetleges meghatalmazás bemutatására van szükség. A közgyűlésen a Részvényesek személyesen vagy érvényes közokirati, illetve teljes bizonyító erejű magánokirati formában csatolandó meghatalmazással igazolt képviselőjük útján jogosultak részt venni. Felhívjuk tisztelt Részvényeseink figyelmét, hogy a közgyűlésen azon részvények tulajdonosai, illetve az általuk meghatalmazott képviselők gyakorolhatják szavazati jogukat, akik: - részvénytulajdonukat a közgyűlés napját megelőzően legalább 60 nappal a Társaság részvénykönyvébe bejegyeztették és részvényeiket, vagy az arra vonatkozó, a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Rt. (KELER Rt.) vagy bármely arra jogosult pénzügyi intézmény mint letéti hely által, illetve a KELER Rt. igazolása alapján kiállított letéti igazolásokat letétbe helyezik az alábbiakban részletezett két eljárás valamelyike szerint: I. A KELER Rt.-nél lévő részvények esetén követendő letétbe helyezési eljárás: A befektetési szolgáltató cégeken keresztül a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Rt.-nél (KELER Rt.) lévő részvények esetében a részvények tulajdonosainak - közgyűlési részvételi szándékuk esetén - ezen kívánságukat a letétjüket kezelő befektetési szolgáltatónál kell jelezniük, illetve kezdeményezniük az erre megszabott határidőn belül. Ezen részvényesek személyi igazolványukkal vagy útlevelükkel igazolhatják személyazonosságukat a közgyűlési regisztráció során. II. Egyéb (nem a KELER Rt.-nél lévő részvények) esetben követendő letétbe helyezési eljárás: Ez esetben a közgyűlésen szavazati joggal élni kívánó részvényeseknek részvényeiket vagy arra vonatkozó, 30 napnál nem régebbi, eredeti letéti igazolásukat a 2002. január 14-től 2002. január 30-ig terjedő időszakban letétbe kell helyezniük. A letétbe helyezés lehetséges helyszínei: 6725 Szeged, Horgosi út 31. (PICK SZEGED Rt., Részvényügyintézés) 1097 Budapest, Gubacsi út 13. (HERZ Szalámigyár Rt., Gazdasági Igazgatóság) A letétbe helyezés költségeit a letétbe helyezésre meghatározott időszak kezdetétől a részvények közgyűlés utáni felvételéig, de legkésőbb 2002. február 15-ig a Társaság viseli, ezt követően a részvényest terhelik. Minden fentiek szerint bejegyeztetett és letétbe helyezett részvény névértékének 1000 Ft-ja egy szavazatra jogosít a közgyűlésen. A fentiektől eltérően igazolt részvényesi jogcím esetén csupán szavazati jog nélküli közgyűlési részvételre van lehetőség. A közgyűlés határozatképtelensége esetére az Igazgatóság az emiatt megismétlendő közgyűlést változatlan helyszínnel és napirenddel 2002. február 4. napján (tehát a közgyűlés eredetileg meghirdetett napján) 10:30 órára hívja össze, amely az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent részvényesek által képviselt szavazatok számára tekintet nélkül határozatképes. PICK SZEGED Rt. Igazgatósága A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. MAGYAR GAZDASÁG Az államháztartási hiány megugrására számít a GKI Kedvező külső egyensúly, lassuló növekedés A magyar gazdaság tavaly a 2000. évinél lényegesen lassabban növekedett, a beruházási dinamika visszaesett, a fogyasztás bővülése pedig gyorsult. A külső egyensúlyi helyzet kedvezően alakult, az infláció a nyár óta folyamatosan csökken, de az államháztartás hiánya jelentősen emelkedett - áll a GKI Rt.-nek a K&H Bank együttműködésével készült jelentésében. A világgazdaság lassulása, az amerikai és német recessziós jelenségek hatása alól Magyarország sem vonhatja ki magát - vélekednek a GKI elemzői, akik a 2000. évinél alacsonyabb növekedést és beruházási dinamikát is ezzel hozzák összefüggésbe. Az elemzés szerint az exportnak az importot meghaladó növekedése részben azzal magyarázható, hogy a romló kiviteli lehetőségek miatt a termelők jelentősen csökkentették anyag- és alkatrészimportjukat, és rendkívül óvatosak beruházásaik terén. A folyó fizetési mérleg a GKI szerint rendkívül kedvezően alakult, hiánya az év egészében is kisebb a 2000-esnél. A kutatók úgy vélik, ebben nagy szerepet játszik, hogy az euró bevezetése miatti lakossági devizabeváltás és -betételhelyezés egyszeri idegenforgalmi bevételként számottevően javítja a fizetési mérleget. Az infláció - több mint kétéves stagnálás után - a múlt év nyara eleje óta érezhetően lassul, az egész 2001. évre átlagban 9,3 százalékos, decemberre pedig 7 százalék körüli áremelkedést várnak. Az EU módszertanával számított államháztartási hiány az előző évinél jóval magasabb volt, a GDP több mint 5 százalékát tette ki. (NAPI) Feszültségek lehetnek az Alföldön A státustörvény nem segít a munkaerőhiányon (Folytatás az 1. oldalról) A román állampolgárok foglalkoztatása jelenlegi ismereteink szerint szigorú feltételek mellett lesz csak lehetséges, az előzetes munkáltatói nyilatkozat és a minimálbér újabb ágazatokból rekeszti ki a vendégmunkásokat. Azokban az ágazatokban pedig, ahol már nagy számban vannak jelen a vendégmunkások, ugyanezek a szigorú feltételek kizárják, hogy kifehéredjen a külföldiek zömében fekete foglalkoztatása. Mindezeket figyelembe véve az Alföldön, illetve Észak-Magyarországon idényjellegű mezőgazdasági munkát végzők számára jelenthet komoly veszélyt a román - és később esetleg más - állampolgárok munkavállalási engedélye. A munkaügyi adatok szerint az ilyen munkavállalók száma Magyarországon 50-70 ezerre tehető. Esetükben komoly kihívást jelenthetnek a Románia velünk szomszédos, hátrányos helyzetű megyéiből érkező munkavállalók, akiknek odahaza - ha egyáltalán van munkájuk - a magyar bérek 30-50 százalékára rúgó keresetből kellene megélniük. Ami a munkaerőhiánnyal küszködő ágazatokat illeti, nem valószínű, hogy a kedvezménytörvény számukra megoldást jelentene. Tartós munkaerőhiány - összesen mintegy 35 ezer hosszabb ideje betöltetlen álláshellyel - Budapesten és az északnyugat-magyarországi ipari régiókban alakult ki. Itt a multik növekvő munkaerő-kereslete, a magyarok külföldi munkavállalása és az országon belüli mobilitás szinte teljes hiánya teremt szűk keresztmetszetet. A szlovák határhoz közel települő multik egymás után kértek és kaptak engedélyt szlovák állampolgárok foglalkoztatására az illetékes munkaügyi hivataloktól, miközben az ország keleti részén továbbra is A kereskedelemben, ahol ugyancsak jelentős a munkaerő-kereslet, nem valószínű, hogy román munkavállalók szorítanák ki a magyarokat. A nyelvismeret itt nélkülözhetetlen, ráadásul a határon túlról érkezőknek meg kellene küzdeniük a tulajdonosok és a vevők bizalmatlanságával is, jelentős a munkanélküliség. Budapesten gyakorlatilag nincs munkanélküliség a diplomások körében, a kereskedelemben, az építőiparban és a feldolgozóipar több ágazatában is bérfelhajtó hatású a gyér munkaerő-kínálat. Ebből a szempontból az a kérdés, hogy a román munkaerő magyarországi megjelenése oldja-e ezt a feszültséget. Adatok hiányában erre csak felemás válasz adható. Az építőipar a jelenlegi fellendülésben egyszerűen nem nélkülözheti a román és más keleti munkavállalókat, ezt jól jelzi, hogy a nagy építkezések munkaügyi ellenőrzésekor tömegesen buknak le a be nem jelentett külföldi állampolgárok és munkáltatóik. Ez az ágazat egyértelműen számít a határon túlról érkező munkaerőre, a kérdés itt inkább az, hogy lehet-e számítani a fekete munka kifehéredésére vagy sem. A válasz inkább nem, hiszen itt nem annyira az állampolgárság miatti tilalom, mint inkább a közterhek elkerülése a fekete foglalkoztatás fő motivációja, ez pedig a munkavállalási engedély megadása után is megmarad, sőt a késztetés, ha lehet, még fokozódik is a minimálbér újabb jelentős emelésével. Nagyjából ugyanez a helyzet a textiliparban, ahol a többnyire bérmunkát végző kis és közepes vállalkozások ugyancsak jelentős munkaerőhiánnyal küzdenek. Miután ez a helyzet évek óta fennáll, valószínűsíthető, hogy ezek a cégek egyszerűen képtelenek olyan béreket fizetni, amely mellett a belföldi alkalmazottak elszegődnének a közismerten katatón munkára. Az ágazat helyzetét a forint erősödése tovább rontotta, így az alacsony profitráta mellett kifejezetten áldás lenne a román varrónők megjelenése a piacon. Erre legálisan - egy a NAPI Gazdaság által megkérdezett cégtulajdonos szerint - nem nagyon lehet számítani. Bejelenteni ezután sem lehet őket, hiszen az ágazat nem bírja kitermelni a közterhek költségét. A tulajdonos szerint kulturális okai vannak annak, hogy nem özönlenek a román asszonyok a magyar piacra: a hagyományos családmodellben inkább a családfenntartónak tekintett férjek jönnek át. m. d. Esetenként indokolatlan lehet a kedvezményes telefonálás A cégeknek évi 11 milliárd forintba kerül az egyetemes szolgáltatás (Folytatás az 1. oldalról) Úgy tudjuk, a vállalatok és a hatóság között nézetkülönbség van amiatt, hogy kit illessen meg az egyetemes szolgáltatás. Egyes cégek azért fogadják fenntartásokkal a rendszert, mert a támogatást abból a hírközlési alapból finanszírozzák majd, amelybe 2003- tól minden távközlési vállalatnak - köztük az egyetemes szolgáltatónak, illetve az alternatív és a mobiltelefon-társaságoknak is - be kell fizetnie egy összeget, amelyet aztán visszaosztanak a szolgáltatásban részt vevők között. Információink szerint ezen túlmenően az alapba folyna be az az összeg is, amelyet az előfizető a kedvezményes keretet túllépve ró le a hívásokért. Az alap egyebek mellett a kedvezményes és a normál havi előfizetői díj közötti különbséget finanszírozná. Értesüléseink szerint 2003-ban 11 milliárd forintot kellene összeadniuk a szolgáltatóknak - vagyis e cégek előfizetőinek -, amelyből aztán támogatnák például azokat is, akik nyaralójukba akarnak készüléket felszereltetni vagy lakásukba egy újabb telefont akarnak beszereltetni. A rendszert bíráló vállalatok szerint ebben az esetben nem csupán a jövedelmük miatt rászorulók kapnának támogatást, ezért azt javasolják, hogy azokat tekintsék egyetemes szolgáltatásra jogosultaknak, akik egyetlen vezetékes telefonnal rendelkeznek. Diószegi József Tőzsdenyitás az InfoRádióban a www.napi.hu online híreivel. Hétköznaponként 9 óra 16 perckor. NAPI gazdaság 3 Nem kell módosítani idén a sarokszámokat? Varga Mihály pénzügyminiszter szerint az elmúlt évben vélhetően 4 százalék körül volt a gazdasági növekedés, ami azt jelenti, hogy Magyarország még mindig kétszeresét tudta teljesíteni az Európai Unió átlagos növekedésének. A miniszter az MTI-nek nyilatkozva azonban hozzátette, hogy a GDP bővülésének fokozatosan csökkenő tendenciája (a ráta tavaly az első negyedévben 4,4, a másodikban 4, míg a harmadikban 3,7 százalék volt) azt jelzi: nagyobb esély van arra, hogy a növekedés mutatója némileg 4 százalék alatt marad 2001-ben. Értékelése szerint a lassulás nem járt a külső és belső egyensúly megbomlásával. Mind az államháztartás adatai, mind a külkereskedelem és a folyó fizetési mérleg számai nagyon pozitív összképet mutattak az elmúlt év második felében. Varga szerint elemezni kell, hogy mi húzódik meg e pozitív tendencia mögött. Az előzetes adatok azt mutatják, hogy a vállalatok nettó megtakarítókká váltak. Ezt visszaigazolja készletállományuk csökkenése is. A világgazdaság növekedési trendjének csökkenése furcsamód kedvezően hatott az infláció éves alakulására, ami év végére 7 százalék körüli szintre mérséklődött. A pénzügyi tárca azzal számol, hogy 2002-ben is 4 százalék körüli lesz a gazdasági növekedés. Varga Mihály az új évben várható inflációs trendről elmondta: a pénzromlás éves szinten nagyjából hasonlóan alakul majd, mint amit a pénzügyi tárca a kétéves költségvetés összeállításakor rögzített. Az infláció 2002 végére a 4,5-5 százalék körüli sávba süllyedhet. A pénzügyminiszter szerint a költségvetési bevétel 2002- ben a tervek szerint alakul, s nem kell kiigazítani az államháztartás sarokszámait. A növekedés lassulása okozhat ugyan problémát, ezt viszont a magasabb előző évi bázis kompenzálhatja. Dinamikusan bővült a kiskereskedelmi forgalom A magyar kiskereskedelmi forgalom 2001-ben ütemesen nőtt, és értéke a harmadik negyedév végére meghaladta a 3780 milliárd forintot. Ez folyó áron több mint 13 százalékkal több az előző év azonos időszakának adatánál. A kiskereskedelmi forgalom változatlan áron számítva is gyorsan, folyamatosan bővült: az ugyanerre az időszakra mért éves összehasonlítású 5,6 százalékos növekedés jelentősen meghaladja az egy évvel korábban feljegyzett, 2,4 százalékos volumennövekedést - jelentette a Gazdasági Minisztérium. További jó ütemű irányzatot feltételezve a kiskereskedelmi forgalom az év végére elérhette az 5500 milliárd forintot, ami 2000-hez képest 14 százalék körüli értéknövekedést és 5-6 százalék körüli volumennövekedést jelenthet. A forgalomnövekedést valószínűsíti az év vége közeledtével megindult és kezdetben a múlt évihez hasonlóan bővülő lakossági vásárlás. Átlagot meghaladó volt a forgalom volumenének emelkedése csaknem egész évben a textil-, a ruházati- és a lábbeliüzletekben, a kultúr- és az egyéb iparcikkeket árusító kiskereskedelmi üzletekben, valamint az iparcikk jellegű vegyes üzletekben. Szinte egész évben intenzív kereslet volt építőanyagokra, és ezt a kereskedelem megfelelő színvonalon ki is tudta elégíteni.